jegybanki alapkamat címkéhez tartozó bejegyzések

Devizahiteles probléma. Megoldás? Vagy helyben járás – dobbantással?

Azt hisszük, ismerjük a történetet, de csak a végét ismerjük.  Hogy a lényeget megértsük, vissza kell térnünk az elejéhez.

(A Tudorok c. filmsorozat felvezetője)

A „helyben járás – dobbantással”-t évtizedekkel ezelőtt találták ki a humorra (akasztófahumorra?) fogékony magyarok. Arra reagáltak, hogy a Kádár-korszak végén a pangást a gazdaságban nem növekedéssel akarták felszámolni, hanem nagyon hangos propagandával, a helyzet és a jövő megszépítésével igyekeztek elfedni. Úgy beszélt a hatalom és szócsövei, mintha történne valami érdemi a gazdaságban, megtörtént volna, vagy legalábbis közel lenne a remélt fordulat.

Helyben járás – dobbantással

A rendszerváltással e megfogalmazás eltűnt, pedig – ha jól meggondoljuk – akkor jött volna el igazán az ilyen kiszólások ideje. Most is hasonló helyzetről és kormányzati reakcióról lehet szó. A devizahitelesek hosszú évekig vártak helyzetük érdemi rendezésére, de egy ehhez szükséges mértékű kártalanításra – mint egyszer csak tudomásukra hozták – nem számíthattak. Csalódásuk abból ered, hogy a banki elszámolásokból most az is hivatalosan kiderült, hogy többnyire ennél jóval kevesebbre sem számíthatnak, arra sem, amit a dübörgő propaganda hetek, hónapok óta, mindennap többször és nagy zajjal előadott. Arra, amit politikusok, kormánytagok és országgyűlési képviselők, bizottsági elnökök, nemzeti banki vezetők az elszámoltatással megígértek.

Matolcsy elégedett

Matolcsy György volt gazdasági miniszter, az MNB elnöke

Bővebben…

A devizahitelek és más problémák jobb megoldása Újabb részlet egy levélből (2013. július 30.)

Egy lépés előre, két lépés hátra

(V. I. Lenin megfogalmazása)

Levelem legfőbb apropója az volt, amit a döntéshozók és a “tanácsadók” a devizahitelesek helyzetének rendezése kapcsán évek óta “előadtak”. Már a kérdés megközelítésében, beállításában, majd az intézkedések lassúságában és pontatlanságában, a felelősség áthárításában stb. Most ez a részlet következik a miniszterelnök úrnak írott hatoldalas levelemből.

A levél elküldése óta két év telt el. Bár a formális válasszal és a válaszadás átpasszolásával nem lehettem elégedett, de a hamarosan megváltozott hivatalos nyilatkozatok azt jelezték, hogy elképzeléseim irányában változott a kormányzati magatartás. Sajnos többségében csak ideiglenesen: az előrelépésekből végül csak néhány maradt. Bekövetkezett, amitől féltem és amire előre felhívtam a figyelmet: az eredmény ezúttal is messze elmaradt a lehetőségektől.

Orbán és Bajnai meccsen, vip páholy

VIP páholy és közönsége

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Még mindig a következményekről

A magyar gazdaság az árfolyamon keresztül kapcsolódik a világgazdasághoz. Mégis és gond nélkül hirdethetik: sem a kormánynak, sem az MNB-nek nincs árfolyampolitikája és nincs (bevallható) árfolyamcélja

Érthetetlen és elfogadhatatlan az a közömbösség és tulajdonképpeni visszhangtalanság, illetve a lényegi kérdéseket elfedő, a figyelmet azokról elterelő sajátos tematizálás, egymásra mutogatás, ami a forint árfolyamának romlását (valójában rontását) kíséri. Hogy ez az ún. rendszerváltás után nem keltett élénk figyelmet, az talán nem meglepő, de arra azért fel kellett volna figyelni, hogy meglehetősen rendhagyó módon évtizedek óta – ha kisebb megszakításokkal is, de – ezzel kísérleteznek és közben Magyarország Európa perifériájára szorul. És még sem vizsgálják felül az elméletileg is túlélt, eredménytelen gyakorlatokat. Nem elemzik múltbeli szerepüket sem.

A lehetséges következmények és fennálló igen akut veszélyek érdeklődést sem keltenek. A mai ellenzék és holdudvara, „gazdaságkutatói” pl. inkább azzal foglalkoznak, hogy visszavágjanak a 2009-es forintgyengülés Fideszes nyilatkozataiért. Tehát hogy most azt teszi a Fidesz-kormány, amiért annak idején politikusaik és szakértőik a szociálliberális kormányt támadták. Ha akkor le kellett volna mondania a kormánynak, mert az euró árfolyama túllépte a 300 forintot, akkor most miért nem kérik ezt számon saját kormányukon azok, akik ezt írták és mondták? – teszik fel a kérdést. Holott az igazi probléma nem ez, hanem hogy maga a “megoldás” nem megfelelő.

Varga Mihály7

Vargának (is) túl bonyolult a makrogazdaság?

Bővebben…

Gazdaságpolitikai szadomazo. („Őszintén”, „nem őszintén”)

Fájni fog! Hogy utána sokkal jobb legyen!

(Bajnai Gordon ismétlődő kecsegtetése)

Nyakunkon a választások. Ez több kérdést is felvet. Az egyik: mit tett a kormány és mit az ellenzék megújulása és jobb felkészültsége érdekében? A választ szinte mindenki ismeri. Hasonlóképpen költői kérdés az is: mikor, milyen időszakban lehet feltárni a mindkét oldalon egyaránt fellelhető súlyos negatívumokat, szakszerűtlenséget, dilettantizmust, törvénysértéseket, hibás döntési gyakorlatokat, kontraszelekciót, jogba is ütköző eseteket?  És az alkalmatlan „megoldásokat”? Tehát mikor lehet? A választások környékén? Jaj, akkor nyilván nem jó! Ez nagyon barátságtalan lenne, befolyásolhatná a választásokat. Netán a választások között? Akkor sem nagyon alkalmas! Annak kell teret adni, akiket a választók bejuttattak az országgyűlésbe. Vagy talán soha? Hát valahogy így! Vagyis a közösség, az ország szempontjából, a kibontakozás szempontjából az igazán fontos (nem eleve elfogult, nem a kettős mérce szerinti) helyzetfeltárásnak, elemzéseknek, bírálatnak Magyarországon már hosszú ideje nincs tere. Ez ugyanis azt mutatná be: rendszerszerűek a bajok és hogy azok milyen nagyok.

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bővebben…

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó?

A  zérus összegű játék

Magyarországon nem ipari forradalom, hanem elosztási „forradalom” zajlik

Folytatjuk a néhány napja megkezdett témát, ami az elmaradt „nagy ugrással” indult. (Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt.)   Hogy az előre megadott időben miért nem került sor a „nagy ugrásra”, azt sok minden magyarázhatja. Mindenekelőtt az, hogy a kormány látnivalóan nem akar átfogó rendezést, nem érdeke és tarthat is tőle. Hogy miért, ennek fő oka rejtve van. Ideje tehát ezzel foglalkozni.

Patai Mihály, a Bankszövetség régi-új elnöke és volt PM-es kollégája, Matolcsy miniszter

Patai Mihály, a Bankszövetség régi-új elnöke és volt PM-es kollégája, Matolcsy miniszter

Bővebben…

Devizahitelesek. Mire megy, mire mehet ki a „játék”?

„Egyszerűen elképesztő az a következetesség, amellyel az Ilja-félék mindig a rossz politikai döntéseket hozzák meg.”

(Ken Follett)

Először is, azoknak, akik Ken Follettől az  Évszázad trilógia második kötetét, az A megfagyott világot nem olvasták: kik is azok az „Ilja-félék”? Ők azok a hatalmat jelentő, vagy azt kiszolgáló személyek, akik mindig megtalálják „szarva közt a tőgyét”, a különösen rossz „megoldást”. Mert felelőtlenek, elfogultak és hozzá nem értőek, és ezért alkalmatlanok a közérdek felfogására és képviseletére. Sem a tények, sem a magyarázatok, a felvilágosítás stb. nem hat rájuk. Ezért következetesen mindig a rossz politikai és – tegyük hozzá – szakmai döntéseket hozzák meg. Egy agyonpolitizált országban ugyanis a politika sajnálatosan maga a szakma is. (Ld. pl. “nem konvencionális”, értsd össze nem függő gazdaságpolitika.)

Az "új" nomenklatúráról

Az “új” nomenklatúráról

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A devizahitelesek helyzetének rendezése (3. folytatás). A megoldás

Orbán Viktornak „az a … feladat jutott, hogy a valós nemzeti alternatívát nyújtó népvezér (a királyfi) helyett annak ’alteregója’ legyen; vagyis hogy … ’a hiteteles alternatívát, a nemzeti hőst’ alakíthassa, holott az igazi szerepe ’levezető szelep’, amelyből a remény, az igazi alternatíva utolsó esélye fáradt nemzeti gőz formájában távozik el, és nem marad utána más, csak az űr.”

(Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek. 2010.)

Az előző három részben elég alaposan körbejártuk a devizahitelesek helyzetének összetevőit és eljutottunk a lehetséges, egyben szükségképpen alternatív megoldáshoz. A valós megoldás  nem bonyolult, de vannak – egyelőre még mindig teljesületlen – előfeltételei. A PSZÁF-nek pontos és részletes helyzetképet (ld. alább) kell adnia. Ezt meghiúsíthatja, ha az MNB-hez kerülne a PSZÁF, ami mellett Matolcsy György Huba MNB-elnök elkezdett kampányolni. (Ha az ötlet megvalósulna, a PSZÁF-et nem lehetne e tényfeltárásra rászorítani, de még meglevő adatainak publikálására sem. Bizonyára ez a szempont Matolcsynak eszébe sem jut, sokkal inkább az, hogy a kereskedelmi bankok e lépéssel még inkább, adminisztratíve is függnének tőle.) Érdekes fejlemény, hogy Szász Károly, a PSZÁF elnöke a kormány kompetenciájából a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy elnök kompetenciájába szeretne kerülni.

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB.  A PSZÁF-et is akarja

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB. A PSZÁF-et is akarja

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése (1. folytatás)

Cherchez l’ État! Keresd az államot!

Cherchez la femme! – mondja a francia. Keresd a nőt! Hiszen az asszony áll minden mögött. Ma viszont és különösen nálunk azt kell mondani: Cherchez l’État! Keresd az államot! A gazdaság különböző bajai mögött nagyrészt a mohó, gyakran mutyizó, hozzá nem értő, a gazdaságirányításban különösen amatőr  állam áll. Erre már korábban felhívtam a figyelmet (pl. 2010-ben, a Népszabadságban), a kérdést azóta is igyekszem napirenden tartani. Ha ugyanis ezt nem ismerjük és nem értjük,  keveset tehetünk életünk jó értelmű változásáért.

A devizahiteles témában az előző részben addig jutottunk, hogy a helyzet okai kijelölik a felelősséget és a megoldást is. De melyek is ezek az okok?

A "puha" PSZÁF. A kormányok nevében zöld utat adott

A “puha” PSZÁF. A kormányok nevében zöld utat adott

Bővebben…

Akar-e a kormány IMF-megállapodást? Félrehallások és figyelemelterelések (1. folytatás)

Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett

(Albert Einstein)

Elébe mentek: duplán vágnak

Valósággal elébe mentek az IMF javaslatainak, de teljesen értelmetlenül, hiszen a páratlan megszorítások és sarcok ellenére sem képzelhető el, hogy valamilyen újabb megszorítások nélkül is megállapodna az IMF és az EU a hitelről. Ha e téren – és ha lehet ilyet mondani – „mások előtt járunk” (valójában mögöttük), az a mi bajunk és ostobaságunk. Természetesen csak akkor ostobaság, ha az ország érdekeiből indulunk ki. Szűkebb érdekek szempontjából akár racionális is lehet, de az ilyen megközelítés egy normális országban szóba sem jöhetne.

Nemzetközi Valutaalap: elnök és szóvivő. Mintha ikrek lennének

Nemzetközi Valutaalap: elnök és szóvivő. Mintha ikrek lennének

Bővebben…