egzisztencia címkéhez tartozó bejegyzések

Meg nem oldott feladatok (2). A devizahitelesek helyzetének rendezése (3. folytatás). A megoldás

Orbán Viktornak „az a … feladat jutott, hogy a valós nemzeti alternatívát nyújtó népvezér (a királyfi) helyett annak ’alteregója’ legyen; vagyis hogy … ’a hiteteles alternatívát, a nemzeti hőst’ alakíthassa, holott az igazi szerepe ’levezető szelep’, amelyből a remény, az igazi alternatíva utolsó esélye fáradt nemzeti gőz formájában távozik el, és nem marad utána más, csak az űr.”

(Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek. 2010.)

Az előző három részben elég alaposan körbejártuk a devizahitelesek helyzetének összetevőit és eljutottunk a lehetséges, egyben szükségképpen alternatív megoldáshoz. A valós megoldás  nem bonyolult, de vannak – egyelőre még mindig teljesületlen – előfeltételei. A PSZÁF-nek pontos és részletes helyzetképet (ld. alább) kell adnia. Ezt meghiúsíthatja, ha az MNB-hez kerülne a PSZÁF, ami mellett Matolcsy György Huba MNB-elnök elkezdett kampányolni. (Ha az ötlet megvalósulna, a PSZÁF-et nem lehetne e tényfeltárásra rászorítani, de még meglevő adatainak publikálására sem. Bizonyára ez a szempont Matolcsynak eszébe sem jut, sokkal inkább az, hogy a kereskedelmi bankok e lépéssel még inkább, adminisztratíve is függnének tőle.) Érdekes fejlemény, hogy Szász Károly, a PSZÁF elnöke a kormány kompetenciájából a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy elnök kompetenciájába szeretne kerülni.

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB.  A PSZÁF-et is akarja

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB. A PSZÁF-et is akarja

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát. Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.) Egy hosszabbra tervezett cikksorozat keretében először a mezőgazdasági termelés újabb keletű és sűrű kilengéseiről írtam (Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései). Ezek „megszelídítése”, vagyis a hiányzó infrastruktúra biztosítása nélkül nem lesz képes a mezőgazdaság a növekedés húzóágazatává válni. Bár már régen az lehetne. Egy újabb halaszthatatlan és megkerülhetetlen feladat a „devizahitelesek” helyzetének átfogó és valóságos rendezése.. Erről lesz most szó.

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

Bővebben…

Malév: mibe kerül nekünk ez a kormányzás?

Eltalálta szarva közt a tőgyét!

Ezt akkor szokták mondani, ha valaki habozás nélkül a legrosszabb megoldást választja. Ha nem így tenne, Immanuel Kant (filozófus, 1724-1804) szellemében járna el: a szabadság a törvényszerűségek ismerete. Akkor születhet jó döntés, ha az az összefüggések és törvényszerűségek ismeretére épül. Az élőlények közül egyedül az ember képes a törvényszerűségek felismerésére és ennek révén a világ tudatos és hatékony átalakítására. Ennek érdekében tanulják az oktatási intézményekben a döntéselméletet. Mindez azonban nálunk a kormányokat általában hidegen hagyja és sajnos hagyhatja.

Zavaros vízbe sose ugorj bele!

Zavaros vízbe sose ugorj bele!

Bővebben…

Pusztába kiáltott szavak. Bolgár György közreműködik (videók)

Csak az igazságot meg ne tudják?

A folyamatokra és következményeikre, a később várható helyzetre 2010-ben (is) felhívtam a figyelmet. Az Orbán-kormány valamikori tagjaként, egyben más kormányok ügyeivel is tisztában levő gazdaságkutatóként igyekeztem megosztani meglehetősen egyedülálló tapasztalataimat és ismereteimet. Azzal a szándékkal, hogy további gazdaságpolitikai tévelygésekkel ne veszítsen az ország még több értékes időt és anyagiakat. Sok mindent meg lehetett volna tehát takarítani, sokak sorsa alakulhatott volna egészen másként, kerülhették volna el az elszegényedést, egzisztenciájuk megroppanását, de bizonyos csoportérdekek miatt mégsem lehetett. Számomra úgy tűnik, hogy e csoport számára saját érdekeik sokkal fontosabbak voltak és ma is azok, mint pártjaik, pláne az ország érdekei. Ezt bizonyítja az is, hogy minden eszközzel igyekeznek visszatartani, adagolni, oda nem tartozó feltételezéssel vegyíteni és ezzel eltorzítani az igazságot és a tényeket. Következésképpen a lehetőségeket is. Nem véletlen, hogy igyekezetük nem a folytathatatlan dolgok lezárására és az alternatíva megtalálására, hanem annak eleve történő tagadására irányul. Oda jutottunk, hogy arra akarják felkészíteni a társadalmat, hogy 10–15 éven belül nem is lehet érdemi gazdasági növekedés, fejlődés Magyarországon. Még országmentő ambícióik sincsenek.

Bolgár György

Bolgár György

Bővebben…