gyenge forint címkéhez tartozó bejegyzések

A forint „zuhanása” és a kormány „tökéletes időzítése”

Matolcsyék is kerestek a devizahiteleseken 136 milliárdot…

(Forrás: MNB közlemény. 2015. január 20.)

Írásaimban összetett, nehéz és fajsúlyos, megoldatlan és valóban időszerű kérdésekkel igyekszem foglalkozni. (Nem mondvacsinált, a súlyos problémákról a figyelmet elterelni kívánó, a közvéleményt erre tematizáló témákkal.) Nem véletlenül, hiszen éppen e fajsúlyos problémák és összetett helyzetek (egyébként igen munkaigényes) feltárásán keresztül lehet sok mindent megmutatni. Azt, hogy ezekben a súlyos és bonyolult kérdésekben, amelyekben annyi a rögzült hiedelem és a képzelgés, is kell és lehet más megközelítést alkalmazni. Amivel kitörhetünk a levitézlett gondolkodási panelek, az alaptalan rögtönzések, az alacsony hatékonyság, a felkészületlen kormányzás, az értelmetlen megszorítások, a dogmatikus fogyasztáskorlátozás és a „szárnyaló” kormányzati pazarlás, a gazdasági pangás, az ország méltatlan periferizálódásának és a lakosság megalázó elszegényedésének világából. És így a hatalom által nem favorizált gondolatok kirekesztése, a favorizált, ám virtuális panelekkel való agymosás, a sulykoló és imalomszerűen ismételgetett propaganda helyett, ami leértékeli a gondolkodást, mindannyiunk hasznára a közös gondolkodást, a véleményszabadságot, a véleménycserét, a társadalmi részvételt és az érdemi kommunikációt élvezhetjük. Ezekkel az elemzésekkel azt is bizonyítani kívánom, hogy a kormány szűken vett gazdasági érdekei, bevételei intelligens gazdasági kormányzás mellett kedvezőbbek lennének, mint a megszorításokkal, miközben a gazdaság és a fogyasztás fejlődése végre érzékelhető és tartós lehetne.

Bloomberg

A Bloomberg. Valójában minek szólhat mostani elragadtatása?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (1. folytatás)

Mi is az a nem konvencionális (unortodox) gazdaságpolitika?

Folytatom a forintleértékelés hatásainak kibogozását. Egyúttal továbbra is olyan kérdésekre keresek választ: jó-e a gyenge forint és a folytatódó leértékelő politika az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar lakosságnak? És valóban jó-e a politikai hatalomnak? Különösen akkor, amikor a magyar valuta a meghatározó fizetőeszközökhöz képest már most is igen jelentősen alá van értékelve. (Már a cikksorozat elején bemutattam, hogy jelenleg 43 százalékkal.)  Elég természetesnek kellene lennie, sajnos ez sem az, hogy a kormány a helyzet és a valódi hatások ismeretében alakítsa ki a forint árfolyamára vonatkozó elképzelését és nem hiedelmek alapján. A kormány mégis e nélkül folytatja közreműködését a forint gyengítésében. Sőt minden bizonnyal el van szánva a leértékelés gyorsítására, erre lehet következtetni nyilatkozataiból és különböző intézkedéseiből, terveiből. Ez egyébként nyilván különböző érdekcsoportoknak is szándéka. A kormányhoz hasonlóan persze nyíltan ők sem vállalják, viszont ők is tesznek érte.

Varga, Orbán

Varga Mihály és főnöke, Orbán Viktor. Szimbolikus gazdasági miniszter?

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (2. folytatás)

„Mert nem lehet vezető, amíg nem tudja, hova tart”

(A Lost című filmsorozatból)

Az előző rész után újabbal folytatódik a választásokról szóló cikksorozat. Most mindenekelőtt arról lesz szó: mire használják a pártok az esélyt, amit kaptak? Élnek-e ezzel vagy inkább elvesztegetik? Az országgyűlési választások után hamar kiderült, hiszen nyakunkon az EP-választás. A kampány tartalma és formája, a listavezetők személye és stílusa erre a kérdésre gyorsan választ adott. Az is jól látszik, hogy a pártelnökök a listavezető kiválasztásában a személyes érdeküket követik-e, hiszen másként őket általában nem tennék a lista első helyére, talán a listára sem.

SzanyiTibor listavezető, MSZP.

Szanyi Tibor, az MSZP listavezetője. Kinek az érdeke?

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát. Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.) Egy hosszabbra tervezett cikksorozat keretében először a mezőgazdasági termelés újabb keletű és sűrű kilengéseiről írtam (Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései). Ezek „megszelídítése”, vagyis a hiányzó infrastruktúra biztosítása nélkül nem lesz képes a mezőgazdaság a növekedés húzóágazatává válni. Bár már régen az lehetne. Egy újabb halaszthatatlan és megkerülhetetlen feladat a „devizahitelesek” helyzetének átfogó és valóságos rendezése.. Erről lesz most szó.

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

Bővebben…