Görögország címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (5.). Egy második Trianon lehetősége

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Most térjünk vissza az alapkérdéshez: mibe kerülne nekünk a kerítés lebontása és a kvóta elfogadása? A két politikai oldal azonban nem merül bele ebbe a kérdésbe. Pedig nagyon is kellene, mivel egy második Trianon lehet belőle. A DK azt is tagadja, hogy fontos kérdésről lenne szó. Az MSZP nem, bár mégis úgy kezeli. Ugyanakkor, ha nem tartanák fontosnak ők is, nem lenne ez – ha nem is vallják be – politizálásuk alapja. Egyébként is látni kellene, hogy most – ahogy Medgyessy Péter „artikulálta” – „ÚT-E-LÁ-GA-ZÓ-DÁS-HOZ” (értsd: útelágazáshoz) érkeztünk (persze nem önszántunkból). A támogatások elvételével zsarolnak. És ha elhisszük, hogy ha beadjuk a derekunkat, az élet ugyanúgy mehet majd tovább, akkor végzetesen tévedünk. Ha elfogadjuk a diktátumot, azzal nem vagyunk túl a dolgon, csak egyetlen „békát” – bár jó nagyot – nyelünk le. Sok „béka” jön még. Tehát nem egyetlen következménnyel, hanem következmények, ráadásul tartós, talán végleges következmények sorozatával kellene számolnunk. Ebből a sorozatból lesz aztán a végső nagy következmény: az ország periféria szerepének állandósulása, gyarmati helyzete, kultúrájának, nyelvének, hagyományainak elvesztése, sőt – akár formálisan is – megszűnése.

Szijjártó kitünteti Medgyessyt

Bővebben…

Az EU, a migránsok és a kormány

Változékony elszántság

Jelen írás mindenekelőtt egy olyan hír nyomán készült, ami – mint csepp a tengerben – bemutatja a kormány migránspolitikájának újabb elgyengülését, a következetesség ismételt átváltását következetlenségbe. Hogy pontosabban megértsük, mi is e hír és kommunikációjának a jelentősége a magyar érdekek érvényesíthetőségében, esélyeink esetleges eljátszásában, kénytelen vagyok belemenni a részletekbe. December 5-én, az MTI alapján több újság is beszámolt arról a meglepő vagy inkább megdöbbentő és a kormány által titkolt fejleményről (pl. itt és itt és itt stb.), hogy állítólag migránsokat küldtek vissza Belgiumból Magyarországra. Eddig szám szerint 30-at, a híradások ráadásul arról szóltak, hogy ezt a gyakorlatot Belgium folytatni fogja. (A 30-ból 29-et a dublini egyezmény alapján toloncoltak ide.) A bejelentés az MTI tudósításában sajátosan történt, úgy, hogy összekapcsolódott Magyarország szidalmazásával.

Megnyilatkoztattak ún. „emberjogi harcosokat”, akik fel voltak háborodva, hogy ide (Magyarországra) toloncolnak vissza „menekülteket”, ahol az „üldözötteket” (az aktivisták szerint) „ellenségnek tekintik” (!?), és ahol annyi atrocitás (?!) éri őket. A belga hatóság azonban – folytatódik a tudósítás – a gyakorlatot Magyarország vonatkozásában mégis fenn akarja tartani.

Michel, Charles belga miniszterelnök, a reformmozgalom elnöke

Charles Michel belga miniszterelnök (2014-), a Reformmozgalom Párt elnöke. Túljárt a magyar kormány eszén?

Bővebben…

A budapesti olimpia. Ürügy vagy naivitás?

Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba (Epheszoszi Hérakleitosz, i. e. 535–475)

A görög filozófus nagyjából kétezer ötszáz éve az állandó változást akarta hangsúlyozni. El sem tudta talán képzelni, hogy lesz majd egy olyan ország és egy olyan kor, ahol és amikor szinte megáll az idő. Ahol 14 éve nem kétszer, hanem – átvitt értelemben természetesen – sorozatosan belelép a szinte ugyanolyan folyóba az aktuális kormány. Ráadásul ugyanúgy: felkészületlenül és megoldatlan, súlyos gazdasági problémák közepette, továbbá krónikus forráshiánnyal küszködve jelentkezik grandiózus rendezvények megvalósítására. Amikor életbevágó ügyekre sincs állítólag pénz. Amikor milliók élnek szegénységben. Szerencsére addig még nem juthatott el, hogy “át kelljen úsznia a folyót”, vagyis meg kelljen rendeznie az eseményt. De a pályázatok és a jelentkezéshez kapcsolódó előkészületek eddig is roppant sokba kerültek, hát még mibe kerülne a megvalósítás!?

Bővebben…

Értelmetlen a fogyasztás korlátozása. 1997-es helyzetkép

Nem igaz az „aranytojást tojó tyúk” legendája!

Alábbi írásom az Új Magyarország c. lapban, 1997. november 22-én jelent meg, néhány hónappal az országgyűlési képviselőválasztások előtt. A cikknek a szerkesztőség ezt a címet adta:  “A fogyasztás korlátozása elhibázott lépés”.  Kiderül a cikkből, hogy a fogyasztás korlátozása  nemcsak értelmetlensége, eredménytelensége miatt, hanem súlyos kárai miatt is elhibázott lépés. Az egy újságoldalnyi terjedelmű  írás ezt is bemutatja. Sajnos a megszorítások  nem kerültek le a napirendről, néhány év megszakítással azóta is tulajdonképpen erre korlátozódik a “gazdaságpolitika“, a negatív következmények is hasonlóak.  Az 1997-es helyzetkép tehát alig változott, közben viszont elvesztegettünk újabb 17 évet. De lássuk a komplett elemzést és a részleteket! Tanulságos áttekinteni, mi történt addig és mit tudtunk már akkor.

Fogyasztás, Új Magyarország

A fogyasztás korlátozása gyakran vezetett elnyomorodáshoz. Fotó: Talum Attila

Bővebben…

Támadás a forint ellen. Keresd az államot?!

Ötletből bumeráng

Nem kétséges, hogy van támadás. Az sem, kik állnak a hátterében: aktív és passzív szereplőként. Ezek többségéről viszont a hatalom ma sem akar hallani, miközben állítólag keresi a tetteseket. Önmaga ellen is vizsgálódik vagy így akarja elterelni a figyelmet?

Bővebben…

Mindenütt válság és spekuláció, de leginkább Magyarországon

Kísértet járja be Európát – a féktelen spekuláció kísértete (Marx Kommunista Kiáltványából – némileg átköltve)

„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.” – ezzel kezdi 1848-ban Karl Marx és Friedrich Engels a Kommunista Kiáltványt. Akkor még elég rövid múltra tekinthetett vissza a kapitalizmus, de máris megjelent alternatívája. Előbb lehetőségként, majd valóságként. A kísértet szónak azonban nemcsak a jövő fenyegetése a jelentése, hanem a múlt árnyainak az ismételt megjelenése is.
A hosszú ideig folyamatosan megújuló kapitalizmus sok kezdeti anomáliájától szabadult meg; ezek közül az egyik a versenyt és a piaci viszonyokat eltorzító, a hatékonyságot veszélyeztető durva spekuláció volt.

Marx Károly. Időszerű-e?

Marx Károly. Időszerű-e?

Bővebben…