II. Miklós mindent feltett a háborúra, és mindent elvesztett
Most egy hosszabb összefüggő anyagrészbe kezdek bele, ami több folytatáson is áthúzódik. Ennek első eleme március 12-én jelent meg a Leleplező c könyvújság 2019./1. számában. Más sorszámmal (15.), mivel a hosszú részeket a blogon eddig gyakran többfelé osztottam. Most viszont a teljes folytatást egyszerre közlöm.
Az alábbiakban és a továbbiakban szó lesz a végkifejletről: a cári család likvidálásáról. De nem állok meg itt, igyekszem feltárni, mi történt a Romanov-rokonsággal és kik tekinthetők itt is és ott is a fő felelősöknek, illetve fő végrehajtóknak. A cári család lemészárlásáról folyamatosan megemlékeznek a történészek és a médiumok, a Romanov-rokonság szisztematikus kiirtásáról viszont alig esik szó. Holott az általános terror egymással összefüggő eseményeiről beszélünk, ezeket mindenekelőtt együtt érdemes vizsgálni. Az együttesen szemlélt események sora arra utal, hogy Lenin és helyettese, egyúttal riválisa, Jakov Szverdlov (1885 – 1919) a kivégzésekről előre tudtak. Mi több, bizonyára ők adták ki a parancso(ka)t. A később elkövetkezőkben igyekszem pótolni a Romanov-rokonok likvidálásáról és azok változatos végrehajtási módjairól szóló hiányzó tényeket, és bemutatni, hogyan bántak el azokkal a Romanovokkal, akik nem, vagy csak későn akartak kimenekülni az országból. Természetesen szó esik majd a cári család kivégzéséről is, de főképpen annak olyan momentumairól, amelyek újdonságot jelenthetnek, vagy amelyek az ügyek és a személyek megítélését eldöntő fontos kiegészítésekkel, pontosításokkal szolgálnak.
A cár és családja 1913-ban. (Wikipédia.) Egyikük sem menekült meg a kivégzéskor?
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a forradalom ördöge, abszolutizmus, Achívum, Alekszandr Gucskov, Alekszandr Kerenszkij, Alekszandr Protopopov, Alfred Redl, államcsíny, Anglia, Anton Gyenyikin, báború, Balkán, balkáni háborúk, Bebesi György, befolyási övezetek, békevágy, birodalmi érdekek, Bosznia-Hercegovina, Bruszilov, bukás, Bulgária, cár, cári család, cárné, csehek, Cseka, Csuzima-szoros, duma, Dzerzsinszkij, első világháború, ENSZ Titkárság, Erich von Falkenhayn, februári forradalom, fegyverkezés, fegyvermentesség, Fjodor Martensz, flotta, forradalom, Frederiksz, FSZB, függetlenség, Galícia, gazdasági fejlődés, Georgij Atarbekov, Georgij Lvov, Gergely-naptár, gyarmatosítás, háborús jóvátétel, haderő, hágai békekonferencia, hajóhad, halál, Hans Niels Andersen, Hruscsov, II. Miklós, II. Vilmos, III. Sándor, Jakov Bljumkin, japánok, Jekatyerinburg, Julián-naptár, kalandor, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Poroszország, kémkedés, kétfrontos háború, KGB, kiválási törekvések, kivégzés, Kolakovszkij altiszt, kölcsöntők, kolonializáció, könyvújság, Korea, koronázás, Közép-Ázsia, különbéke, Kun Miklós, Kurill szigetek, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lenin, leszerelési világkonferencia, liberális, Magyarország, Maria Fjodorovna, Maurice Paléologue, Max Hoffmann, mellszobor, Mihail Alekszandrovics Boncs-Burevics, Mihail Alekszejev, Mihail Muravjov, Mihail Rodzjanko, Mjaszojedov, Mogiljov, monarchia, mozgósítás, Múlt-kor, Nagy Imre, nagyherceg, nagyhercegnő, Németország, Nobel-békedíj, Nyikolaj Batyusin, Nyikolaj Golicin, Nyikolaj Ivanov, Nyikolaj Nyilajevics nagyherceg, Nyikolaj Ruzszkij, Ohrana, Olaszország, öntudatra ébredés, orosz birodalom, orosz-japán háború, összeesküvés, Osztrák-Magyar Monarchia, ov, Pallas Nagy Lexikona, pánszlávizmus, para-szabadkőműves, Pavel Zavarzin, Petrograd, Pjotr Durnovo, pogromok, Port Arthur, Portsmouth-i Békeszerződés, program, Przemyśl, Pszkov, puccs, Ramon Mercader, Raszputyin, Románia, Romanov-dinasztia, Romanov-ház, Romanovok, Schlieffen-terv, Sir George William Buchanan, Stirlitz, szabadkőműves, Szahalin, Szergej Kulikov, Szergej Mihajlovics nagyherceg, Szergej Szazonov, Szergej Trufanov, Szergej Witte, Szergo Berija, szláv nacionalizmus, szlávok, szlovákok, Sztálin, Szuezi-csatorna, Szverdlovszk, Távol-Kelet, területi gyarapítás, területi megcsonkítás, Theodore Roosevelt, Törökország, Trockij, vasútfejlesztés, vereség, Vlagyimir Dzsunkovszkij, Vlagyimir Szuhomlinov, Walter Nicolai, X. Keresztély
Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével. Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.
Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1953, agymosás, Alaszka, alkoholizmus, Állambiztonsági Népbiztosság, Állami Honvédelmi Bizottság, ápolónő, atombomba, atomfegyverek, atomháború, atomtechnika, Bajorország, Balkán, befolyás, békés egymás mellett élés, belügyi népbiztosság, belügyminiszter, belügyminiszterk, Berija-dosszié, Berija-kép, beruházások, betiltás, birodalom, bolsevikok, Breszt-Litovszk, Brezsnyev, bruttó hazai termék, burzsoá, cári Oroszország, Charlie Hebdo, Che Guevara, Csehszlovákia, Cseka, desztalanizáció, desztalinizátor, elfoglalás, elözönlés, első világháború, elszigeteltség, energetika, érdek, Európa, expanzió, fegyverkezés, felelősség, felmentés, film, fordulat, forgalmazók, forgatókönyv, forradalom exportja, főtitkár, fuck, GDP, háború, hadiipar, hadsereg, hagyaték, harmadik világháború, hátország, hazudozás, hitelesség, hódítás, Hruscsov, kalandor politikus, káosz, képregény, Kína, kirobbanás, kitermelés, kivégzés, kizár, költekezés, könnyűipar, kormányzás, közönség, közösül, központi bizottság, közvélemény, külpolitika, Kun Béla, Lavrentyij Berija, lázítás, legenda, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lengyelország, Lenin, letartóztatás, Magyarország, Malenkov, második világháború, Max Hoffmann, mezőgazdaság, Mihail Gorbacsov, Mikojan, mítosz, Molotov, műfaj, Múlt-kor, Nagy Terror, nemzetközi kapcsolatok, Népbiztosok Tanácsa, népbiztosság, Nyikita Hrusccsov, Ohrana, októberi forradalom, olaj, Oroszország, pánszlávizmus, paródia, párttagok, polgárháború, polgári fejlődés, politika, pragmatizmus, rakétatechnika, reformterv, rendőrminiszter, resztalinizáció, Robert Ginger Suny, spanyol polgárháború, Szerbia, Szergej Hruscsov, Szergo Berija, Szibéria, SZKP, Szlovákia, Szovjet Köztársaság, Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin halála, sztálinista, SZU, tabu, tabudöntögető, temetés, tények, terjeszkedés, terror, titkár, titkosszolgálatok, tömeg, történelem, történelemhamisítás, történelmi tudat, történész, Ural, utódlás, üzemanyaghiány, valóság, Vaszilij Sztálin, VDNH, vereség, vezetés, világforradalom, világháború, zenekar, zongorista, Zsukov
A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.
Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.
Sztálin. (Fotó: hvg.hu)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Politika, Történelem
Címke: A jégtörő, Altfater, Andorszkij, Antant, Atlanti óceán, atombomba, atomtengeralattjáró, atomtitok, Bagirov, Baku, Balkán, ballisztikus rakéták, Baltikum, békés egymás mellett élés, Beneš, Berija, Berlin, berlini béke, Bicenko, Bobinszkij, Bosznia-Hercegovina, breszt-litovszki béke, Buharin, Bulgária, Churchill, Clemanceau, Csehszlovák Légió, Csehszlovák Nemzeti Tanács, Danyilov, Duhonyin, Egyesült Államok, élelmiszerhiány, élelmiszerkészletek, elfoglalás, Észtország, Európa, Faggyas Sándor, fegyverkezés, fegyverszünet, Fekete tenger, felelős, Ferenc Ferdinánd, Franciaország, GRU, Hitler, Hoffmann, Hruscsov, II. Miklós, j, Japán, Jezsov, Kalasnyikov géppisztoly, Kamenyev, Karahan, Kína, kirobbantás, kiutasít, kivégez, Kommunarka, konzervek, Krilenko, Krím, különbéke, Kun Béla, kurszki győzelem, La Manche, Lavrentyij Berija, Legfelsőbb Tanács, Leleplező, Lenin, lerohanás, Lettország, Litvánia, Ljodokol, Magarsak, Mao, Masaryk, Maszlovszkij-Mtszivlavszkij, Medvegyev, merénylet, Minszk, Mirbach, Molotov, Moszkva, mozgósítás, Nagy Britannia, Nagy Honvédő Háború, nagykövetség, német mérnökök, német nagykövet, Németország, népbiztos, Olaszország, Oppenheimer, orosz birodalom, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, pánszlávizmus, Párizs, Petrograd, Pik Garmo, Pjatakov, Pokrovszki, Potiorek, Preobrazsenszkij, Radek, Rezun, Románia, Sahraj, Spanyolország, Štefánik, Szarejevo, Szerbia, Szergo Berija, Szkalon, Szokolnyikov, Sztálin, SZU, Szuvorov, tabutéma, terrorista, Tito, tömegsír, Törökország, történetírás, Trianon, Trockij. Joffe, ű, Ulrih, ultimátum, USA, világháború, Vinokurov, Visinszkij, Vörös Hadsereg, Zemljacska, Zinovjev
Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
A „desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
Folytatjuk a 2015. szeptember 22-én elkezdett cikket, amit még több rész követ majd:
Az atomfegyver és a béke
Berijának – hírszerzési és szervezési oldalról – meghatározó szerepe volt abban, hogy atomfegyverhez jutott a Szovjetunió. Ráadásul ilyen rövid időn belül, négy évvel az amerikaiak után, már 1949-re. Ez azonban – Berija fiának, Szergo Berijának a könyve szerint, amit apjáról írt (a könyvről később még szó lesz) – nemcsak az erőegyensúlyt állította helyre és szüntette meg a szovjetek feltételezett fenyegetettségét, hanem egy végsőnek gondolt háború akadályát is elhárította.
(Állítólag) ez volt, vagy ilyen volt az első szovjet atombomba. (Forrás: Szeged.ma)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: állam, Anasztasz Mikojan, Anglia, Apró Antal, Atlanti óceán. Szovjetunió, atombomba, atomcsend, atomfegyver, atomháború, atomprogram, Ausztria, békeszerződés, belügyi népbiztos, belügyminisztérium állambiztonság, Berija, berlini fal, Biszku, bombázók, Borisz Vannyikov, Bulgária, Churchill, cipő, Cseka, demilitarizálás, desztalanizáció, Dmitrij Usztyinov, Egyesült Államok, elítélés, elmegyógyintézet, elnökség, ENSZ, Erdei Ferenc, Európa, fegyverkezés, fizikai kényszer, főtitkár, függetlenség, genetika, Georgi Dimitrov, Gestapo, GPU, gulag, gyámkodás, gyógykezelés, hidegháború, hidrogénbomba, Himmler, Hruscsov, Igor Kurcsatov, Jalta, Japán, jegyrendszer, Jekatyerinburg, Jezsov, Joachim von Ribbentrop, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia, Kalinyingrád, kihallgatás, Kijev, kivégzés, Kommunista Internacionálé, koncepciós per, konföderáció, kormányzás, központi bizottság, kubai válság, Kurill szigetek, La Manche csatorna, Lavrentyij Pavlovics, légierő, Liszenko, Magyar Tudomány Akadémia, Magyarország, Marshall szigetek, mezőgazdaság, Mikojan, minisztériumok, Molotov-Ribbentrop paktum, Moszkva, Nagy Imre, Nagy Imréék, Német Szövetségi Köztársaság, Németország, népbiztos, népi demokráciák, NKVD, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nyikolaj, Nyikolaj Vavilov, OGPU, önállóság, Ónody Lajos, Oroszország, párt, per, Péter György, politikai bizottság, Rajk László, rakéták, rakétavédelmi rendszer, Rákosi, rehabilitáció, Roosevelt, Szergo Berija, Szergo Mikojan, szétválasztás, Szilágyi Ákos, szovjet Gestapo, Sztálin, Sztálin díj, SZU, Szverdlovszk, titkár, történelem, történelemtudomány, Trofim Liszenko, Vannyikov, világháború, voluntarizmus, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosok pere
