Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában és legalizálásában. Moszkalenko ugyanis Rudenko ügyésszel részt vett a nyomozásban, sőt a rendkívüli bírósági tanácsban is ott ült. A Berija elleni puccsban vitt szerepéről már volt szó, és alább lesz szó. Kirill Moszkalenko ukrán származású volt, de ez nem (ez sem) jelentett neki sokat, sőt egyenesen idegesítették az ukránok és az ukrán nemzeti hagyományok. Moszkalenko részt vett a polgárháborúban és a második világháborúban. Élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon sok múlott. És nemcsak a hozzá igazodó parancsnokok katonai pályájának egyengetésében, hanem – ahogy egy orosz szerző, Jurij Muhin a Sztálin és Berija meggyilkolása c. könyvében ezt körüljárta – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben.
Kirill Moszkalenko – még vezérezredesként. A Berija elleni katonai puccs 10 év után újra emelkedő pályára állította
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", 2. magyar hadsereg, 40. hadsereg, agyonlövés, Alekszandr Vasziljevszki, állam, állambiztonság, Andrej Zsdanov, apparátus, aranycsillag, áruló, autóbaleset, Belügyminisztérium, Berija, Brezsnyev, bukás, Bulganyin, Dekabristák, demokratizálás, Dnyeper, elhárítás, ellenpuccs, ellenpuccsok, elnökség, felkelés, festmény, főfelügyelő, fogságba esés, Gagarin, gazember, Georgij Malenkov, haditanács, haditengerészet, haditörvényszék, hadizsákmány, hatalom, hatalomvágy, hidrogénbomba, hírszerzés, Hruscsov, Iván Szerov, junta, Jurij Muhin, káderügyek, katonai puccs, katonai-ipari komplexum, KB, KB titkár, KGB, Kirill Moszkalenko, köztéri szobor, külkapcsolatok, Kurcsatov, Lazar Kaganovics, leszámolás, likvidálás, magyar vonatkozás, marsall, második világháború, Medvegyev, Medvegyevék, megfestették, meggyilkolás, megragadás, memoár, menesztés, Mikojan, miniszterhelyettes, modernizálás, Molotov, Moszkalenko, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, munkatáborok, Nagy Színház, NDK, Németország, nép ellensége, népbiztos, Népbiztosok Tanácsa, Nyikolaj Bulganyin, Odessza, Odesszai Katonai Körzet, Oroszország, parancsnok, párt, pártfelfogás, Pavel Artyemjevics Artyemjev, polgárháború, politikai bizottság, Prudnyikova, puccs, puccsok, rakétatechnika, rehabilitáció, robbantás, Roj Medvegyev, sikkasztók, speciális hírszerzés, száműzetés, Szemjon Ignatyev, Szergej Kruglov, Szergo Berija, szervezkedés, szervezkedik, szervezőkészség, szétválasztás, SZKP, szobor, Szovjetunió, Szovjetunió Állami Bankja, Szovjetunió Polgára, Sztálin, Sztálingrád, SZU Hőse, tankok, tömeges, triumvirátus, trófea-ügy, Ukrajna, ukrán, Ural, Vasziljevszkij, Védelmi Minisztérium, Visszaemlékezések, Voronyezs, voronyezsi front, XIX. kongresszus, Zsukov
Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!
Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?
Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.
Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: akadémikus, alapváltozat, Alekszej Koszigin, államcsíny, Andrej Szaharov, Balaton, belügyi népbiztos, belügyi népbiztosság, Berija, birodalmi politika, birodalom, börtön, bűnözők, Butirka, Disszidens Mozgalom a Szovjetunióban, disszidensek, Dmitrij Volkogonov, dublőr, E. Fehér Pál, Elbert János, Elbert-család, elnökség, első titkár, fizikus, főtitkár, Georgij Malenkov, Georgij Zsukov, Haditengerészeti Minisztérium, hidrogénbomba, Hruscsov, igazságszolgáltatás leszámolás, Iván Szerov, Jurij Andropov, Jurij Muhin, Kádár János, Kazah Kommunista Párt, KB, KGB, kibernetikus, Kirill Moszkalenko, kivégzés, Kreml, Kun Béla, Kun Miklós, lebukás, Lenin, leningrádi ügy, Leonyid Brezsnyev, letartóztatás, Magyarország, marsall, miniszterelnök, Minisztertanács, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, Nagy Terror, nagykövet, Nyikolaj Bulganyin, Nyikolaj Jezsov, Oroszország, Pavel Szudoplatov, per, peresztrojka, politikai bizottság, programnyelv, Prudnyikova, publicista, puccs, puccsisták, Refal, reform, Roj Medvegyev, Roy Medvegyev, suttogó propaganda, Szergej Kruglov, Szerov, SZKP, szmers, Szovjetunió, SZU Legfelsőbb Tanácsa, törvényesség, Ukrajna, Valentyin Turcsin, változat, végkifejlet, Viktor Abakumov, XIX. kongresszus, XX. kongresszus, Zsukov
