áldozat címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

Berija (8. folytatás). A hihetetlen nőügyek ma is élő mítosza

A szexuális vonatkozások (a nőügyek) iránti érdeklődés Berija „ügyei” közül minden mást megelőz (Elena Prudnyikova)

Folytatjuk Berija “antiszemitizmusának” elemzését, amit az előző részben kezdtünk el, majd előkerül a nőügyek mítosza.  Mindkét témában élünk az összehasonlítás módszerével.  A nőügyek tekintetében is, ahol Lenin házasságon kívül megnyilvánuló szexuális éhségéről és szexuális közeledéseiről is szó esik, amin kiborulva felesége, a féltékeny Krupszkaja Lenin ellen párthatározatot akart hozatni. Lenin szexuális viselkedése ugyanis szerinte árt a szovjet kormány tekintélyének. Sztálin elszórakozott Krupszkaja indulatain; ez lehetett a fő oka annak, hogy Lenin felesége, majd özvegye Sztálinra ellenségesen tekintett.

Berija villája3

Berija villája (1938-1953). Itt folytak volna – ráadásul családja közelében – nőügyei?

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát. Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.) Egy hosszabbra tervezett cikksorozat keretében először a mezőgazdasági termelés újabb keletű és sűrű kilengéseiről írtam (Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései). Ezek „megszelídítése”, vagyis a hiányzó infrastruktúra biztosítása nélkül nem lesz képes a mezőgazdaság a növekedés húzóágazatává válni. Bár már régen az lehetne. Egy újabb halaszthatatlan és megkerülhetetlen feladat a „devizahitelesek” helyzetének átfogó és valóságos rendezése.. Erről lesz most szó.

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

Bővebben…

Fordulat és reform? Felgyorsulva a tévúton!

„Magyarország (…) nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át”

(Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatából, MTI, 2012. június 30.)

Kitartunk adópolitikánk mellett az EU-val szemben is! – summázta az EU-csúcsról szóló miniszterelnöki nyilatkozatot az egyik lap. Már ez előtt néhány héttel Matolcsy György Huba miniszter a tranzakciós adót – „formás képzavarral” – „taktikai atomfegyvernek” nevezte. (Ld. A tranzakciós illeték, mint a XXI. század „taktikai atomfegyvere.) Rogán Antal, aki a Gazdasági Bizottság elnöki posztja mellé a frakcióvezetőit is megkapta, nyilván új és megtisztelő posztjára való tekintettel minden közlését, bármiről is legyen szó, nagyjából ezzel kezdi: mint ismeretes, egyre inkább a fogyasztási típusú adók emelésére helyezzük a hangsúlyt. A fogyasztás még fokozottabb megadóztatása lett a „kályha”, ahonnan mindig elindul és ahova visszatér. Nem lehet kétségünk tehát afelől, hogy ezen a (tév)úton – most már „ideológiává”, „filozófiává” is téve – tovább akarnak nyomulni. Sőt az ígéretek szerint most jön a „java”! Továbbra sem ügyelve a már régóta elviselhetetlen következményekre és az alkalmazhatóság határaira, illetve nem kétséges „ésszerűségre”.

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Bővebben…

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (1. rész)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Tapasztaljuk, hogy olyan állapotok alakultak ki az országban (a gazdaságban, a politikában és másutt), amelyek elfogadhatatlanok, egyre kevésbé elviselhetőek.  Hogy mi e helyzet oka, azzal alig foglalkoznak, pedig régóta ez lenne az igazán érdekes és lényeges kérdés, ezzel ugyanis esély nyílhatott volna a negatív folyamatok megállítására, visszafordítására. Már amennyiben ez a hatalom érdekében állt volna, illetve állna.

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Bővebben…

Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)

„… nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – állította Epheszoszi Hérakleitosz (Kr. e. 535-475)

Nyilván Hérakleitosz sem gondolt kizárólag a folyókra, amelyek soha nem azonosak önmagukkal, hanem általános érvényű megállapítást tett.  Ha nem így lenne, nem idéznék évszázadok óta.Mi mégis újra és újra  lényegében ugyanabba a “folyóba”, a valóságban ugyanabba a gazdasági konstellációba, a válságba  lépünk. És ez már  – néhány év megszakítással – évek óta tart. Annak ellenére, hogy van tapasztalat arra is, hogy valóban lehet másként és eredményesen csinálni. Ennek alapját az Alternatív gazdaságpolitika adta, aminek a bemutatására a blogban most sor kerül.

 

Alternatív Gazdasági Politika

  Bővebben…