eladósodás címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő?

 Hát, ez egy ee-g-éé-sz-ee-n kivételes vállalkozás, hogy a ciklus közepére egy párt  lényegében kormányprogram mélységű javaslatsorral (…), programmal áll elő (…), ilyennek nincs előzménye.

(Gyurcsány Ferenc értékelése a saját „programjáról”. ATV, 2016. február 1.)

2015–2016-ban több olyan évforduló is van, aminél jelentőségük miatt el kellene időznünk. 2015-ben lett 20 éves a Bokros csomag, aminek szükségességéről és valós következményeiről még mindig sok a félreértés. 2015-ben volt 20 éve annak is, hogy meghirdette a Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami már kidolgozása és elemeinek bemutatása alatt a párt látványos előretörésének motorjává vált. 1995-ben a Kisgazdapárt lett az ország legnépszerűbb pártja. Éppen 20 éve, 1996 elején az előretörés tendenciája még folytatódott.  2016-ban több kevésbé pozitív eseménynek is kerek évfordulója lesz; közülük a jelen témához kapcsolódó őszödi beszédet hozom most szóba.

Gyurcsány és Bajnai

Gyurcsány és Bajnai. Túlfogyasztott a lakosság… Tényleg?!

Bővebben…

Tarlós, Budapest finanszírozása és a miniszterelnöki „olimpiai álom”

Főpolgármester úr, számomra a főváros nem finanszírozási, hanem ’irodalmi kérdés’

(Orbán Viktor)

Habony valóban pozitív, jószolgálati szerepet töltött be, amit köszönök neki.
(Tarlós István)

Budapest finanszírozása bizonytalan, azért is, mert stratégia hiányában a racionális finanszírozási igény nem jelölhető meg. A mottóként szereplő elutasító mondat az egyik országos napilapban jelent meg; a cikk a főváros finanszírozásáról folytatott december 21-i főpolgármesteri – miniszterelnöki tárgyalásról közölt részleteket.   Több héttel a kínos esemény után, 2016. január 13-án, amikor Tarlós már kezdett döbbenetéből magához térni. Az újság kormányzati forrásokra hivatkozott, de egy nappal később ugyanebben a lapban maga Tarlós István erősítette meg az újság bennfentes információinak helyességét. (Lehet, hogy eleve tőle származnak e részletek?)

A csapkodás váltotta fel az alázatosnak tűnő magatartást; mindkettő vesztese azonban nem más, mint a főváros lakossága.

Tarlós és Orbán (Forrás, tarlosistván.com)

Orbán Viktor és Tarlós István (Forrás: Tarlós István honlapja)

Bővebben…

Az illegális migráció és a politika válaszai (folytatás)

Folytatódik a néhány napja publikált cikk. Az előző rész az ellenzék tényleges és lehetséges szerepének felvetésével fejeződött be. A jobb teljesítményt biztosan nem mozdítja elő, hogy az ellenzék vizsgált csoportja kifejezetten visszautasítja a bírálatot, az elemzést is, hiszen azt kritikának veszi. Önmagát tulajdonképpen bírálhatatlannak tartja. (Az ellenzék  – az állandó körülírás elkerülése végett  –  továbbra is az ellenzék egy csoportját, a “balliberálisként“, “baloldaliként” vagy “liberálisként” megnevezett, illetve önmagukat így megnevező pártokat, személyeket, szervezeteket, orgánumokat jelöli.)

Debrecen, zavargás2

Debreceni zavargás. Itt a menekülttáboron belül

Bővebben…

Devizahiteles probléma. Megoldás? Vagy helyben járás – dobbantással? (A folytatás.)

Nincs mivel dicsekedni!

A victim blaming, az áldozat megvádolása persze jó ürügy volt eddig is a szolidaritás megtagadására, sőt a rendezés, de még a segítség kétségbevonására is. Nehogy már nekünk kelljen megfizetni az ő könnyelműségükért! – mondják sokan. Holott legkevésbé a devizahitelesek tehetnek helyzetükről és káraikról. Egyébként sem korlátozott segítségre, hanem teljes kártalanításra tartanak igényt. Ennek a közhangulatnak ugyan semmi köze nincs a valósághoz, viszont ahhoz nagyon is van, hogy több millió ember helyzetének rendezése ilyen lassan és erőtlenül halad. A társadalom hangadóit csak egy érdekli: minél kevesebbe kerüljön, mert ezt végül is a társadalom fizeti meg, azok is, akik nem vettek fel devizahitelt. Vannak, akik továbbmennek: ha a bankoktól elveszik a pénzt, annak is mi isszuk meg az árát! Nem lehet véletlen, hogy e körben sok a bankbarát, a bankokért aggódó ember.

Inforádió

Egy példa az aggódókra: az Inforádió. 2013-ban Prima Primissima díjat kapott e “körtől”

Bővebben…

Kulcskérdések (1). Belső vagy külső piac? (2. folytatás)

“A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai!” (Orbán Viktor miniszterelnök)

“Magyarország 2010-2014 között az Európai Unió legsikeresebb gazdasági és pénzügyi konszolidációját és stabilizációját hajtotta végre, és egyben növekedési fordulatot valósított meg!” (Matolcsy György Huba, volt nemzetgazdasági miniszter, jelenleg az MNB elnöke)

Nem feltétlenül szükséges, ahogy ezt  az előző részben is mellőztük, hogy egy több részes cikk minden eleméhez külön mottót tegyünk, ha már egyébként szívesen alkalmazzuk a mottókat. Most mégis két mottót mellékelek, mert választani közöttük nem tudtam és mert így (együtt) különösen jól felhasználhatóak. (A mottók forrása itt és itt található.) Még annak ellenére is jól hasznosíthatóak, hogy a fenti önértékelések egy része sajnálatosan értelmezhetetlen (ld. legsikeresebb stabilizáció és pénzügyi konszolidáció). Az viszont, ami a dicsérő kijelentésekből értelmezhető,  kiáltó ellentétben van az alább bemutatott valósággal, tényekkel, számokkal. Ezek egyúttal a választott ötletek eredménytelenségét és alkalmazásuk folytathatatlanságát is alátámasztják. Most mindenekelőtt a külkereskedelmi kényszert illetően, ami a belső piacot sújtó megszorítások és a külkereskedelmi kényszerből adódó veszteségek miatt gazdasági pangásba vitte a magyar gazdaságot.

Matolcsy György (nol.hu)

Matolcsy György Huba “növekedési fordulatot” akar látni és láttatni (Fotó: nol.hu)

Bővebben…

Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.)

Itt folytatódik a néhány napja a blogban elkezdett cikk, ami 2014. december 12-én, a Leleplező c. könyvújságban jelent meg. Ott egy, itt két részletben; a második egyben a befejező rész.  Tehát a folytatás:

————-

Az alternatíva egyébként akkor is hatalmi kérdés, ha kézenfekvő, miből állna, ha egy-két „húzásból” meg lehet valósítani. Ilyen volt a helyzet pl. 1848-ban, vagy 1956-ban, 1867-ben, amikor könnyen átlátható volt, mit kellene tenni.

Hatalmi kérdés is

De ez így van akkor is, ha az alternatíva szükségessége el van fedve. Ha annyira bonyolult (bonyolulttá, összekuszálttá van téve) a helyzet, hogy az alternatíva szükségessége, de főleg mibenléte nem kézenfekvő. A hatalom alternatívával szembeni zsigeri félelme ugyanis akadályozza a helyzet feltárását, a következtetések levonását és kimondását, közreadását. Az alternatíva lehetőségét is tagadják, amit a kusza helyzet megkönnyít.  2006-ban ezért nem vezetett a Gyurcsány-kormánnyal szembeni elemi erejű elégedetlenség e kormány bukásához. Hirtelen szembesültek azzal: mit is kellene tenni a régi recept helyett. És persze nem tudták. (Ideológia és alternatíva hiányában álltak meg az utcai események.)

Gyurcsány Ferenc, origo

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 2006 őszén az utcai tiltakozások alternatíva hiányában nem vezettek a kormány bukásához. (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (3. folytatás)

Szabad szemmel is látható: nincs túlfogyasztás! Mégis ezt veszik célba!

A cikksorozat előző részét ott fejeztem be, hogy egy rossz és kiáltóan valótlan axiómából (az eladósodásról a nyilvánvalóan nem létező  “túlfogyasztás” tehet) szükségképpen félrevezető következtetést vonnak le. A megoldás ezek szerint a fogyasztás korlátozása lenne. De hát nincs túlfogyasztás! A ’80-as évek közepének szintjén vagyunk! Ráadásul a belső piac korlátozásával és az ad hoc gazdasági intézkedésekkel, ötleteléssel jóval kisebb a gazdasági növekedés, mint lehetne: 2000 és 2009 között például 80 000 milliárd (!) forinttal több GDP jöhetett volna létre!

Sajnálatos módon a “megítélésben” sem nagyon különbözik a politika két oldala. Az eladósodás visszavezetését a lakossági jövedelmekre és fogyasztásra axiómaként mondták ki mindkét oldalról, holott ez egy tipikusan olyan kérdés, aminél a feltételezésnél tovább lehet és kell lépni.  A “diagnózis” bizonyításával vagy legalább alátámasztásával nem foglalkoztak.

Bár a Kényszerpályák, tévutak c. könyvemben erre is felhívtam a figyelmet, a – túlfogyasztásról szóló „diagnózist” – valamiféle axiómaként tovább használják és harsogják. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy e „diagnózisnak” nemcsak eszmei jelentősége van, hanem gyakorlati is, nemcsak a múltra vannak következményei, hanem a jövőre is. De ahogy mondani szokták: „oda sem bagóztak” erre.

Orbán Viktor

Orbán Viktor a rádióban. 2010 óta mondja: Közép-Európa és benne Magyarország lesz az európai gazdaság motorja…

Bővebben…

A forint gyengítésének tévútján. A kibogozatlan hatások (2. folytatás)

2000 és 2009 között akár 80 000 (!)  milliárd forinttal több lehetett volna a megtermelt forrás!  (Nem csak elméletileg…)

Az előző rész folytatása itt következik! A cikk végén – ahogy egy ideje teszem – a mostani résszel kiegészítve közlöm a teljes, meglehetősen hosszú cikksorozat sémáját és az egyes folytatások elérhetőségeit. Ott hagytuk abba, hogy bemutattam: 1989 és 2011 között Magyarország produkálta a leggyengébb teljesítményt a V-4 országok között.(3. ábra).

Tovább vezetve az adatokat, a kedvezőtlen tendencia tulajdonképpen folytatódik az utóbbi években. A visegrádi országok (V-4) között az egyetlen változás Csehország viszonylatában következett be: itt a 2009-es adathoz, általában a mélyponthoz képest hasonlóan csekély volt a növekedés, mint Magyarországon. A tendencia azonban nem változott, nem közeledtünk a csehekhez sem. Érdekes módon Lengyelország volt az egyetlen V-4 ország, ahol 2009-ben nem következett be visszaesés, 1,6 százalékos növekedés történt. A legnagyobb mértékben Magyarországon esett vissza a nemzetgazdasági teljesítmény, itt 6,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában 4,4, illetve 4,9 százalékkal.

A gazdasági növekedés a V-4 országokban, 2010–2013

Növekedés a V-4 országokban, tábla

Bővebben…

EU-s támogatások. Ingyen vannak?

Nincs ingyen ebéd!

(Ikvai-Szabó Imre egykori főpolgármester-helyettes)

Kinek hogy – mondhatjuk a kedves  Ikvai úrnak. Neki ugyanis volt ingyen ebéd. Neki is.  A többieknek nincs, ők fizetnek mások hibáiért is, a rossz hatékonyságért is, amire befolyásuk sincs.

A hatékonyságot – ott ahol befolyásolni tudnák –  továbbra is érdektelenség veszi körül. Folyamatosság van a pazarlásokban (költségtúllépések, kitolódó határidők, halasztások, leállítások, alacsonyabb minőségű kivitelezés stb.), holott ezer helye lenne a fejlesztési pénzeknek. Az élőmunka termelékenységéről formálisan még megemlékeznek, de ott is – egyébként hamis – hivatkozási alapként. Ürügyként a megszorításokra, a visszaszorított fogyasztásra, az alacsony jövedelmekre. A beruházások hatékonysága még formálisan sem jut szerephez a politikai és közgazdasági gondolkodásban, pedig az előző rendszer megroppanását és az a szocialista/szabaddemokrata nyolc év tragikus eladósodását is éppen ennek alacsony színvonala magyarázza.  És nem a „túlfogyasztás”. (Ld.pl. itt és itt és itt).  De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Solymár, tábla

Solymár, vasútállomás. 13 nappal a megvalósítási határidő előtt. Sitthalom, konténerek és tábla

Bővebben…