Oppenheimer két hetet töltött el Moszkvában, ahol Berija villájában szállt meg
A második világháború fordulatai közel hozták a Szovjetunió szuperhatalommá válását és hatalma kiterjesztését csaknem egész Európára. (Nyugaton egészen a La Manche csatornáig.) Az amerikai atommonopólium viszont a célok megvalósítását megakasztotta. A SZU óriási erőfeszítéseket tett a munkálatok felgyorsítására, hogy ez az akadály minél előbb eltűnjön, ugyanakkor az atomba megszerzett és ellenőrzött leírásai a kivitelezéshez nem voltak elégségesek. Hiányoztak fontos információk, nem állt rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges speciális technika, különleges technológia és – megfelelő mennyiségben – a hasadóanyagok. E hiány felszámolására sem volt a SZU önállóan képes. A SZU-nak nemcsak az atombomba koncepciójának és tervének megszerzésében, hanem ezek megvalósításában is sokan segítettek. Hasonlóképpen a rakétatechnikában is. (A szereplőkről már volt és most is lesz szó.) Ami az atombombát illeti, a munkálatok utolsó szakaszában főleg német tudósok és mérnökök “segítettek”, addig pedig mindenféle náció beszervezett tagjai. Nyilván meglepő, de még Julius Robert Oppenheimer (1904 – 1964) tudós, elméleti fizikus is, a Manhattan program majdani szakmai vezetője is bensőséges kapcsolatban állt az atombomba létrehozásában illetékes szovjet vezetéssel és magával Berijával is. Ma már tudható a gondosan titkolt esemény: két héten át lakott Oppenheimer Moszkvában, mégpedig Berija villájában.
Julius Robert Oppenheimer
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", anyagok, atombomba, Atomenergia Bizottság, atomkutatások, atomsorompó szerződés, ballisztikus rakéta, Berija, Borisz Vannyikov, chipkártya, Claus Fuchs, Dmitrij Usztyinov, Enrico Ferni díj, Észak-Korea, Fidel Castro, fizikus, Friedrich Paulus, gazdasági, Georgij Malenkov, Groves tábornok, gyanú, hadifogoly, Harvard, hasadóanyagok, Helmut Göttrup, hidrogénbomba, hírszerzés, hírszerzési, India, Iván Szerov, Jaltai egyezmény, Julij Hariton, Julius Robert Oppenheimer, kényszer, Kim Jong Un, Kína, Kreml, kutatások, La Mnche, lakik, Lavrentyij Berija, Lenin rend, Leonyid Brezsnyev, letrtóztatás, Lev Trockij, Ljubljanka, Los Alamos, Majranovszkij, malenkij robot, Manfred von Ardenne, Manhattan program, Manhattan terv, második világháború, megbízhatóság, megfoszt, mérnökök, Molotov, Moszkva, Naum Eintingon, NDK, német, Németország, nukleáris, Nyikita Hruscsov, önként, Osoaviakhim, Papercip akció, Pavel Szudoplatov, Penemünde, potenciál, R -1 rakéta, raktétatudós, Ramon Mercader, Romzsa Tódor, Showcross, Szergej Kruglov, Szergo Berija, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU, szuperhatalom, technika, technológia, Teller Ede, tudósok, Új-Mexikó, V-2 rakéta
Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában és legalizálásában. Moszkalenko ugyanis Rudenko ügyésszel részt vett a nyomozásban, sőt a rendkívüli bírósági tanácsban is ott ült. A Berija elleni puccsban vitt szerepéről már volt szó, és alább lesz szó. Kirill Moszkalenko ukrán származású volt, de ez nem (ez sem) jelentett neki sokat, sőt egyenesen idegesítették az ukránok és az ukrán nemzeti hagyományok. Moszkalenko részt vett a polgárháborúban és a második világháborúban. Élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon sok múlott. És nemcsak a hozzá igazodó parancsnokok katonai pályájának egyengetésében, hanem – ahogy egy orosz szerző, Jurij Muhin a Sztálin és Berija meggyilkolása c. könyvében ezt körüljárta – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben.
Kirill Moszkalenko – még vezérezredesként. A Berija elleni katonai puccs 10 év után újra emelkedő pályára állította
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", 2. magyar hadsereg, 40. hadsereg, agyonlövés, Alekszandr Vasziljevszki, állam, állambiztonság, Andrej Zsdanov, apparátus, aranycsillag, áruló, autóbaleset, Belügyminisztérium, Berija, Brezsnyev, bukás, Bulganyin, Dekabristák, demokratizálás, Dnyeper, elhárítás, ellenpuccs, ellenpuccsok, elnökség, felkelés, festmény, főfelügyelő, fogságba esés, Gagarin, gazember, Georgij Malenkov, haditanács, haditengerészet, haditörvényszék, hadizsákmány, hatalom, hatalomvágy, hidrogénbomba, hírszerzés, Hruscsov, Iván Szerov, junta, Jurij Muhin, káderügyek, katonai puccs, katonai-ipari komplexum, KB, KB titkár, KGB, Kirill Moszkalenko, köztéri szobor, külkapcsolatok, Kurcsatov, Lazar Kaganovics, leszámolás, likvidálás, magyar vonatkozás, marsall, második világháború, Medvegyev, Medvegyevék, megfestették, meggyilkolás, megragadás, memoár, menesztés, Mikojan, miniszterhelyettes, modernizálás, Molotov, Moszkalenko, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, munkatáborok, Nagy Színház, NDK, Németország, nép ellensége, népbiztos, Népbiztosok Tanácsa, Nyikolaj Bulganyin, Odessza, Odesszai Katonai Körzet, Oroszország, parancsnok, párt, pártfelfogás, Pavel Artyemjevics Artyemjev, polgárháború, politikai bizottság, Prudnyikova, puccs, puccsok, rakétatechnika, rehabilitáció, robbantás, Roj Medvegyev, sikkasztók, speciális hírszerzés, száműzetés, Szemjon Ignatyev, Szergej Kruglov, Szergo Berija, szervezkedés, szervezkedik, szervezőkészség, szétválasztás, SZKP, szobor, Szovjetunió, Szovjetunió Állami Bankja, Szovjetunió Polgára, Sztálin, Sztálingrád, SZU Hőse, tankok, tömeges, triumvirátus, trófea-ügy, Ukrajna, ukrán, Ural, Vasziljevszkij, Védelmi Minisztérium, Visszaemlékezések, Voronyezs, voronyezsi front, XIX. kongresszus, Zsukov
Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!
Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?
Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.
Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: akadémikus, alapváltozat, Alekszej Koszigin, államcsíny, Andrej Szaharov, Balaton, belügyi népbiztos, belügyi népbiztosság, Berija, birodalmi politika, birodalom, börtön, bűnözők, Butirka, Disszidens Mozgalom a Szovjetunióban, disszidensek, Dmitrij Volkogonov, dublőr, E. Fehér Pál, Elbert János, Elbert-család, elnökség, első titkár, fizikus, főtitkár, Georgij Malenkov, Georgij Zsukov, Haditengerészeti Minisztérium, hidrogénbomba, Hruscsov, igazságszolgáltatás leszámolás, Iván Szerov, Jurij Andropov, Jurij Muhin, Kádár János, Kazah Kommunista Párt, KB, KGB, kibernetikus, Kirill Moszkalenko, kivégzés, Kreml, Kun Béla, Kun Miklós, lebukás, Lenin, leningrádi ügy, Leonyid Brezsnyev, letartóztatás, Magyarország, marsall, miniszterelnök, Minisztertanács, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, Nagy Terror, nagykövet, Nyikolaj Bulganyin, Nyikolaj Jezsov, Oroszország, Pavel Szudoplatov, per, peresztrojka, politikai bizottság, programnyelv, Prudnyikova, publicista, puccs, puccsisták, Refal, reform, Roj Medvegyev, Roy Medvegyev, suttogó propaganda, Szergej Kruglov, Szerov, SZKP, szmers, Szovjetunió, SZU Legfelsőbb Tanácsa, törvényesség, Ukrajna, Valentyin Turcsin, változat, végkifejlet, Viktor Abakumov, XIX. kongresszus, XX. kongresszus, Zsukov
