Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!
Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?
Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.
Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: akadémikus, alapváltozat, Alekszej Koszigin, államcsíny, Andrej Szaharov, Balaton, belügyi népbiztos, belügyi népbiztosság, Berija, birodalmi politika, birodalom, börtön, bűnözők, Butirka, Disszidens Mozgalom a Szovjetunióban, disszidensek, Dmitrij Volkogonov, dublőr, E. Fehér Pál, Elbert János, Elbert-család, elnökség, első titkár, fizikus, főtitkár, Georgij Malenkov, Georgij Zsukov, Haditengerészeti Minisztérium, hidrogénbomba, Hruscsov, igazságszolgáltatás leszámolás, Iván Szerov, Jurij Andropov, Jurij Muhin, Kádár János, Kazah Kommunista Párt, KB, KGB, kibernetikus, Kirill Moszkalenko, kivégzés, Kreml, Kun Béla, Kun Miklós, lebukás, Lenin, leningrádi ügy, Leonyid Brezsnyev, letartóztatás, Magyarország, marsall, miniszterelnök, Minisztertanács, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, Nagy Terror, nagykövet, Nyikolaj Bulganyin, Nyikolaj Jezsov, Oroszország, Pavel Szudoplatov, per, peresztrojka, politikai bizottság, programnyelv, Prudnyikova, publicista, puccs, puccsisták, Refal, reform, Roj Medvegyev, Roy Medvegyev, suttogó propaganda, Szergej Kruglov, Szerov, SZKP, szmers, Szovjetunió, SZU Legfelsőbb Tanácsa, törvényesség, Ukrajna, Valentyin Turcsin, változat, végkifejlet, Viktor Abakumov, XIX. kongresszus, XX. kongresszus, Zsukov
