forgatókönyv címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (2). Rendszer vagy rezsim?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy rezsim maga a zavarosság!

A címben – az alábbiak is bizonyára igazolják – a közhittel ellentétben NEM költői kérdést tettem fel: “Rendszer vagy rezsim?” Két okból sem. Egyfelől a zavaros és ellentmondásos viszonyok alapján aligha lenne szabad erre a kérdésre alapos megfontolás és hosszas elgondolkodás, a tapasztalatok megvizsgálása nélkül válaszolni. Másfelől a szokásos válasz használhatatlansága is óvatosságra int. Láthatóan semmit nem érünk azzal, ha a rendszerváltás megtörténte mellett kardoskodunk, hiszen továbbra is érthetetlen marad számunkra sok minden. Nem tudunk válaszolni például arra, miért ennyire átláthatatlanok a dolgok. Arra sem, miért működik így (ilyen kontraproduktívan) nálunk a gazdaság, a társadalom, a politika, a sajtó, az egészségügy, az állam, az igazságszolgáltatás, mondhatni akármi. Míg, ha megbarátkozunk a gondolattal, ami tapasztalatainkkal is egybevághat, tehát, hogy nem történt meg a rendszerváltás, hanem valami más lépett az előző rendszer helyébe, sok mindent meg fogunk érteni. Ami aztán magától értetődően segíthet az évtizedek óta elmaradt kibontakozásban.

A rendszerváltás forgatókönyve. Ötödik kötet. De hol a rendszerváltás és hol a forgatókönyv?

Bővebben…

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (3. folytatás)

Úgy lepereg, mint a falra hányt borsó

(Magyar szólásmondás)

Legutóbb a kéményseprés állítólagos díjcsökkentésénél hagytuk abba a témát, és most is ezzel kezdjük. Csak ezután folytatódik annak tárgyalása, amit korábban már elkezdtünk, nevezetesen, hogy szociálpolitikai kérdés-e a rezsicsökkentés, vagy inkább gazdasági szerepe van. Múltkor ugyanis kényszerűen kis kitérőt kellett tenni, mivel a megismert ellentmondásos fejlemények  szükségessé tették az e téren kialakult, ám kevéssé ismert helyzet mielőbbi bemutatását. Úgy tűnik, ezúttal nem igaz: a díjtétel csökkentése együtt jár a kisebb kiadással…

Szaló Péter helyettes államtitkár. Nála készült az évi kétszeri „kéményseprést”  előíró rendelet?

Szaló Péter helyettes államtitkár. Nála készült az évi kétszeri „kéményseprést” előíró rendelet?

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései

 A feladatokat megkerülik

Mostanában a kormány oldaláról a növekedés „beindítását” hirdetik meg, Orbán Viktor kormányfő ráolvasásszerűen készül a növekedés „beindítására”.  (Erre még visszatérek.) Az ellenzék elképzeléseiben a mérsékelt növekedés is a távoli jövőbe van kitolva. (Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap a növekedés szükségességére nyomatékkal fel szokta hívni a figyelmet, tehát – ahogy alább látni fogjuk – a régi receptekkel nem érdemes manőverezni.) Az ellenzék vezetőjének jelentkező Bajnai Gordon volt miniszterelnök is nyilvánvalóvá tette, hogyan viszonyul e kérdéshez. Elmondta: előbb stabilizálnak, aztán nagyon lassan, nagyon keservesen és apránként elindulunk felfelé. Hogy hogyan érnék el a mai vagy a holnaputáni növekedést, milyen feltételeket biztosítanak ehhez, azt – mindkét oldalon és elgondolások hiányában – jótékony homály fedi. Ahogy a reális feltételeket is. A növekedésről tehát a valóságtól elszakadva, virtuálisan, fecsegésként esik szó. A növekedés jelenleg nem több mint leegyszerűsített kommunikációs kérdés, a propaganda része.

Orbán Viktor miniszterelnök manapság sokszor kimondja: a mezőgazdaság a magyar gazdaság egyik kitörési pontja. Ezek szerint ma (nem úgy, mint első kormányzása idején vagy az elmúlt években) a növekedést innen is várná, a mezőgazdaságot a növekedés motorjaként képzelné el.  (Korábbi nemleges álláspontját Martonyi János akkori-mai külügyminiszter is harsányan képviselte, ő a kormány megalakulása előtt, a kormányprogram megbeszélésekor tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdasági termelést a koalíciós partner mennyiségi értelemben is fejleszteni szeretné. Később ő állapodott meg  “sikeresen” a külföldiek termőföldvásárlásáról. )  Orbán Viktor bizonyára nem egy-egy évben gondol a mezőgazdaság motor szerepére, hanem hosszú évek folyamatában.

A cél logikus, nincs benne egyébként semmi új, azzal egyet kell érteni. A húzóágazati szerep viszont valójában teljesen elképzelhetetlen, amíg a termelés új keletű, sajátos, erőteljes ingadozása nem szűnik meg. Ez ugyanis sűrítve jelzi, mekkora bajok vannak e területen.

Mezőgazdasági növekedési ütemek, grafikon

Bővebben…

Események, ami miatt itt tartunk

Tíz éve történt az első politikai leszámolás (A rendszerváltás történetéhez)

Tíz éve, 2001. február 8-án olyan esemény történt, ami – a főleg az ahhoz kapcsolódóan elindított durva történésekkel együtt – nagy hatással volt pártok, pártvezetők, egyének, csoportok és az ország sorsára. Mégsem emlékezett meg róla senki. Eltűnt az ország nagy történelmi pártja, a Független Kisgazdapárt, százezrek maradtak érdekképviselet nélkül. Azóta hol van már az MDF és az SZDSZ? Mi lett a nagy pártból, az MSZP-ből? Ez ugyancsak összefügg azzal, ami 2001. február 8-án egy forgatókönyv szerint elindult.  Az eseménysor miatt bukott el a Fidesz és Orbán Viktor akkori miniszterelnök két országgyűlési képviselőválasztást, holott könnyen megnyerhette volna: a 2002. évit biztosan.  Folytatódhatott volna az eredményes gazdasági kurzus, nem következett volna be a tragikus eladósodás. Vagy nem szenvedne az ország ismét a hatalmas belvízkároktól, nem kormányoznák program és elgondolás, koalíciós kontroll (és fék) nélkül.

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Bővebben…