Európai Bizottság címkéhez tartozó bejegyzések

EU és Törökország, valamint az illegális migráció

A migráció nem a probléma, hanem a megoldás         (Antónió Guterez, az ENSZ leendő főtitkára)

Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta, hogy felfüggeszti Törökország EU-s csatlakozási tárgyalásait. Azt nem tudom, mivel erről nem szólnak a híradások, hogy a magyarországi EP-képviselők hogyan szavaztak, és köztük hogyan a jobboldaliak. Ha ezt megszavazták volna és ráadásul úgy, hogy nem kapcsolták ezt össze Európa déli határai megerősítésének kérdésével, akkor ismét csalódást keltettek. Az EP-nek ez a szavazása ugyanis Törökországot mindenképpen az illegális migránsok tömegeinek átengedésére fogja válaszlépésként sarkallni. Ez pedig nekünk – a Közép-Európáig terjedő periférián élőknek – fog fájni. És nem is kicsit, nagyon! Az EU két nagyobb országának, az egyébként szintén közép-európai Németországnak és a nyugat-európai Franciaországnak viszont ez egyáltalán nem fog fájni, sőt éppen  ezt szeretnék elérni. Nem azért persze, mert annyira szeretik a migrációt, hanem azért, mert végül is ez a migráció hozhatja el nekik azt az Európát, ami teljesen kiszolgálja őket.

merkel-nyomasgyakorlas-kozben

Merkel nyomásgyakorlás közben. Ismét indul

Bővebben…

A dugódíj (2)

Eltalálta szarva közt a tőgyét
(Magyar szólásmondás)

A dugódíj bevezetésének eldöntésével és a fővárosi közlekedési kedvezmények „felülvizsgálatának” javaslatával, a Tarlós István vezette fővárosi közgyűlés „közmondásosan” cselekedett. Ahogy egy régi mondás a magabiztosan hozott, de alapjaiban helytelen és abszolút téves lépéseket és következményeiket kifejezően leírja: a fővárosi közgyűlés „eltalálta a szarva közt a tőgyét”. Nem először persze. Bárhova is célzott, AZT  A CÉLT, amit állítólag vagy feltételezhetően akart, nem fogja eltalálni. Nem könnyű ugyan látni, mit is akar valójában megcélozni, hiszen a „hivatalos” indokon túl számtalan kimondott és ki nem mondott, helyesen vagy pontatlanul megfogalmazott, sejtetett cél kavarog a testület tagjainak fejeiben, kijelentéseiben. E „szétspriccelő” célokban közös viszont megvalósításuk „eredményessége”: bizonyára egyiket sem sikerül eltalálni. A közlekedési és az ennek ürügyén kigondolt célok, valamint a „megoldások” „nem igazán akarnak” találkozni, mivel nincsenek összhangban.  Erre később derülhet  csak fény, mivel formálisan és/vagy tartalmilag nincsenek hatásvizsgálatok. Következésképpen így nem lehet megelőzni – egyébként elkerülhető – károkat és veszteségeket az amúgy pénzhiányos fővárosban.  A 4-es metró beruházása ezt hatalmas méretekben illusztrálja, a bevezetésre váró (?!) dugódíj pedig nagy méretekben illusztrálhatja. Ha mindenek ellenére bevezetnék.

Dugódíj (Forrás, dehir.hu)

A dugók fő oka a nem a forgalom, hanem a szervezetlenség és az összehangolatlanság (Fotó: dehir.hu)

 

Bővebben…

A dugódíj (1)

SARC-politika, SACC-politika, gittegylet

Sajnos – mondja a főpolgármestersemmit nem lehet tenni a dugódíj bevezetése ellen. – Csak meg kell nézni azt a szerződést, amit Demszky kötött az EU-val. (Ezt az indítványát aztán, ugyanabban az interjúban megismétli. Szívesen megnézném, de vajon hol lehet és mikor? Miért nem hozzák nyilvánosságra, ha egyszer hivatkoznak rá?) Az EU ragaszkodott ahhoz – folytatja Tarlós István főpolgármester –, hogy legyen dugódíj.  Ha mégsem vezetnénk be, akkor az EU nyilván visszakéri a támogatást, amit a 4-es metróra (M4) adott. A főpolgármesteri kommunikációval van azonban egy kis probléma: ha lesz dugódíj, az EU akkor is alkalmazhat ún. korrekciót, mivel a szerződésnek van még legalább egy olyan pontja és az építésnek több olyan gondja, amiről nem beszél a főpolgármester, de ami alapot ad az EU-nak, hogy korrekciót alkalmazzon.

Tarlós és Orbán (Fotó: origo.hu)

Tarlós és Orbán. Megbeszélik a dugódíjat és az utazási kedvezmények felülvizsgálatát? (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A forint „zuhanása” és a kormány „tökéletes időzítése” (2)

Miért ünneplik most korábbi bírálói a kormányfőt? Kik üdvözlik hősként?

A mottóként feltett kérdést az a kiáltó ellentmondás indokolhatja, ami a Bloomberg január 16-i minősítése, különösen annak interpretálása, majd a kormányzati propagandában való felhasználása és mindennapi (szomorú) tapasztalataink között feszül. És ami mindenekelőtt a “devizahitelesek” folyamatos irritációjában „ölt testet”. A súlyos ellentmondás bemutatását és magyarázatát az előző részben (kattintson a linkre!) elkezdtük, de nem fejeztük be és most folytatjuk. Mégpedig a Bloomberg és más orgánumok pálfordulásának okára és a mögöttes főszereplőkre (is) összpontosítva.

Ezzel annak ellenére tovább kell foglalkoznunk, hogy a Bloomberg nem pontosan azt írja, amire a propaganda épül. Az eredeti közlés sokkal kevésbé lelkes, nem annyira euforikus, mint publikált interpretációi, de azért elég lelkes és elismerő. Az, hogy magyar forrásai vannak a közlésnek, magyarok írták és magyarországi bankokat és brókereket kérdeztek meg, ugyancsak nem teszi a választ okafogyottá, ettől még érdekesebb lesz a kérdés. Az elismerő cikk különben aligha születhetett és jelenhetett volna meg a magyarországi bankok szándéka és a forintosítás feletti mélységes elégedettségük nélkül. Tehát kik is üdvözölhetik hősként a kormányfőt? Azt már most előre kell bocsátanom, hogy a dicsérettel a dicséretet közhírré tevők csak addig értenek egyet, amíg az nem lépi át dicséretük kereteit.  Ennek határozott jelét adta Jean-Claude Juncker, az EB (Európai Bizottság) elnöke, az EU-csúcson, amikor a folyamatos ünneplése hatása alá került magyar miniszterelnök sajtószereplését sajátos módon megszakította (a magyar kormányfőt maga után húzva „távolította” el a „színpadról”). Erre még visszatérünk. Nem hiába mondta Rákosi Mátyás: „Elvtársak, a legnagyobb hiba, ha elhiszik a saját propagandájukat.” És hozzátehetjük: ha megittasulnak attól.

Orbán Viktor; JUNCKER, Jean-Claude

Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor. Juncker hamar elunta partnere ünneplését (Fotó: valasz.hu)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (3. folytatás)

Szabad szemmel is látható: nincs túlfogyasztás! Mégis ezt veszik célba!

A cikksorozat előző részét ott fejeztem be, hogy egy rossz és kiáltóan valótlan axiómából (az eladósodásról a nyilvánvalóan nem létező  “túlfogyasztás” tehet) szükségképpen félrevezető következtetést vonnak le. A megoldás ezek szerint a fogyasztás korlátozása lenne. De hát nincs túlfogyasztás! A ’80-as évek közepének szintjén vagyunk! Ráadásul a belső piac korlátozásával és az ad hoc gazdasági intézkedésekkel, ötleteléssel jóval kisebb a gazdasági növekedés, mint lehetne: 2000 és 2009 között például 80 000 milliárd (!) forinttal több GDP jöhetett volna létre!

Sajnálatos módon a “megítélésben” sem nagyon különbözik a politika két oldala. Az eladósodás visszavezetését a lakossági jövedelmekre és fogyasztásra axiómaként mondták ki mindkét oldalról, holott ez egy tipikusan olyan kérdés, aminél a feltételezésnél tovább lehet és kell lépni.  A “diagnózis” bizonyításával vagy legalább alátámasztásával nem foglalkoztak.

Bár a Kényszerpályák, tévutak c. könyvemben erre is felhívtam a figyelmet, a – túlfogyasztásról szóló „diagnózist” – valamiféle axiómaként tovább használják és harsogják. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy e „diagnózisnak” nemcsak eszmei jelentősége van, hanem gyakorlati is, nemcsak a múltra vannak következményei, hanem a jövőre is. De ahogy mondani szokták: „oda sem bagóztak” erre.

Orbán Viktor

Orbán Viktor a rádióban. 2010 óta mondja: Közép-Európa és benne Magyarország lesz az európai gazdaság motorja…

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások

Kétszer mérj, egyszer vágj

(Magyar közmondás)

Egy több részből álló cikksorozat újabb elemét tanulmányozhatja az olvasó. A forintgyengítés előzményeinek, kiindulópontjának (gyökereinek) áttekintése és a végrehajtó személyeknek (a „gyökereknek”) a tárgyalása után (A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek) foglalkozzunk részletesebben a forintleértékelő politika hatásaival. Nem könnyű a tisztánlátás, hiszen a magyar gazdaságot egyidejűleg számos extrém hatás éri, amelyek szükségképpen interakcióba lépnek egymással. Természetesen szinte lehetetlen a tájékozódás megfelelő elemzések és hatásvizsgálatok nélkül. És kormányzati/ellenzéki érdeklődés hiányában, amit ezúton is igyekszem felkelteni.

Gyurcsány és Orbán

Gyurcsány és Orbán. Választani kell?

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Mint csepp a tengerben…

A horvátok három hónapja megunták a kitérő manővereket és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen, elfogása esetére elrendelték előzetes letartóztatását. Az elfogatóparancs néhány napos huzavona után 2013. október 7-én a Fővárosi Törvényszék elé került, ami megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. (Nem adjuk ki Hernádit!)  Ezzel Hernádi Zsolt és a kormány ugyan időt nyert, de az ügy nyilván nem jutott nyugvópontra. Annyiban sem, hogy az elfogatóparancs érvénytelenségét a magyar bíróság értelemszerűen csak Magyarország területére mondhatta ki. Változatlanul fennáll a kérdés: vajon mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Bővebben…

Magyarország „meg nem szolgált” vesszőfutása az EU-ban és az IMF-nél

A „barakk” megvan, de már kicsit sem vidám benne élni

Emlékszünk,  a Kádár-korszakban – a másokhoz képest valamivel jobb viszonyokért és körülményekért – az országot a legvidámabb barakknak nevezték egy különben zord táborban. Jött egy  “rendszerváltás”, az ország barakk jellege azonban fennmaradt,   „vidámsága”  viszont eltűnt.

Ki áll a vesszőfutás mögött? Ki a futtató?

Sok mindenről halljuk, ami nem megy, hogy azért nem megy, mert nem könnyű. A kormányzásról is, és nemcsak halljuk, hanem sajnos tapasztaljuk is. Ettől maradt az ország barakk és szomorú hely, mások a volt táborból már élik a világukat és a saját polgári életüket. Már jól elhúztak azok is mellettünk, akik sehol nem voltak hozzánk képest.

Itt viszont mintha háború folyna és lövészárokban lennénk: gond gond hátán, heroikus küzdelem folyik a talpon maradásért, vége nincs a kényszerű áldozatoknak és a megszorító ötleteknek.

Matolcsy György néz. Az adósság úgy csökken, hogy nő!

Matolcsy György néz. Az adósság úgy csökken, hogy nő!

Bővebben…

Hajrá bíróság, hajrá ügyészség!

Interjú a Klubrádióban arról, amiben Szabadi Béla a legilletékesebb. A politika kriminalizálásáról: háttér és motiváció. Mire számíthat az, akit kiválasztanak. Akik beszélgetnek: Andrassew Iván műsorvezető és Szabadi Béla.

Bővebben…