demokrácia címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő?

 Hát, ez egy ee-g-éé-sz-ee-n kivételes vállalkozás, hogy a ciklus közepére egy párt  lényegében kormányprogram mélységű javaslatsorral (…), programmal áll elő (…), ilyennek nincs előzménye.

(Gyurcsány Ferenc értékelése a saját „programjáról”. ATV, 2016. február 1.)

2015–2016-ban több olyan évforduló is van, aminél jelentőségük miatt el kellene időznünk. 2015-ben lett 20 éves a Bokros csomag, aminek szükségességéről és valós következményeiről még mindig sok a félreértés. 2015-ben volt 20 éve annak is, hogy meghirdette a Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami már kidolgozása és elemeinek bemutatása alatt a párt látványos előretörésének motorjává vált. 1995-ben a Kisgazdapárt lett az ország legnépszerűbb pártja. Éppen 20 éve, 1996 elején az előretörés tendenciája még folytatódott.  2016-ban több kevésbé pozitív eseménynek is kerek évfordulója lesz; közülük a jelen témához kapcsolódó őszödi beszédet hozom most szóba.

Gyurcsány és Bajnai

Gyurcsány és Bajnai. Túlfogyasztott a lakosság… Tényleg?!

Bővebben…

Az illegális migráció és a politika válaszai (folytatás)

Folytatódik a néhány napja publikált cikk. Az előző rész az ellenzék tényleges és lehetséges szerepének felvetésével fejeződött be. A jobb teljesítményt biztosan nem mozdítja elő, hogy az ellenzék vizsgált csoportja kifejezetten visszautasítja a bírálatot, az elemzést is, hiszen azt kritikának veszi. Önmagát tulajdonképpen bírálhatatlannak tartja. (Az ellenzék  – az állandó körülírás elkerülése végett  –  továbbra is az ellenzék egy csoportját, a “balliberálisként“, “baloldaliként” vagy “liberálisként” megnevezett, illetve önmagukat így megnevező pártokat, személyeket, szervezeteket, orgánumokat jelöli.)

Debrecen, zavargás2

Debreceni zavargás. Itt a menekülttáboron belül

Bővebben…

Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (1.)

Az alternatíva hatalmi kérdés

Ezúttal utánközlésről van szó. A hosszabb írás a Leleplező c. vaskos (kb. 200 oldalas) országkrónika könyvújság ez évi IV. számában, 2014. december 12-én jelent meg nyomtatott formában. A fenti címmel és a következő alcímmel: “Dr. Szabadi Béla az igazság feltárásának egyre népszerűbb magányos harcosa vall önmagáról.” Persze most sem csak önmagáról, hanem önmagáról is, hiszen a közérdekű vonatkozások továbbra  is meghatározóak. A cikket  most blogomban is közreadom,  itt – praktikus okokból – két részletben. (A fotók és a tördelés ugyan eltér, de a tartalom változatlan.) Az írást fontosnak tartom, célszerű tehát, hogy blogom anyagai között is hozzá lehessen férni. Annál is inkább, mert a jövőben minden bizonnyal gyakran fogok rá hivatkozni. Eddig egyébként kapcsolatom a Leleplezővel fordítva működött, blogom újabb anyagaiból ők vettek át. De térjünk rá a cikkre!

————

Magyarországra találóan mondják: KOMP-ORSZÁG. Folyamatosan úton van, végtelenül elhúzódik az utazás, miközben mások már rég megérkeztek. Egy ilyen, mindeddig befejezetlen, egyesek szerint el sem kezdett utazás a rendszerváltás. A komp-ország vezetése először is azért nem akar normatív viszonyokat, mert az nem érdeke. Legalábbis így érzi. Ehhez képest kevésbé jelentős, hogy nem is tudja, hova is kellene az országnak elérnie. A „komp” ma is körbejár a „folyón”, valahol a két part között. Tabukat döntöget, ahelyett, hogy átérne végre a másik partra. Az egyik part – természetesen képletesen – a kádári viszonyok, a másik a piacgazdaság, a komp-ország kormánya számára homályos tartalmú kapitalizmus. A komp-országban évtizedek óta, mióta a nagy utazás elkezdődött, egy értelemben biztosan nem sok változott. Kádár János alatt, amikor a „komp” ki volt kötve, sokáig nem volt, nem lehetett elismert alternatíva. A „komp” anélkül indult el, hogy az alternatívát legalább végiggondolták volna. Ezzel elkezdődött komp-ország céltalan bolyongása. A körbejárást a feladat bonyolultságával magyarázgatták: még senki nem ment át szerintük erről a partról vissza a másikra. Közben más országok egy történelmi pillanat alatt révbe értek. Persze nem virtuálisan, hanem valóságosan.

Idõjárás - Befagyott a Balaton

A komp-ország a sajátos magyar úton. Nem köt ki, évtizedek óta bolyong a két part között

Bővebben…

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek

2014 a rezsiharc éve lesz!

(Orbán Viktor)

A kormány bejelentette, hogy 2013. november 1-jétől újabb rezsicsökkentést hajt végre. A villamos áram, a földgáz és a távfűtés tarifáját a januári 10 százalékos mérséklés után ezúttal 11,1 százalékkal csökkentik, így decemberben az előző év decemberéhez képest 20 százalékkal lesz kisebb e szolgáltatások ára. Az év közben egy ízben csökkentették a víz-, a csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás és a kéményseprés díjtételét is. Ezzel egy évtizedek óta zajló és igen gyors áremelkedési tendencia tört meg a gazdaság e szegmensében, aminek mindenképpen nagy jelentősége van.

Bár a vonatkozó kormányzati elképzeléseknek és intézkedéseknek is számos hibájuk van, mégis az ellenzék ellen dolgoznak.

Bővebben…

Fordulat és reform? Felgyorsulva a tévúton!

„Magyarország (…) nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át”

(Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatából, MTI, 2012. június 30.)

Kitartunk adópolitikánk mellett az EU-val szemben is! – summázta az EU-csúcsról szóló miniszterelnöki nyilatkozatot az egyik lap. Már ez előtt néhány héttel Matolcsy György Huba miniszter a tranzakciós adót – „formás képzavarral” – „taktikai atomfegyvernek” nevezte. (Ld. A tranzakciós illeték, mint a XXI. század „taktikai atomfegyvere.) Rogán Antal, aki a Gazdasági Bizottság elnöki posztja mellé a frakcióvezetőit is megkapta, nyilván új és megtisztelő posztjára való tekintettel minden közlését, bármiről is legyen szó, nagyjából ezzel kezdi: mint ismeretes, egyre inkább a fogyasztási típusú adók emelésére helyezzük a hangsúlyt. A fogyasztás még fokozottabb megadóztatása lett a „kályha”, ahonnan mindig elindul és ahova visszatér. Nem lehet kétségünk tehát afelől, hogy ezen a (tév)úton – most már „ideológiává”, „filozófiává” is téve – tovább akarnak nyomulni. Sőt az ígéretek szerint most jön a „java”! Továbbra sem ügyelve a már régóta elviselhetetlen következményekre és az alkalmazhatóság határaira, illetve nem kétséges „ésszerűségre”.

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Bővebben…

Árnyékbokszolás a politikában. Csak a hatalomvágy valóságos

(A kormány) „gyáva azért is, mert nem meri őszintén megmondani az embereknek, hogy mit kell tenni azért, hogy az ország végre kijusson a válságból.”
(Mesterházy Attila 2012. március 15-i beszédéből)

Az elmúlt két év kormányzási hibái újabb kényszerpályára juttatták az országot. 2010-ben minden esélye és forrása megvolt arra, hogy megőrizve mozgásterét végre fokozatosan meginduljon a fejlődés. Ezt az esélyt azonban sorozatos kormányzati hibákkal, többek között koncepciótlansággal és rossz döntésekkel elvesztegette az ország. (Erről több anyagot is találnak honlapomon: ) Hogy mi várható, arra 2010-ben a Népszabadságban megjelent két írásomban is felhívtam a figyelmet. (Fordulat és reform? és  Keresd az államot? )

Nem tölt el örömmel, hogy igazam lett. Nyomor, infláció, létbizonytalanság sújtja az országot, de a gazdaságpolitikai eszköztár lényegében a megszorításokra korlátozódik, még ma is. Bár ezeket hivatalosan másként nevezik, természetüket tekintve nyilván azok. A kétharmados többséggel visszaélve előreszaladtak a megszorításokban, így ha meg akarunk állapodni a nemzetközi szervezetekkel, akkor arra szó szerint már a magyar lakosság inge-gatyája rá fog menni.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso

Orbán Viktor és José Manuel Barroso

Bővebben…

A könyvbemutató apropóján. Tovább a tévúton

Nem vízlépcsőt vagy demokráciát, hanem vízlépcsőt és demokráciát! (Maróthy László)

Nemcsak exportoffenzívát, hanem exportoffenzívát és belföldi piacot is! (Matolcsy György)

Előrebocsátom, hogy a cikk számára mottóul választott két kívánságpár közül az egyik nem valósulhatott meg, a másik pedig ilyen módon (ahogy képzelik) nem valósulhat meg.

A Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra bemutatójának külön érdekességet adott, hogy már hetekkel ezelőtt felállt az Orbán-kormány. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a kötet bizonyos megállapításait szembesítsük az utóbbi hetek fejleményeivel. A legújabb események, köztük a 29 pontban megfogalmazott intézkedéscsomag (akcióterv) és egyes más intézkedések tükrében megítéljük, beigazolódni látszik-e az, amire a szerző ismeretei és a korábbi Orbán-kormányban szerzett személyes tapasztalatai alapján számított. Mindenekelőtt az, hogy tovább vezetik-e a társadalmat a kényszerpályáknak kikiáltott tévutakon, vagy mégis – ami az előzmények után meglepő lenne – pozitív fordulat jeleit láthatjuk.

Matolcsy György: fordulat és reform?

Matolcsy György: fordulat és reform?

Bővebben…

Mi mindenről kell szólnia az alternatív programnak? (Részlet a szerző készülő könyvéből)

„A Fidesz készen áll a kormányzásra, arra, hogy programjával megvédje a munkahelyeket, helyreállítsa a közbiztonságot, és megfékezze az államadósság növekedését, visszafordítsa az eladósodás folyamatát.”

(Orbán Viktor, 2009. szeptember 1.)

A súlyos helyzetből ideje lenne kikeveredni, a vergődésből a fejlődés pályájára kerülni. Ez az ország eminens érdeke: évtizedek óta. Valós (kiutat jelentő) alternatíva megalkotása, megismerése és még inkább alkalmazása azonban – ahogy ezt korábban körbejártuk – ellentétes az elit és a klientúrák érdekeivel. A klientúra kellemes világában, üvegházi védettségében és klubszerű működésében egyébként sem szükségszerű, hogy észrevegyék: változtatni kellene a viszonyokon és a mechanizmusokon. Azt azonban felismerik, hogy egy mélyreható változás ezeket a kiváltságokat eltüntetheti.

Bozsik-program

Elit és klientúra. Érdekek és kiváltságok

Bővebben…

Állampolgári levél Dr. Szabadi Béla ügyében Dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez (2009. január 27.)

A “Mindent lehet, amit szabad” helyett a “Mindent szabad, amit lehet” formulát gyakorolják!

Nagy Mátyás, aki az állampolgári levelet írta, annak idején ügyemen érzett felháborodásában kereste velem a kapcsolatot, azóta időnként e-mailen kicseréljük gondolatainkat.

Most Szili Katalinnak írt és felhatalmazott, hogy honlapomra tegyem fel, és közérdekű tartalma miatt nyílt levélként adjam közre. Kiállását és igazságérzetét nagyra értékelem, összefogott véleményét igen értékesnek tartom. Sokak gondolatait fogalmazza meg a koncepciós perről, okairól, a kádári korszakhoz képest szinte nem változott igazságszolgáltatásról és a politikai elit elfogadhatatlan magatartásáról. Minderről röviden, tömören és plasztikusan ír, ráadásul úgy, hogy szinte teljes képet ad a témáról és összefüggéseiről.

Dr. Szili Katalin

Dr. Szili Katalin

Bővebben…