áldozatok címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (16. folytatás). Feltétel nélküli megadás, Morgenthau-terv, értelmetlen erőszak

Eltérő megközelítések. Berija reflexiói mások tervére (Morgenthau-terv) és gyakorlatára

Az a politikus, aki nem megtorolni akart, hanem ésszerűen megoldani, a helyzetből profitálni, el lehetett hűlve attól a sok képtelenségtől, amit teljesen vagy részben magukévá tettek a szövetségesek. Kár, hogy kevés ilyen politikus volt. Mindenképpen közéjük tartozott viszont Lavrentyij Berija, aki elsősorban praktikus okok miatt ellenezte és – ha tehette – fellépett ezek ellen a képtelenségek ellen. A feltétel nélküli megadás megkövetelése biztosan meghosszabbította a háborút és a szenvedéseket, növelte az áldozatok számát és a veszteségeket. A Morgenthau-terv végsőkig való harcra kényszerítette a németeket. Az öldöklés, a rablás, a szexuális visszaélések hatalmas pusztítást okozott a testekben és a lelkekben, és a háború utáni kibontakozást is még nehezebbé tette.   Antony Beevor (1946 -)  brit történész szerint a szovjet csapatok kelet-poroszországi fellépése a polgári lakosság ellen legfeljebb az Európába az 1200-as években betörő mongol hordák kegyetlenkedéseihez volt hasonlítható.  A nyugati szövetségesek is szabadjára engedték az indulatokat, az általuk megszállt területeken is történtek szörnyű atrocitások., ha nem is az előbbi méretekben.

Henry Morgenthau

Bővebben…

A forint gyengítésének tévútján. A kibogozatlan hatások (2. folytatás)

2000 és 2009 között akár 80 000 (!)  milliárd forinttal több lehetett volna a megtermelt forrás!  (Nem csak elméletileg…)

Az előző rész folytatása itt következik! A cikk végén – ahogy egy ideje teszem – a mostani résszel kiegészítve közlöm a teljes, meglehetősen hosszú cikksorozat sémáját és az egyes folytatások elérhetőségeit. Ott hagytuk abba, hogy bemutattam: 1989 és 2011 között Magyarország produkálta a leggyengébb teljesítményt a V-4 országok között.(3. ábra).

Tovább vezetve az adatokat, a kedvezőtlen tendencia tulajdonképpen folytatódik az utóbbi években. A visegrádi országok (V-4) között az egyetlen változás Csehország viszonylatában következett be: itt a 2009-es adathoz, általában a mélyponthoz képest hasonlóan csekély volt a növekedés, mint Magyarországon. A tendencia azonban nem változott, nem közeledtünk a csehekhez sem. Érdekes módon Lengyelország volt az egyetlen V-4 ország, ahol 2009-ben nem következett be visszaesés, 1,6 százalékos növekedés történt. A legnagyobb mértékben Magyarországon esett vissza a nemzetgazdasági teljesítmény, itt 6,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában 4,4, illetve 4,9 százalékkal.

A gazdasági növekedés a V-4 országokban, 2010–2013

Növekedés a V-4 országokban, tábla

Bővebben…