Állami Számvevőszék címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (10). Választás 2018

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy évvel ezelőtt indítottam el blogomban, illetve a Leleplezőben azt a cikksorozatot, amiben a „választás 2018” kimenetelére összpontosítva a politikai helyzet összetevőit igyekeztem feltárni. (A Leleplezőben nem minden folytatás jelent meg, ezért egyes számozások e két helyen eltérnek egymástól.) Nem könnyű a feladat, hiszen a zavarosság és a zavarossá tétel a politikai helyzetnek különösen az egyik jellegzetessége. És ma még inkább, mint korábban. (A mottók utalnak arra, hogy a politika legitim és illegitim részvevői miért szerethetik a zavaros viszonyokat, de arra is, miért veszélyes ez a vonzalom rájuk nézve is, hát még az országra.) Most is megpróbáltam a dolgok és összefüggések mélyére hatolni, korábbi megállapításaimat továbbvinni, miközben ezúttal is eleve fenntartással kezeltem az állandóan hangoztatott közhelyeket. (Pl. a rendszerváltás megtörténtéről.) Igyekeztem kivonni magam az agymosó propaganda torzító hatásai alól. Csak a tényeknek, a tapasztalatoknak, a logikának, a józan észnek hittem. A cikksorozat és a mögötte álló kutatás célja nemcsak a helyzet és a folyamatok bemutatása, hanem a „választás 2018” kimenetelének előrejelzése is volt, illetve bizonyos kockázatok tisztázása.

A parlament (Wikipédia, fotó: Ivanhoe)

Bővebben…

Értelmetlen a fogyasztás korlátozása. 1997-es helyzetkép

Nem igaz az „aranytojást tojó tyúk” legendája!

Alábbi írásom az Új Magyarország c. lapban, 1997. november 22-én jelent meg, néhány hónappal az országgyűlési képviselőválasztások előtt. A cikknek a szerkesztőség ezt a címet adta:  “A fogyasztás korlátozása elhibázott lépés”.  Kiderül a cikkből, hogy a fogyasztás korlátozása  nemcsak értelmetlensége, eredménytelensége miatt, hanem súlyos kárai miatt is elhibázott lépés. Az egy újságoldalnyi terjedelmű  írás ezt is bemutatja. Sajnos a megszorítások  nem kerültek le a napirendről, néhány év megszakítással azóta is tulajdonképpen erre korlátozódik a “gazdaságpolitika“, a negatív következmények is hasonlóak.  Az 1997-es helyzetkép tehát alig változott, közben viszont elvesztegettünk újabb 17 évet. De lássuk a komplett elemzést és a részleteket! Tanulságos áttekinteni, mi történt addig és mit tudtunk már akkor.

Fogyasztás, Új Magyarország

A fogyasztás korlátozása gyakran vezetett elnyomorodáshoz. Fotó: Talum Attila

Bővebben…

Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt

Hic Rhodus, hic salta!

(Latin közmondás)

A kérdéskörrel évek óta foglalkozom, számos ehhez kapcsolódó írásom és videóm fent van a blogomon. Körüljártam, mi lehet a megoldás. Hosszú ideje igyekszem megfejteni a kormány (és az ellenzék) devizahitelesekkel kapcsolatos látszólag értelmetlen politikáját, a kommunikáció érthetetlennek látszó megnyilvánulásait, a bankok preferálását a bajba jutott (juttatott) devizahitelesekkel szemben és ezek motívumait. Eközben fokozatosan és folyamatosan sok tényt és összefüggést feltártam és feltárok, a kormány helyett, hiszen ezeknek a kérdéseknek a tisztázása és megoldása mindenekelőtt a kormány és apparátusa, szakértői, holdudvara feladata lenne. Csakhogy – bár kötelességük lenne – mélyebben nem szívesen foglalkoznak a kérdésekkel. A „nagy ugrás” elmaradása vagy elhalasztása ezt újfent igazolja.

Varga Mihály: elmaradt ugrások

Varga Mihály: elmaradt ugrások

Bővebben…

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (2. folytatás)

 Kibújt a szög a zsákból!

A szocialista áfácsökkentésnél hagytuk abba,  innen folytatjuk az előző részt.

Bár most elsősorban a rezsiről kell szólni, az élelmiszerek áfáját is röviden érinteném, mivel ezt is szeretné újabban a szocialista frakció is. Azért írom, hogy „is”, mert utoljára jutott az ő eszükbe. Jobb persze későn, mint soha, de legalább ne ilyen formában történne. Ez ugyanis elárulja, hogy az áfának osztogatási fontosságot tulajdonítanak, nem értik a gazdasági szabályozó szerepét. (Tegyük hozzá, ők sem, hiszen a kormányoldal erős emberei sem értik. Legfölül biztosan nem.) Az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék, hogy a “szociálpolitika” kifejeződésre jusson.

Matolcsy után Varga. Ki ragaszkodik az értelmetlenül magas és káros áfához?

Matolcsy után Varga. Ki ragaszkodik az értelmetlenül magas és káros áfához?

Bővebben…

Az Új Széchenyi Terv

Hozott is ajándékot, meg nem is (Egy Mátyás királyról szóló népmeséből)

2010. július 28-án, a budapesti Marriott Szállóban, a miniszterelnök közreműködésével megtörtént az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) meghirdetése. Ha korábban nem is volt tudható, hogyan és mikor megy végbe, az eseményre mindenképpen számítani kellett. Mégis sokakat felkészületlenül ért, meglepetést keltett, dermedtséget és zavarodottságot okozott. Elmaradtak az érdemi reakciók, nem válaszolódtak meg olyan fontos kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódhattak.

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen: talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Bővebben…

A benzinár alakulása a kormányzati alkalmasság tükre

Merjünk kicsik lenni!

(Kovács László volt külügyminiszter mondása)

A kormány szakmai működéséről Kovács László szocialista politikus mondása jut eszembe: Merjünk kicsik lenni! A mai kormányt képviselő pártok és személyek, bár elhatárolódtak annak idején Kovács László kijelentésétől, a szakmaiságban igazán mernek kicsi lenni. – De ennyire? – kérdezhetjük. Amiben „nagy” a mai kormány, abban kellene kicsinek lennie: ekkora hozzá nem értés és ide nem illő magabiztosság számomra is meglepő, bár személyes tapasztalataim alapján sok mindent előre láttam. A kétharmad nem a szakmai teljesítményből, hanem az előző kormányok teljesítményéből következett, a hatalom így valósággal a mostani kormánypártok ölébe hullott.

A spekulációk ellen, amelyek a nemzeti valutát is folyamatosan célba veszik és az üzemanyagárakat is, a kormánynak fel kellene lépnie. Ez kötelessége és megvannak erre az eszközei. Feladata ellátására azonban nem mutat hajlandóságot. Az ellenzék pedig nem szorítja rá, nem készteti adekvát cselekvésre.  A média (az ellenzéki is) az összefüggések ismerete nélkül, panelek alapján előre igazat ad a kormánynak, sőt a hibás irányba terelgeti. Most a líbiai válsággal kapcsolatban azt híreszteli, nemsokára 400 forintba kerül egy liter benzin. (Az ilyen „hírek” beigazolódása közzétételükkel szokott kezdődni.) A sajtó szerint az Orbán-kormány nem is tehet ez ellen semmit.

Bencsik János (volt) államtitkár: formálisan az ő kompetenciája (volt)

Bencsik János (volt) államtitkár: formálisan az ő kompetenciája (volt)

Bővebben…