Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével. Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.
Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1953, agymosás, Alaszka, alkoholizmus, Állambiztonsági Népbiztosság, Állami Honvédelmi Bizottság, ápolónő, atombomba, atomfegyverek, atomháború, atomtechnika, Bajorország, Balkán, befolyás, békés egymás mellett élés, belügyi népbiztosság, belügyminiszter, belügyminiszterk, Berija-dosszié, Berija-kép, beruházások, betiltás, birodalom, bolsevikok, Breszt-Litovszk, Brezsnyev, bruttó hazai termék, burzsoá, cári Oroszország, Charlie Hebdo, Che Guevara, Csehszlovákia, Cseka, desztalanizáció, desztalinizátor, elfoglalás, elözönlés, első világháború, elszigeteltség, energetika, érdek, Európa, expanzió, fegyverkezés, felelősség, felmentés, film, fordulat, forgalmazók, forgatókönyv, forradalom exportja, főtitkár, fuck, GDP, háború, hadiipar, hadsereg, hagyaték, harmadik világháború, hátország, hazudozás, hitelesség, hódítás, Hruscsov, kalandor politikus, káosz, képregény, Kína, kirobbanás, kitermelés, kivégzés, kizár, költekezés, könnyűipar, kormányzás, közönség, közösül, központi bizottság, közvélemény, külpolitika, Kun Béla, Lavrentyij Berija, lázítás, legenda, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lengyelország, Lenin, letartóztatás, Magyarország, Malenkov, második világháború, Max Hoffmann, mezőgazdaság, Mihail Gorbacsov, Mikojan, mítosz, Molotov, műfaj, Múlt-kor, Nagy Terror, nemzetközi kapcsolatok, Népbiztosok Tanácsa, népbiztosság, Nyikita Hrusccsov, Ohrana, októberi forradalom, olaj, Oroszország, pánszlávizmus, paródia, párttagok, polgárháború, polgári fejlődés, politika, pragmatizmus, rakétatechnika, reformterv, rendőrminiszter, resztalinizáció, Robert Ginger Suny, spanyol polgárháború, Szerbia, Szergej Hruscsov, Szergo Berija, Szibéria, SZKP, Szlovákia, Szovjet Köztársaság, Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin halála, sztálinista, SZU, tabu, tabudöntögető, temetés, tények, terjeszkedés, terror, titkár, titkosszolgálatok, tömeg, történelem, történelemhamisítás, történelmi tudat, történész, Ural, utódlás, üzemanyaghiány, valóság, Vaszilij Sztálin, VDNH, vereség, vezetés, világforradalom, világháború, zenekar, zongorista, Zsukov
Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
„…ezen a konkrét ügyön kívül még 4 – 5 más ügy is fut egyébként, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve”
(Orbán Viktor miniszterelnök, Kossuth Rádió)
Az előző részben (kattintson a linkre!) a MOL vezetőinek bebetonozottságát kezdtük körbe járni. Ez a bebetonozottság biztosan nem örök életű, még ha annak tűnhet is. Nyilván addig marad fenn, amíg az aktuális kormány(fő) ezt maga is akarja és nem kezdeményezi a vonatkozó törvény megváltoztatását. Enélkül a bebetonozottság persze fennmarad. A Lex MOL megváltoztatását a mai kormány(fő) eddig nem tartotta szükségesnek, sőt a vezetőket még a Lex Molnál is erősebben védi. (Ld. horvát kikérés.) Mosolyszünetek előfordultak ugyan a mostani, de az előző kormányfők és az említett urak között, de ezeken eddig mindig túljutottak.
Hernádi, Csányi, Orbán. A viszony ma már még bensőségesebb
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Gazdaság, Jog, Politika
Címke: Alla Pugacsova, állami tulajdon, Ausztria, bankszektor, bebetonozottság, bíróság, Bozsik-program, Csányi Sándor, devizahitelesek, E-On, élelmiszeripar, elfogatóparancs, elit, elítélés, ellenzék, előzetes letartóztatás, energetika, földgáz import, futball, gáz üzletág, Gyurcsány Ferenc, Gyurcsány-kormány, HDZ, Hernádi Zsolt, Horvát Demokratikus Unió, horvátok, Horvátország, Hypo Bank, INA, irányító szerep, Ivo Sanader, kirakatper, Kóka János, kommandós akció, kormányfő, kormányváltás, korrupcióellenes kampány, korrupciós vádak, Kossuth Rádió, lejárató kampány, letartóztatási végzés, lex MOL, Magyarország, mecénáskodás, Medgyessy Péter, Medgyessy-kormány, mentelmi jog, miniszterelnök, MLSZ, modus vivendi, MOL, mosolyszünet, Mrcelino étterem, nemzetbiztonsági bizottság, nemzetközi elfogatóparancs, Orbán Viktor, Orbán-kormány, orosz-magyar földgázegyezmény, OTP, politika, referatúra, részvények, Robert Jeziç, sajtó, Salzburg, tabutéma, takarékosság, Torgyán József, Tudjman, ügyészség, vesztegetés, videófelvétel, wikipédia
