Antall-kormány címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

Politikai helyzetkép (2). Rendszer vagy rezsim?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy rezsim maga a zavarosság!

A címben – az alábbiak is bizonyára igazolják – a közhittel ellentétben NEM költői kérdést tettem fel: “Rendszer vagy rezsim?” Két okból sem. Egyfelől a zavaros és ellentmondásos viszonyok alapján aligha lenne szabad erre a kérdésre alapos megfontolás és hosszas elgondolkodás, a tapasztalatok megvizsgálása nélkül válaszolni. Másfelől a szokásos válasz használhatatlansága is óvatosságra int. Láthatóan semmit nem érünk azzal, ha a rendszerváltás megtörténte mellett kardoskodunk, hiszen továbbra is érthetetlen marad számunkra sok minden. Nem tudunk válaszolni például arra, miért ennyire átláthatatlanok a dolgok. Arra sem, miért működik így (ilyen kontraproduktívan) nálunk a gazdaság, a társadalom, a politika, a sajtó, az egészségügy, az állam, az igazságszolgáltatás, mondhatni akármi. Míg, ha megbarátkozunk a gondolattal, ami tapasztalatainkkal is egybevághat, tehát, hogy nem történt meg a rendszerváltás, hanem valami más lépett az előző rendszer helyébe, sok mindent meg fogunk érteni. Ami aztán magától értetődően segíthet az évtizedek óta elmaradt kibontakozásban.

A rendszerváltás forgatókönyve. Ötödik kötet. De hol a rendszerváltás és hol a forgatókönyv?

Bővebben…

Választás, program, képviselőjelöltek

„Normális, Európai Magyarországot követelünk!” (Idézet egy képviselőjelölt bemutatkozó szórólapjából)

A fenti, „frappánsnak” gondolt, „követelésnek” nevezett jókívánság jelent meg legalább egy képviselőjelölti szórólapon. De nemcsak ez az abszurditás benne, hanem az is, hogy nem kezeli önmagát az aktuális hatalommal egyenrangúnak, hiszen nem programjában terjeszti elő, alapozza meg, hanem a jelen kormánytól várja, „követeli”, hogy legyen az ország „normális”. Mindezt zavaros és vitatható következtetések és állítások után teszi. És hogy miért nem normális Magyarország? Ha nem lennének ennek előzményei, el sem hinnénk, hogy többek között azért, mert rezsicsökkentésre került és esetleg még kerül sor.

Fogyasztói árindexek, ábra

Nincs szükség a rezsicsökkentésre? “Kilőtt” az inflációból a háztartási energia!

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Mint csepp a tengerben…

A horvátok három hónapja megunták a kitérő manővereket és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen, elfogása esetére elrendelték előzetes letartóztatását. Az elfogatóparancs néhány napos huzavona után 2013. október 7-én a Fővárosi Törvényszék elé került, ami megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. (Nem adjuk ki Hernádit!)  Ezzel Hernádi Zsolt és a kormány ugyan időt nyert, de az ügy nyilván nem jutott nyugvópontra. Annyiban sem, hogy az elfogatóparancs érvénytelenségét a magyar bíróság értelemszerűen csak Magyarország területére mondhatta ki. Változatlanul fennáll a kérdés: vajon mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Bővebben…

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (1. folytatás)

Negyedfordulat és főleg a propagandában.  Mire lesz ez elég?

Az írást onnan folytatom, hogy két ellenzéki párt változtatott sommásan elutasító véleményén.

Viszont továbbra sem “terhelnék” a szolgáltatókat

A szolgáltatási tarifák csökkentését – úgy tűnik – továbbra is elvetik és nem az egyébként joggal kifogásolható módszerrel van bajuk, hanem az iránnyal, tehát hogy ennek “terheit” – nyereségük rovására – a szolgáltatók állják. Az MSZP és az LMP ezt inkább úgy képviseli, hogy más irányról, irányokról beszél. A szolgáltatók az MSZP-nél eleve kimaradnak a csökkentés alanyainak sorából. Arról, hogy mi lenne a 10 százalékos csökkentéssel, arról a szocialisták hallgatnak. Az LMP viszont nem hallgat a szolgáltatókról, hanem a 10 százalékos csökkentést is egyenesen fenntarthatatlannak nyilvánítja. A csökkentést az energiahatékonyság javításától várja. (Ezzel bővebben később, az MSZP felvetéséhez kapcsolódva foglalkozom.)

MSZP: változó változatlanság. Mire lesz elég?

MSZP: változó változatlanság. Mire lesz elég?

Bővebben…

Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van (Bajnai Gordon miniszterelnök 2010-ben)

Folytassuk tehát a témát; a “kell-e csökkenteni kérdése után” tekintsük át azt is, hogy mennyivel kell. Ott hagytuk abba az előző cikkben, hogy a magyar gazdaság egyik sajnálatos sajátossága a már három évtizede rendkívül magasnak számító árszintemelkedés.

Az inflációban is, ma is Európa egyik legrosszabb mutatóját produkáljuk. Ennek egyik oka, hogy a kormányok gazdaságpolitikai elgondolás híján részben az inflációval működtetik a gazdaságot, teszik elviselhető mértékűvé a költségvetési hiányt, vesznek vissza jövedelmeket. Ez különben az egyik legkevésbé hatékony, nagy károkat és veszteséget okozó gazdaságpolitikai eszköz. Ez is egyike azon “dolgoknak”, amire Bajnai Gordon lelkesítően utalt. Jobb persze, mint a „fejre állás”, de sokkal rosszabb, mint az érdemi gazdaságpolitika.

Fogyasztói árindexek, ábra

Bővebben…

Rendszerváltó kormányok teljesítménye

Virtuálisan lovagolni tudó lovasok.
A következmények terheit az ország viseli.

A visegrádi négyek (V–4-ek) legutóbbi találkozóján a közgazdászkodásban is önmagát kipróbáló (és minket próbára tevő) magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ismét megosztotta virtuális jövőképét. A válság elmúlása után Közép-Európa és benne Magyarország lesz az EU motorja, akkora lesz itt a gazdasági növekedés. Szerinte ugyanis a Balti tengertől az Adriai tengerig terjedő régió országaiban tesznek a legtöbbet a versenyképesség növeléséért.

Bővebben…

Holland telepesek

Az akkori kormány állt a botrány  mögött?

A külföldiek földtulajdonszerzésének kérdését nem sikerült az EU-s csatlakozásig és mindmáig megnyugtatóan lezárni. A korlátozás szükségessége továbbra is fennáll: nem csökkentek a hazai és a külföldi földárak közötti különbségek. Ennek nyilván számtalan technikai és gazdasági oka van.

Martonyi delegációtagja volt a lejárató tanulmány egyik szerzője

Martonyi delegációtagja volt a lejárató tanulmány egyik szerzője

Bővebben…