FTC címkéhez tartozó bejegyzések

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

Tényleg mi is lett a beléptető rendszerekkel?

Falra hányt borsó?

Deutsch és Csányi vitája sem hozott tisztább képet. Ugyan évekkel, 12 évvel a beszerzés után, de legalább  érintették a beléptető rendszerek sorsát,  továbbra sem ismerjük viszont sem a teljes igazságot, sem a beszerzett eszközök végső állapotát. Nem tudjuk, egyáltalán alkalmasak voltak-e arra, amire vették, tehát a renitens nézők kiszűrésére? Vagy a vásárlók azonosítására eleve alkalmatlanok voltak?  Nem világos, miért vásárolták meg a stadionfejlesztések előtt előre a beléptető rendszereket? Drágán vásároltak-e? Azt sem tudjuk: végül is mi lett velük? Még mindig raktárban lennének, noha 13 év alatt erkölcsileg teljesen amortizálódtak? Vagy már kidobták őket? Vagy ezt-azt alkatrészként „elsóztak” a kb. ötmilliárdos „cuccból?” Arról sincs hír: ez a raktárba helyezés rendben van-e, megfelel-e a vagyongazdálkodás követelményeinek?  És még egy sor (KÖLTŐI) kérdést fel kellene tenni. El lehet-e egyszerűen „felejteni” súlyos kérdéseket és következményeket, mintha azok nem is lettek volna? Majd előhúzni azokat, leegyszerűsítve, jópofizva?

Deutsch Tamás az Egyenes beszédben

Deutsch Tamás az Egyenes beszédben

Bővebben…

Állami beruházások leállítása

A politika és a szakma nem kifogásolja?!

Egymásnak adják át az alkalmatlan technikákat a különböző kormányok. A Rákosi-korszak után egy időre szünet következett és tanították is, hogy mennyire helytelen és nem hatékony „megoldás” a beruházások leállítása. (Ld. pl. kettes metró.) Még kényszermegoldásnak sem jó. A lekötött tőke ugyanis tétlenül hever, az objektum átadásáig nem hoz semmilyen hasznot. Aztán a Kádár-korszakban ismét elkezdték alkalmazni és sajnos ma is alkalmazzák. Mint valami jól bevált megoldást.

A Kossuth tér felújítása. Így fog kinézni évek múlva is?

A Kossuth tér felújítása. Így fog kinézni évek múlva is?

Bővebben…

Összefogás és kirekesztés

Össze kellene fogni – mondják, miközben mutyira gondolnak. Mi zárja ki a KÖZÉRDEKŰ összefogást?

Időről időre kampány indul az összefogásért. Mivel az összefogás általában elmarad (hogy MIKOR NEM, arról is írok), ahogy lenni szokott, a magyar nép válik a bírálat tárgyává. Erre ugyan sokszor rászolgál, de most biztosan nem. Megindul a pocskondiázás újabb hulláma: a magyarok soha nem tudtak összefogni! – állítják a médiában, különböző eseteket előadva és minősítve. De miért a magyarokról beszélnek és nem az igazi okról, a magyarországi politikáról és rendszerváltásról, amikor huszonegy éve mindig pártok közötti hatalmi összefogásra, nagykoalícióra gondoltak? És nem valamiféle népfrontra. Kezdődött ez az első szabad választással, amikor az egyértelmű eredmény ellenére nagykoalíciót akartak (a vesztesek). A hatalom mindenekelőtt?

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Bővebben…

Levél Kubatov Gábornak

Kubatov Gábor úr
elnök
FTC

Tárgy: az FTC gazdálkodása (reálisan)

Tisztelt Elnök Úr!

Mindenekelőtt fogadja gratulációmat az FTC elnökévé való megválasztása alkalmával. Kívánom, hogy sikerüljön megbirkózni a nehézségekkel, megtalálni az ideális finanszírozási megoldásokat, semlegesíteni – legalább egy időre – az ellentétes érdekeket.

Egyetértek Elnök Úrral abban, hogy ennek alapja a helyzet feltárása lenne. Ez szolgáltatná az információkat a múlt megismeréséhez és minősítéséhez is. Kiderülne például, hogy 10 éve is önálló költségvetést állítottak össze a szakosztályok, de valamiért erről – a jelek szerint – „leszoktak”, leszokhattak.

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Bővebben…

A sport nálunk tényleg üzlet. Főleg a politikának

A kettős mérce bűvöletében

Semmiből nem tanulunk, újból és újból ugyanazt – kissé más csomagolásban ugyan, de – lenyelet a „vállalkozói politika” az országgal. Nagykoalíciót alkotva. Hibátlan megoldásokat viszont, amelyek nem állnak a politika érdekében, kipécéznek és bűncselekményként igyekeznek beállítani. Pedig ott tényleg megtörtént a sportfinanszírozás üzleti alapokra helyezése és úgy, ahogy a világ fejlettebb régióiban. (Ld. az FTC finanszírozását 1998–2001 között.)

Tarlós István: új irány?

Tarlós István: új irány?

Bővebben…

Az egyik fordulópont: a ceglédi nagygyűlés

Kerek tíz éve annak, hogy példátlanul durva eljárás indult ellenem. Ma már tudható, hogy ennek egy ideig hatalmas füstje volt, de nem volt igazán lángja. Sőt az is előfordulhatott volna, hogy nem is lesz. Nem feltétlenül gondolkodtak „ott fenn” megsemmisítésemben, feltehetőleg az eseményekkel és az intrika hatására sodródtak ebbe az irányba. (Ezt a meggyőződésemet erősíti egy, a koalíciós párt belső magjából nemrég kapott e-mail, miszerint tekintsem a véletlenek játékának, hogy így alakult az életem.)

Két hónapig nem indult el a gőzhenger, noha többen nagyon rajta voltak. Bár Boros Imre ideiglenes miniszter példátlan gyorsasággal névre szóló feljelentést tett ellenem, tényállást (?) adott és megrendelte (még az eljárás kezdete előtt!) elítélésemet, napról napra lejárató és hazug cikkek jelentek meg rólam, hetekig semmi érdemi nem történt, nem mozdultak meg azok a bizonyos fogaskerekek. (Annak ellenére, hogy – mint fentebb már írtam – voltak, akik ezen rajta voltak.) Torgyán Józsefet felszólították, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről vagy vigye pártelnökségét a nagyválasztmány elé. Boros feljelentése március 7-én történt, de két hónapig, május elejéig állt az eljárás. A névre szóló feljelentést átminősítették ismeretlen tettes ellenire és vártak. Feltehetőleg arra gondoltak, hogy Torgyánt eltávolítva „alkalmas” személyt találnak a Kisgazdapárt vezetésére.

Torgyán József bekerítve?

Torgyán József bekerítve?

Bővebben…

Bauer Tamás és a Ferencváros

Az előzmények: lejárató kampány minden témában

Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ – Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben. Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból – a jubileum kapcsán sem – a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem – akarva-akaratlanul – annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról és annak egyes személyiségeiről mondanak újra és újra valótlanságokat.

Bauere Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bővebben…

Lemondás az FTC elnökségéről

Mások eladósították, mi stabilizáltuk, ma megszűnhet

2001. február 9-én, egy nappal azután, hogy Torgyán József lemondott miniszterségéről, Szabadi Bélával lemondtak az FTC elnöki és elnökhelyettesi posztjáról. 1998-ban, amikor elfogadták felkérést a Ferencvárostól, a klub akkora adóssággal küszködött, hogy további léte kérdésessé vált, csődeljárás és felszámolás fenyegette. Óriási erőfeszítéssel, nagyon feszes gazdálkodással (ami a kiadásokat fogta meg) és üzleti módszerekkel (ami az ellenséges légkör miatt kieső bevételeket pótolta), megtörtént a Ferencváros gazdálkodásának stabilizálása. Sikerült felszámolni az óriási, az elődöktől örökölt adósságot. Akkor nem gondoltuk, hogy rövidesen a hatalom szétveri mindazt, amit többen felépítettünk és visszavonja a kétmilliárdos stadionrekonstrukciós támogatást is. Azt pedig végképp nem, hogy a miniszterelnökkel egyeztetett reklámszerződésekben Boros Imre megbízott miniszter révén névre szólóan feljelentenek, valótlan tényállást adnak, megrendelik elítélésemet. A sors fintora, hogy ugyanennek a pártnak két vezetője, két országgyűlési képviselőjük, egyikük e párt pártigazgatója ma az FTC elnökségi tagja.  (Megjegyzés: időközben az elnöke lett…)

Az FTC logója

Az FTC logója

Bővebben…

Lemondás a Fradi elnökségről (videó)

Mit féltettek a Fradit Féltők?

Tíz év telt el a lemondás óta  és az FTC anyagilag és szakmailag rosszabb helyzetben van, mint volt 1998-ban, amikor óriási adóssággal vettük át a Fradi vezetését.

2001. február 9-én, miután Torgyán József az előző nap lemondott miniszteri posztjáról, Torgyán és helyettese, Szabadi Béla lemondtak az FTC elnöki, illetve elnökhelyettesi posztjáról. A munkát elvégezték, a Ferencváros talpon maradt, nem számolták fel, anyagi helyzete stabilizálódott, a futballisták bajnokság előtt álltak stb. Adósság nélkül adtuk át a Ferencváros vezetését, először volt nyereséges a Labdarúgó-Kft. és az egyesület. Már nem tudtunk használni a Fradinak, rábíztuk, kivel képzeli el a jövőt. A közgyűlési döntésig Szeiler Józsefre adtuk át a jogköröket, mert valakinek át kellett adni. Az FTC-nél (is) folytatódott a hatalmi harc és a múlt átfestése, Jakabházy László bemutatja a “hálát”. Gyimóthy Géza, a Torgyán által kijelölt miniszter(jelölt) pedig ismét bemutatja “szónoki képességeit”, az egyebeket is.

 

A videón látható: Torgyán József, az FTC elnöke; Szabadi Béla, az FTC elnökhelyettese;  Szeiler József, a Labdarúgó-Kft. ügyvezetője; Ambrus Tamás olimpiai bajnok, Fradit féltő; Jakabházy László Fradit féltő;  Gyimóthy Géza (Torgyán által) kijelölt miniszter;  Szívós István, az FTC volt ügyvezető elnöke, Csúcs László átvilágító;  Páncsics Miklós, a Labdarúgó-Kft. korábbi elnöke;

A felvételen szerepel, illetve abban róla említés történik: Gajdos Tamás riporter; Somogyi Diána riporter; Csank János vezetőedző; Ferencváros; Szabó János honvédelmi miniszter; Fenyvesi Máté ügyvezető elnök; Péter Gyöngyi műsorvezető; egyesületi tanács; közgyűlés; lemondó nyilatkozat; Benedek Fülöp volt elnök;  Mátyus Antal labdarúgó; Gál László technikai vezető; Rudas Ferenc volt labdarúgó; Rákosi Gyula volt labdarúgó, edző; Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok, mesteredző; Dalnoki Jenő olimpiai bajnok, mesteredző; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok;  Ferencváros; FTC; sportlétesítmények; politika; stadionrekonstrukció;  lemondás stb.