forintleértékelés címkéhez tartozó bejegyzések

Nyugdíjasok (1). Sanda szándékok és egy képtelen politika célkeresztjében

A nyugdíjasok felélik a jövőnket

(A 888. hu véleménycikkének címe)

Mellébeszélés, hangulatkeltés, nyomásgyakorlás, a helyzethez, a szükségletekhez, de a lehetőségekhez viszonyítva is képtelen nyugdíjkorrekciós szabály – ezek mind igen barátságtalan megnyilvánulások a kormány és holdudvara részéről a nyugdíjasok irányában.  A nyugdíjasok sarcolásának újabb szakasza már elindult, és nem ideiglenes jelleggel, hanem a tartós kormányzati nyerészkedésre való berendezkedés szándékával. És ki tudhatja: hol a vége az intézkedéseknek? A hangulatkeltés (a mottó forrását jelentő cikkről részletes információk itt   és itt), illetve a kormány tudakozódása a Nézőpont Intézetnél, meddig menjen el a nyugdíjak korlátozásában, a nyugdíjasok ellehetetlenítésében, a kormányzati nyerészkedés folytatódását sejteti. Pedig az, ami már érzékelhető, az is képtelenség. Nem a nyugdíjasok iránti szimpátiáról vagy ellenszenvről van itt szó, bár a nyugdíjasok elleni durva hangulatkeltést is felhasználják a hatások felmérése helyett és a cél érdekében, hanem a mohóságról és a kormány forrásainak bármi áron való növeléséről.

Matolcsy György15

Matolcsy: újabb ugrás a sötétbe a “bónuszért”. 2011-ben hatásvizsgálatok nélkül és a nyugdíjasok ellenében megváltoztatta a nyugdíjkorrekciós szabályozást

Bővebben…

A Nézőpont Intézet nem publikus (VIP) jelentése. Mit bizonyít?

A Nézőpont Intézet egy pillanatra kilépett a szürkeségből

Az a legnagyobb baj, hogy az elvtársak elhiszik a saját propagandájukat!
(Rákosi Mátyás)

Az egyik internetes portál „birtokába került”(?!) a Nézőpont Intézet nem publikus közvéleménykutatásáról szóló VIP-jelentés. A megrendelői kör számára készült ún. VIP-jelentéseket a megrendelői körnek szokták megküldeni, azt legfeljebb részben teszik nyilvánossá. Ez szerintem könnyen megérthető, hiszen ezeket a kutatásokat a megrendelőktől kapott pénzekből finanszírozzák és ezek a munkák adják többnyire a nyereséget is. A Nézőpont Intézet végül is nagy figyelmet keltett februári jelentését a kormányzat rendelte meg, a vizsgálat irányait nyilván a kormányzat határozta meg. (Más aligha lett volna képes – ez most nem dicséret! – ilyen „csokrot” összeállítani.) A kész anyaggal ezúttal is a megrendelő rendelkezett. Eddig tehát semmi rendkívüli nincs abban, ami februárban történt, ez még nem hír. Hír, sőt állítólagos szenzáció úgy lett belőle, hogy a történetet titokzatosnak tüntették fel, és telerakták szubjektív, bizonyíthatatlan és a gyakorlattól eltérő részletekkel, spekulációkkal. A „kikerülés” pedig látnivalóan nem volt ellenére a kormánynak, olyannyira nem, hogy kiszivárogtatásra gondolhatunkEgy másik nyertes a Nézőpont Intézet rengeteget szereplő robotosa, a cég vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, akit eddig szürkeség és unalom lengett körül. Maga is meglepődhetett, hogy – ha másoknak köszönhetően is, de – szakmai izgalmat volt képes kelteni.

Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató: végre szakmai izgalmat keltett

Bővebben…

A forint gyengítésének tévútján. A kibogozatlan hatások (2. folytatás)

2000 és 2009 között akár 80 000 (!)  milliárd forinttal több lehetett volna a megtermelt forrás!  (Nem csak elméletileg…)

Az előző rész folytatása itt következik! A cikk végén – ahogy egy ideje teszem – a mostani résszel kiegészítve közlöm a teljes, meglehetősen hosszú cikksorozat sémáját és az egyes folytatások elérhetőségeit. Ott hagytuk abba, hogy bemutattam: 1989 és 2011 között Magyarország produkálta a leggyengébb teljesítményt a V-4 országok között.(3. ábra).

Tovább vezetve az adatokat, a kedvezőtlen tendencia tulajdonképpen folytatódik az utóbbi években. A visegrádi országok (V-4) között az egyetlen változás Csehország viszonylatában következett be: itt a 2009-es adathoz, általában a mélyponthoz képest hasonlóan csekély volt a növekedés, mint Magyarországon. A tendencia azonban nem változott, nem közeledtünk a csehekhez sem. Érdekes módon Lengyelország volt az egyetlen V-4 ország, ahol 2009-ben nem következett be visszaesés, 1,6 százalékos növekedés történt. A legnagyobb mértékben Magyarországon esett vissza a nemzetgazdasági teljesítmény, itt 6,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában 4,4, illetve 4,9 százalékkal.

A gazdasági növekedés a V-4 országokban, 2010–2013

Növekedés a V-4 országokban, tábla

Bővebben…

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

Nem akarásnak nyögés a vége! (Magyar szólásmondás)

Előrebocsátom, nem akarom és nem is tudom befolyásolni a választásokat. Nem rám kell tehát haragudni a kritikai észrevételekért, sőt inkább örülni kellene azoknak, mert bizonyos mértékig még mindig lehet korrigálni a nyilvánvaló hibákat. Az ellenzéki pártok viszont általában önmagukra neheztelhetnek, mert amennyiben tényleg győzni akartak, ahhoz jobb produkció kellett volna. Fel kellett volna készülni a kormányzati szerepre. Le kellett volna ütni a „magas labdákat” (forint árfolyam, tranzakciós adó, sportfinanszírozás, devizahitelek stb.) Ráadásul több esetben alaposan melléfogtak.

FNA

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem emblémája. (Eko Mozgalom, FNA csoport)

Bővebben…

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó? (1. folytatás)

Quo usque tandem abutere Catilina patientia nostra?

(Meddig élsz még vissza, Catilina, béketűrésünkkel?)

Marcus Tullius Cicero (Kr. e 106-43)

Évek óta folyik a „devizahitelek” ügyében a hókusz-pókusz, a lényegi kérdések kerülgetése, a tisztázás és a rendezés látszatintézkedésekkel és nyilatkozatokkal való helyettesítése. Magyarán a tehetetlenkedés és/vagy az időhúzás. A bankadó kivetése és összegének folyamatos emelése, most már 600 milliárd forint feletti magasságokba – mint az előző részben (Devizahitelesek.  A rendezés valódi akadálya a bankadó?)  bemutattam – meglehetősen ellehetetleníti a devizahitelesek helyzetének rendezését. Az állam, bár ez kötelessége lenne, ellenérdekeltté válik a rendezésben, ma ugyanis óriási összegek hullanak az ölébe, amelyekről nem akar lemondani. Holott az nem az államot, hanem a nehéz helyzetbe került (juttatott) devizahiteleseket illeti. Valóságos pénzszivattyú működik, de nem egy, hanem egyidejűleg kettő. Az első az ügyfelek rovására ér el jogosulatlan extraprofitot, a másik pedig a bankoktól von el ebből a pénzből a szintén jogosulatlan állam javára. Emiatt több mint kétséges, amit az egy helyben topogás is igazol, hogy az állam, a kormány átfogó rendezést akarna. A lakossági devizahiteleseknél, mert az önkormányzatoknál, a sportegyesületeknél, bizonyos cégkörben stb. ezt már megvalósította. És úgy, hogy mélyen belenyúlt a költségvetésbe.

Varga Mihály. Megóvták az ugrástól?

Varga Mihály. Megóvták az ugrástól?

Bővebben…

Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt

Hic Rhodus, hic salta!

(Latin közmondás)

A kérdéskörrel évek óta foglalkozom, számos ehhez kapcsolódó írásom és videóm fent van a blogomon. Körüljártam, mi lehet a megoldás. Hosszú ideje igyekszem megfejteni a kormány (és az ellenzék) devizahitelesekkel kapcsolatos látszólag értelmetlen politikáját, a kommunikáció érthetetlennek látszó megnyilvánulásait, a bankok preferálását a bajba jutott (juttatott) devizahitelesekkel szemben és ezek motívumait. Eközben fokozatosan és folyamatosan sok tényt és összefüggést feltártam és feltárok, a kormány helyett, hiszen ezeknek a kérdéseknek a tisztázása és megoldása mindenekelőtt a kormány és apparátusa, szakértői, holdudvara feladata lenne. Csakhogy – bár kötelességük lenne – mélyebben nem szívesen foglalkoznak a kérdésekkel. A „nagy ugrás” elmaradása vagy elhalasztása ezt újfent igazolja.

Varga Mihály: elmaradt ugrások

Varga Mihály: elmaradt ugrások

Bővebben…

Devizahitelesek. Mire megy, mire mehet ki a „játék”?

„Egyszerűen elképesztő az a következetesség, amellyel az Ilja-félék mindig a rossz politikai döntéseket hozzák meg.”

(Ken Follett)

Először is, azoknak, akik Ken Follettől az  Évszázad trilógia második kötetét, az A megfagyott világot nem olvasták: kik is azok az „Ilja-félék”? Ők azok a hatalmat jelentő, vagy azt kiszolgáló személyek, akik mindig megtalálják „szarva közt a tőgyét”, a különösen rossz „megoldást”. Mert felelőtlenek, elfogultak és hozzá nem értőek, és ezért alkalmatlanok a közérdek felfogására és képviseletére. Sem a tények, sem a magyarázatok, a felvilágosítás stb. nem hat rájuk. Ezért következetesen mindig a rossz politikai és – tegyük hozzá – szakmai döntéseket hozzák meg. Egy agyonpolitizált országban ugyanis a politika sajnálatosan maga a szakma is. (Ld. pl. “nem konvencionális”, értsd össze nem függő gazdaságpolitika.)

Az "új" nomenklatúráról

Az “új” nomenklatúráról

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2.) A “devizahitelesek” helyzetének rendezése (2. folytatás)

Az előző folytatás végén ismét a felelősség kérdését vetettük fel.  Meg kellett állapítanunk, hogy az államé a meghatározó szerep és felelősség. Innen folytatjuk.

A legkevésbé jelentős a hitelfelvevők szerepe és felelőssége, viszont a következmények főleg őket (és a gazdaságot) sújtják és őket szokták a közvélemény előtt elmarasztalni. Ez tipikus victim blaming, az áldozat megvádolása, hibáztatása.

Devizatartalékból kiadási, kamatfizetési tétel

A Magyar Nemzeti Bankban (MNB) 37 milliárd euró már a tartalék, amit zömében semmire nem használnak, nem tudnak vele mit kezdeni, viszont kamatot, ráadásul igen magas kamatot fizetnek utána. (A közelmúltig semmire nem használták, ma pedig a kis- és középvállalkozói devizahitelek részbeni forintosítása kicsit, de a lényeget tekintve nem változtat a képen. Nem véletlenül igyekezett a Magyarországra áramló spekulációs pénzek beáramlását Surányi György jegybankelnökként megakadályozni, hiszen e pénzek még tartaléknak sem jók. Ha megrendülne a gazdaság helyzete, azonnal kivonulnának. Ahogy ez történt pl. a Németh-kormány alatt az arab pénzekkel.)

Matolcsy György nem "konvencionális". Tündérmesék és taktikai "atomfegyverek"

Matolcsy György nem “konvencionális”. Tündérmesék és taktikai “atomfegyverek”

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát. Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.) Egy hosszabbra tervezett cikksorozat keretében először a mezőgazdasági termelés újabb keletű és sűrű kilengéseiről írtam (Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései). Ezek „megszelídítése”, vagyis a hiányzó infrastruktúra biztosítása nélkül nem lesz képes a mezőgazdaság a növekedés húzóágazatává válni. Bár már régen az lehetne. Egy újabb halaszthatatlan és megkerülhetetlen feladat a „devizahitelesek” helyzetének átfogó és valóságos rendezése.. Erről lesz most szó.

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

Bővebben…

Sértett ember-e Róna Péter? Ő is?

„Direktben mondták, hogy vagy csatlakozol, vagy kinyiffantunk.”
(Róna Péter a HVG-interjúban)

Bár Róna Péterről, szerepeiről, ambíciójáról, nézeteiről és a vele kapcsolatos eseményekről alább szó lesz, talán érdemes néhány momentumot előrebocsátani azoknak, akik esetleg kevésbé ismerik.  Róna Péter ismert szereplője a magyar médiának és közéletnek. Életútja a Wikipédiában elolvasható. 1956-tól 1990-ig külföldön élt. Gazdaságtörténetből és jogból van diplomája, főleg jogi területen dolgozott, de négy évig egy külföldi bank vezérigazgatója volt. 1990-ben kétlaki életre rendezkedett be: az év felét Magyarországon töltötte, a másik felét Angliában. Részben üzletemberként, részben oktatóként és tanácsadóként. Az ELTE-n nemzetközi jogot tanít címzetes egyetemi tanárként.

Róna hangsúlyozottan közgazdásznak tekinti magát, olyannyira, hogy nevétől elválaszthatatlan lett a közgazdász jelző, sőt a közgazdász professzori cím. Angliában is oktat: Oxfordban működő gazdaságtörténeti vendégkutatóként. Makrogazdasági és azzal összefüggő politikai kérdésekben lett az egyetlen olyan megmondó ember, aki az uralkodó irányzattól bizonyos mértékig eltérhet és folyamatosan fórumot kap a médiában.

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Bővebben…