Eltérő megközelítések. Berija reflexiói mások tervére (Morgenthau-terv) és gyakorlatára
Az a politikus, aki nem megtorolni akart, hanem ésszerűen megoldani, a helyzetből profitálni, el lehetett hűlve attól a sok képtelenségtől, amit teljesen vagy részben magukévá tettek a szövetségesek. Kár, hogy kevés ilyen politikus volt. Mindenképpen közéjük tartozott viszont Lavrentyij Berija, aki elsősorban praktikus okok miatt ellenezte és – ha tehette – fellépett ezek ellen a képtelenségek ellen. A feltétel nélküli megadás megkövetelése biztosan meghosszabbította a háborút és a szenvedéseket, növelte az áldozatok számát és a veszteségeket. A Morgenthau-terv végsőkig való harcra kényszerítette a németeket. Az öldöklés, a rablás, a szexuális visszaélések hatalmas pusztítást okozott a testekben és a lelkekben, és a háború utáni kibontakozást is még nehezebbé tette. Antony Beevor (1946 -) brit történész szerint a szovjet csapatok kelet-poroszországi fellépése a polgári lakosság ellen legfeljebb az Európába az 1200-as években betörő mongol hordák kegyetlenkedéseihez volt hasonlítható. A nyugati szövetségesek is szabadjára engedték az indulatokat, az általuk megszállt területeken is történtek szörnyű atrocitások., ha nem is az előbbi méretekben.
Henry Morgenthau
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: A második világháború, Adolf Hitler, áldozatok, állambiztonság, Alsó-Szilézia, Antony Beevor, atomprogram, atrocitás, béke, Belgium, belügyi, bosszú, Casablanka, Churchill, Cordell Hull, csapatok, Csehszlovákia, Egyesült Államok, Eisenhower, elcsatolás, Eleanor Roosevelt, ellenállás, erőszakoskodás, export, felosztás, felszámolás, feltétel nélküli megadás, fogoly, fosztogatás, Franciaország, Franklin D. Roosevelt, garancia, gazdaság, gazdaságilag, George Marshall, Georgij Alekszandrov, gyűlöletkampány, háború, hadianyag, hadsereg, hadügyminiszter, Harry Truman, határok, helytállás, Henry L. Stimson, Henry Morgenthau, Hitler-elleni merénylet, Hollandia, horda, hős, hősi, Hruscsov, Ilja Ehrenburg, ipari erő, JCS 1067 direktíva, JCS 1779 direktíva, Joseph Goebbels, jóvátétel, jövő, kapitalista ország, Karl Dönitz, káros, kárpótlás, katonai erő, Kelet-Poroszország, kényszermunka, kirablás, kivégzés, kivitel, kompromisszum, konferencia, Konsztanytin Szimonov, könyv, korlátozás, Krasznaja Zvezdá, krumpliföld, külpolitika, külügyminiszter, lakosságcsere, Lavrentyij Berija, Lend-Lease, Lengyelország, leves, malenkij robot, Marsall-terv, média, megalázás, mezőgazdaság, mongol, Morgenthau-terv, Mosell, mozdony, munkakultúra, munkatábor, Nagy Britannia, NDK, nehézipar, Németország, Németország a mi problémánk, népbiztosság, NKVD, Nobel-békedíj, öld a németet, öldöklés, ostobaság, parancs, pénzügyminiszter, polgári lakosság, politika, propaganda, Québec, rablás, Rajna, rakétaprogram, reform, rendezés, Ruhr-vidék, Szergo Berija, szexuális visszaélések, szövetségesek, Szovjetunió, Sztálin, Sztálingrád, tábor, tábornok, Teherán, tengelyhatalmak, területszerzés, tömeges, újjáépítés, újraegyesítés, USA, Varga Jenő, védelem, veszteségek, Vörös Hadsereg, Walter Lüdde-Neurath, zsidók, Zsukov
