bűncselekmény címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (10. folytatás). Likvidálásával puccsok sora kezdődött

1953-1964 között, 11 éven át sikeres és sikertelen puccsok formájában újult ki az éles hatalmi harc

Sztálin halála után a puccsok követték egymást.  A puccsok sorában a legnagyobb és az igazán véres az első volt: leszámolás Berijával, támogatóival és vélt támogatóival.

1956-majusa-kaganovics-pervuhin-bulganyin-hruscsov-zsukov-kiricsenko-malenkov-molotov

1956 májusa: túl a Nagy Puccson és kisebb puccsokon. Egy év múlva az eddigi puccsgyőztes ellen jön egy puccskísérlet, majd nyolc év múlva már egy sikeres puccs

Bővebben…

Berija (4. folyt.). Hruscsov igazi szerepe

Hruscsov “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

Hruscsov szerepét is újra kell értelmezni, ahogy erről az első résztől kezdve folyamatosan szó esik. A megtorlásokban, tisztogatásokban, a törvénytelenségekben, a gyilkosságokban, a perekben. A külpolitikában és a belpolitikában, a gazdaságpolitikai hibákban. A nemzetiségi politikában, a vallás üldözésében. Sztálin halálának meggyorsításában. Az 1953-as puccsban, ami nem kísérlet volt, amit ő állítólag meghiúsított, hanem maga a valóság, a hatalom általa végrehajtott megragadása. A történészek  meglepően puhán bánnak még mindig Hruscsovval és életművével. Szerintük desztalanizációja nem volt következetes, amire példaként ’56 leverését szokták említeni. De még mindig hangsúlyozzák, nem lehet kétségbe vonni, hogy visszafordíthatatlanná tette a desztalinizációt. Pedig ez, mármint a desztalinizáció csak ürügy volt Sztálin és főleg Berija lejáratására és bemocskolására, Hruscsov pozíciójának megerősítésére és riválisai kiiktatására. Valójában  pedig Hruscsov igazi vérbeli, sőt túlzó sztálinista volt, akinek fellépései nem ritkán tanítójánál is durvábbak és “sztálinistábbak” voltak.

Bulganyin, Kaganovics, Pervuhin, Hruscsov, Szuszlov

Az uralkodás kezdetén: önfeledt tekintetek és fogsorok. Bulganyin, Kaganovics, Pervuhin és a főideológus, Szuszlov.

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése (1. folytatás)

Cherchez l’ État! Keresd az államot!

Cherchez la femme! – mondja a francia. Keresd a nőt! Hiszen az asszony áll minden mögött. Ma viszont és különösen nálunk azt kell mondani: Cherchez l’État! Keresd az államot! A gazdaság különböző bajai mögött nagyrészt a mohó, gyakran mutyizó, hozzá nem értő, a gazdaságirányításban különösen amatőr  állam áll. Erre már korábban felhívtam a figyelmet (pl. 2010-ben, a Népszabadságban), a kérdést azóta is igyekszem napirenden tartani. Ha ugyanis ezt nem ismerjük és nem értjük,  keveset tehetünk életünk jó értelmű változásáért.

A devizahiteles témában az előző részben addig jutottunk, hogy a helyzet okai kijelölik a felelősséget és a megoldást is. De melyek is ezek az okok?

A "puha" PSZÁF. A kormányok nevében zöld utat adott

A “puha” PSZÁF. A kormányok nevében zöld utat adott

Bővebben…

Elmaradt rendszerváltás: túltengő monopóliumok

A UPC DTH S. a. r. l. – az „afrikai jövő” állatorvosi lova

A monopóliumok szabályozására évtizedekkel ezelőtt rendelkezésre álltak a megoldások. A szabályozás állami feladat, a mulasztó hatalom most is haszonélvezője hibájának. A monopóliumokkal mutyizva, a fogyasztók rovására önmagának is extraprofitot biztosít. A polgárok többet fizetnek az indokoltnál és nem kapják meg az elvárható minőséget. Az árképletek, ha vannak, eleve túlzott jövedelmet biztosítanak.

A hatóság eltűri, hogy ennél is többet számlázzanak. Az új kormány megígérte a rendkívül magas rezsiköltségek leszorítását, viszont a fogyasztói kiszolgáltatottság enyhítéséről nem volt szó, holott az is fontos lenne.

UPC: Ahol az ügyfél préda

UPC: Ahol az ügyfél préda

Bővebben…

A Magyar Hírlap és a miniszterelnöki bojkott

Áthallások és kriminalizálás

Éveken át hiába próbáltam felhívni a figyelmet a Szabadi-ügy esetleges távlatos következményeire. Máris itt van egy: a miniszterelnöki bojkott kimondása (teljesen mindegy, hogy kérése, elrendelése), ami a Szabadi-ügyben hozott ítélet alapján durva minősítést kaphat, annak alapján hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját veti fel. (Ahogy más vezetők bizonyos korábbi megnyilvánulásai is.) Ugyanis nagyon hasonló, lényegében azonos a tényállás azzal, amit a Szabadi-ügyben, például a reklámszerződések vádpontjában a bíróságok felállítottak. E tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Bélát hivatali visszaélésért jogerősen elítélte.

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Bővebben…

A Szabadi-ügy. Politikai indíttatás, célok, eszközök és következmények (2.)

Bár a bíróság szerint hűtlen kezelést nem követhettem el, mégis meghagyott egy hűtlen kezelést. Ez egy rendkívül kicsinyes, de évekig a lejáratásban szorgosan felhasznált ügy: a repülőjegyek kérdése. 9 olyan interkontinentális útról beszéltek, amire első osztályú jegyet vásároltak a számomra. A vélelmezett anyagi hátrányhoz hozzáadták titkárságvezetőm két repülőjegyét is. Így 5,8 millió forint anyagi hátrányról szólt a vád és hűtlen kezelésről, amit eszerint úgy követtem el, hogy ilyen jegyek beszerzésére utasítottam volna a nemzetközi főosztályt. Az utak sokmilliárdos (sok ezer milliós) kimutatható eredményét nem vették figyelembe, csak azt nézték, hogy állítólag „luxus- utazásokon” vettem részt.

Bővebben…