Berlin címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (22. rész). Szovjet tervek Európa elfoglalására

 A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.  

Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.

Sztálin. (Fotó: hvg.hu)

Bővebben…

Berija (20. rész). A hagyaték, Gorbacsov és más szovjet vezetők

Berija hagyatéka. Mi lett vele?

Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve  elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.

Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (4.). Mivel járna a kerítés lebontása és a kvóta végrehajtása?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Szerintem fontos kérdés ez, mégsem veszik sorra és mégsem összegzik a lehetséges következményeket. A hatalom kormányzati és ellenzéki oldalán egyaránt.  A motivációkat sem tárják fel megfelelő mélységben. Tegyük meg mi: játsszunk el az ellenzéki ígérettel, mivel járna az, ha megvalósulna, amivel ellenzéki pártok még a kampányidőszak előtt elkezdtek – most már nyíltan – kampányolni? Pontosabban: mivel járna az, amiről végképp nem beszélnek, ha a mostani kormány a külső-belső nyomás előtt esetleg meghátrálna és beadná a derekát? A kerítés eltűnne és a kvótát elfogadná? Előre kell bocsátanom: az országra és mindannyiunkra nézve katasztrofális következményekkel járna! 

A Keleti pályaudvar 2015-ben. 400 ezer migráns érkezett (Fotó: Abcug.hu)

Bővebben…

Provokáció Horváth Csaba (MSZP) javaslata a vitanapról?

Háttérpolitizálás, naivitás, paktumsértés, provokáció

Tarlós István főpolgármester (Fidesz) legalábbis provokációként fogja fel azt, ami nemrég érte. És ennek megfelelően reagált is. Úgy, mint akit sikeresen provokáltak: rögtön felsorolt néhány durva hibát a megelőző ciklusból, továbbá ezek konkrét kárösszegeit, ami érte a fővárost. És amiről az elmúlt hat évben nem beszélt, és amiről most is a legkevesebb információra igyekezett korlátozni magát. Holott be kellett volna számolnia a közvéleménynek arról, milyen állapotban vette át a fővárost, le kellett volna folytatnia a nagyberuházásoknál az utókalkulációt stb., erre azonban „valamiért” nem került sor.

Budapest, 1996. november 19. Demszky Gábor fõpolgármester és a Fõpolgármesteri Hivatal vezetõi november 19-én a III. kerületbe látogattak, ahol elõször az Árpád Gimnáziummal, majd az Elsõ Óbudai Általános Iskolával ismerkedtek meg. A képen: Demszky Gábor és Tarlós István III. kerület polgármestere megtekintik a Kolosy téri építkezési munkákat. MTI Fotó: Bruzák Noémi

20 éve történt. Tarlós és Demszky együtt sétáltak a III. kerületben (fotó: origo)

Bővebben…

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok

Historia est magistra vitae     (A történelem az élet tanítómestere)

Historia est mater studiorum         (A történelem a tudás anyja)

2012 májusában Súlyos téveszmékből hibás gondolkodási panelek címmel hosszabb cikket írtam. Már akkor jeleztem, hogy a témát folytatom, amire most kerül sor.

A mottóként szereplő két latin közmondás szerint sokat lehet(ne) tanulni a történelemből, sőt a jelenben és a jövőben sem lehet megbízható történelmi tudás nélkül eligazodni. Érzékelni, hogy honnan jövünk és eldönteni, hova és miként szeretnénk haladni. Levonni a múltból következő tanulságokat és ehhez igazítani a stratégiánkat.

Stratégiákra természetesen szükség van, nélküle egyszerűen nem lehet hatékonyan kormányozni; akkor sem, ha a sajtó újból azt ismételgeti, hogy a stratégiákra, programokra az emberek nem kíváncsiak, ilyet nem szeretnek olvasni. Mintha – ha ez így is lenne – felmentené a kormányokat a hatékony kormányzáshoz nélkülözhetetlen stratégiakészítés alól. A zűrzavart a gondolkodásban mutatja, hogy a 2009-ben, a berlini fal lebontásának ünnepségeire érkezett magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon – ahogy erről is még lesz szó – a németeket különösen a tervezésben (!) mutatott teljesítményükért dicsérte magyar újságíróknak, Berlinben. (De akkor miért nem tetszik tervezni, stratégiát alkotni?)  És a németek kiengedéséről és egyesüléséről még az jutott eszébe, hogy nem lehet az érdemeinkből megélni, holott az ünnepség erről nyilván nem szólt. Magas poszton különösen el lehet tévedni, ha feltehetőleg nincsenek megbízható alapok, támasztékok, történelmi és egyéb ismeret, sőt személyes tapasztalat.

Rainer M. János, az 56-os intézet vezetője kitüntetése (Széchenyi díj) után

Rainer M. János, az 56-os intézet vezetője kitüntetése (Széchenyi díj) után

Bővebben…