Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
A „desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
Folytatjuk a 2015. szeptember 22-én elkezdett cikket, amit még több rész követ majd:
Az atomfegyver és a béke
Berijának – hírszerzési és szervezési oldalról – meghatározó szerepe volt abban, hogy atomfegyverhez jutott a Szovjetunió. Ráadásul ilyen rövid időn belül, négy évvel az amerikaiak után, már 1949-re. Ez azonban – Berija fiának, Szergo Berijának a könyve szerint, amit apjáról írt (a könyvről később még szó lesz) – nemcsak az erőegyensúlyt állította helyre és szüntette meg a szovjetek feltételezett fenyegetettségét, hanem egy végsőnek gondolt háború akadályát is elhárította.
(Állítólag) ez volt, vagy ilyen volt az első szovjet atombomba. (Forrás: Szeged.ma)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: állam, Anasztasz Mikojan, Anglia, Apró Antal, Atlanti óceán. Szovjetunió, atombomba, atomcsend, atomfegyver, atomháború, atomprogram, Ausztria, békeszerződés, belügyi népbiztos, belügyminisztérium állambiztonság, Berija, berlini fal, Biszku, bombázók, Borisz Vannyikov, Bulgária, Churchill, cipő, Cseka, demilitarizálás, desztalanizáció, Dmitrij Usztyinov, Egyesült Államok, elítélés, elmegyógyintézet, elnökség, ENSZ, Erdei Ferenc, Európa, fegyverkezés, fizikai kényszer, főtitkár, függetlenség, genetika, Georgi Dimitrov, Gestapo, GPU, gulag, gyámkodás, gyógykezelés, hidegháború, hidrogénbomba, Himmler, Hruscsov, Igor Kurcsatov, Jalta, Japán, jegyrendszer, Jekatyerinburg, Jezsov, Joachim von Ribbentrop, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia, Kalinyingrád, kihallgatás, Kijev, kivégzés, Kommunista Internacionálé, koncepciós per, konföderáció, kormányzás, központi bizottság, kubai válság, Kurill szigetek, La Manche csatorna, Lavrentyij Pavlovics, légierő, Liszenko, Magyar Tudomány Akadémia, Magyarország, Marshall szigetek, mezőgazdaság, Mikojan, minisztériumok, Molotov-Ribbentrop paktum, Moszkva, Nagy Imre, Nagy Imréék, Német Szövetségi Köztársaság, Németország, népbiztos, népi demokráciák, NKVD, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nyikolaj, Nyikolaj Vavilov, OGPU, önállóság, Ónody Lajos, Oroszország, párt, per, Péter György, politikai bizottság, Rajk László, rakéták, rakétavédelmi rendszer, Rákosi, rehabilitáció, Roosevelt, Szergo Berija, Szergo Mikojan, szétválasztás, Szilágyi Ákos, szovjet Gestapo, Sztálin, Sztálin díj, SZU, Szverdlovszk, titkár, történelem, történelemtudomány, Trofim Liszenko, Vannyikov, világháború, voluntarizmus, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosok pere
