Oppenheimer két hetet töltött el Moszkvában, ahol Berija villájában szállt meg
A második világháború fordulatai közel hozták a Szovjetunió szuperhatalommá válását és hatalma kiterjesztését csaknem egész Európára. (Nyugaton egészen a La Manche csatornáig.) Az amerikai atommonopólium viszont a célok megvalósítását megakasztotta. A SZU óriási erőfeszítéseket tett a munkálatok felgyorsítására, hogy ez az akadály minél előbb eltűnjön, ugyanakkor az atomba megszerzett és ellenőrzött leírásai a kivitelezéshez nem voltak elégségesek. Hiányoztak fontos információk, nem állt rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges speciális technika, különleges technológia és – megfelelő mennyiségben – a hasadóanyagok. E hiány felszámolására sem volt a SZU önállóan képes. A SZU-nak nemcsak az atombomba koncepciójának és tervének megszerzésében, hanem ezek megvalósításában is sokan segítettek. Hasonlóképpen a rakétatechnikában is. (A szereplőkről már volt és most is lesz szó.) Ami az atombombát illeti, a munkálatok utolsó szakaszában főleg német tudósok és mérnökök “segítettek”, addig pedig mindenféle náció beszervezett tagjai. Nyilván meglepő, de még Julius Robert Oppenheimer (1904 – 1964) tudós, elméleti fizikus is, a Manhattan program majdani szakmai vezetője is bensőséges kapcsolatban állt az atombomba létrehozásában illetékes szovjet vezetéssel és magával Berijával is. Ma már tudható a gondosan titkolt esemény: két héten át lakott Oppenheimer Moszkvában, mégpedig Berija villájában.