Opció a felső vezetők számára. Részvényosztás az OTP-nél
A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszhatnak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. A munkavállalói részvényopció feljogosítja tulajdonosát, hogy társasága részvényeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzített, általában az opció adományozásának időpontjában érvényes piaci árfolyamáron. Az EU-ban a munkavállalói részvényopciók általában nem eladhatók, és ha egy munkavállaló az átruházási időszak vége előtt megválik a cégtől, azzal gyakran elveszíti az opció érvényesítésének jogát is.
Ennek egyik lépése az idén áprilisban javaslatként megjelent és októberben el-fogadott elõterjesztés a "vezetõk megfelelõ díjazásának elõsegítésérõl". A javaslat legfõbb elemei a következõk.
Ajánlom A magyar tőzsdei cégek közül messze az OTP-nél működik a legnagyvonalúbb vezetői részvényjuttatási program és ettől vélhetően nem függetlenül e cég dicsekedhet az utóbbi években a legegyenletesebb eredmény- és árfolyam-növekedéssel.
Az Európai Bizottság ban hozzáfogott az uniós társasági jog korszerûsítéséhez. A tõzsdén jegyzett vállalatok közgyûlésén a részvényeseknek el kell fogadniuk a vállalati vezetõk javadalmazásának elveit.
Ezenkívül a részvényeseket tájékoztatni kell arról, hogy a vállalat melyik vezetõje mennyit keresett. Ebbe nem csak a fix fizetését és a jutalmát kell bele-érteni, hanem azt is, hogy az általa kapott egyéb juttatások részvények, opciók mennyibe kerültek a vállalatnak. A hatályos magyar jog szerint csak az igazgatótanács és a felügyelõbizottság tagjainak fizetésérõl dönt a közgyûlés, és az õ fizetésüket kell nyilvánosságra hozni, a vállalat valódi vezetõire nem vonatkoztak ezek a szabályok.
Bár az igazgatótanács és a felügyelõbizottság tagjai sem keresnek keveset fõleg ahhoz képest, hogy mennyit dolgoznakaz igazán komoly fizetést a vállalat vezetõi kapják. Az Európai Bizottság ajánlása alapján tehát az õ javadalmazásuk is nyilvánosságra kerülne, vagyis az esti hírmûsorban a kétfejû boszorkányok létezésérõl szóló exkluzív beszámoló mellett az is kiderülne, hogy pontosan mennyit vágott zsebre Csányi Sándor. Miért jó ez azonkívül, hogy így kiszorul a mûsorból a távolbaköpõ- verseny gyõztesével készült riport?
És miért rossz amellett, hogy Csányi Sándort valószínûleg nem boldogítja, ha a kocsmában meg-beszélik, hogy mennyivel keresett kevesebbet, mint tavaly? H Ki dönt a menedzserek fizetésérõl? Az egyik lehetõség az, hogy õk maguk mint ahogy a többi munkavállaló esetében is a vezetõk döntenek a bérrõl.
Ez az eljárás azonban csak mérsékelten üdvös, hiszen ekkor pusztán a vezetõk természetes szemérmessége vethet gátat a fizetésük növelésének, erre pedig az emberiség jelen fejlettségi fokán talán nem érdemes alapozni.
Béren kívüli opciók
A helyzeten valamennyit javít, ha a részvényesek legalább tudnak róla, hogy a menedzserek mekkora összeggel jutalmazták meg magukat. Ezért ha a részvényesek értesülnek arról, hogy melyik vezetõ mennyit kapott, akkor - amenynyiben az összeget túl magasnak találják - kirúghatják a vállalat vezetõit.
Ez az információ annál többet ér, minél pontosabb. A vezetõk fizetésérõl nyilvánosságra hozott adatok segítenek tehát abban, hogy a részvényesek kordában tudják tartani a vállalat vezetõit.
Az adatok pontosságával kapcsolatban adódik azonban még egy kérdés. A nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban felfigyeltek arra a jelenségre, amit a közgazdaságtan megbízó-ügynök problémaként ismer. A részvényesek és a vállalat vezetõinek érdekei nem csak abból a szempontból térnek el, hogy a vezetõk mekkora fizetéssel jutalmazzák meg magukat.
A tulajdonosok célja az, hogy a vállalat részvényei minél többet érjenek, vagyis hogy minél nagyobb legyen a vállalat profitja.
Miképp gyakorolhatjuk a részvényekre vonatkozó vételi jogainkat?
Ha a vezetõk ezeket a célokat helyezik elõtérbe, akkor csökken a profit, és ezért a vállalat tu-lajdonosai rosszul járnak. Ennek orvoslására elterjedt az a módszer, hogy a vezetõk javadalmazásának csak egy részét fizetik ki készpénzben, a másik részét részvényben vagy opciókban kapják opció a felső vezetők számára.
Az opció azt jelenti, hogy a menedzser jogot kap arra, hogy elõre meghatározott áron megvegye a vállalat részvényeinek egy részét. Ha a vállalat részvényei többet érnek ennél az elõre meghatározott árnál, akkor a vezetõ lehívja az opciót, eladja a részvényt, és az aktuális részvényár és az elõre meghatározott ár különbségét zsebre vágja.
Ha egy igazgató elég sok részvénnyel és opcióval rendelkezik, akkor a jövedelme attól függ, hogy mennyit érnek a részvények, és így ugyan-abban lesz érdekelt, mint a rész-vényesek, vagyis hogy megnõjön a papírok értéke. H Az opciók használata azonban veszélyekkel is jár. A részvényesek úgy érzékelhetik, hogy a fizetésnek ez a módja nem jár költséggel, hiszen az adott évben nem kell semmit kifizetni.
Ez azonban egyáltalán nem igaz: amikor a menedzser lehívja az opciókat, akkor részvényeket kap. Mivel ezután a vállalat értéke több részvény között oszlik meg, egy részvény kevesebbet ér az opció lehívása után. A bizott-ság egyik fõ problémája az, opció a felső vezetők számára a részvényopciók rendszere telje-sen áttekinthetetlen lehet, és ezért a részvényesek nem érzékelik, hogy valójában mennyit fizettek az adott évben a vezetõknek.
Az ilyen - gyakran bonyolult - pénzügyi konstrukciók használatával a vezetõk elrejthetik saját jövedelmüket a részvényesek elõl. Ezért fontos, hogy e megoldás költségeit pontosan kimutassák, és a részvényesek ez alapján dönthessenek a vezetõk díjazásáról.
Részvényosztás az OTP-nél
A nyilvánosság másik elõnye, hogy a részvényesek megtudják: saját vállalatuk vezetõinek fizetése hogyan viszonyul más vállalatok vezetõinek fizetéséhez, ami segíti õket a fizetések helyes megállapításában.
Az eddigi érvelés alapján a tõzsdén jegyzett részvénytársaságok esetében indokolt a menedzseri fizetések nyilvánosságra hozatala. A vállalatok körét azonban könynyen kibõvíthetjük egy másik irányba is: az olyan vállalatok esetén is elvárhatjuk, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket az információkat, amelyekben az állam tulajdonos, hogy az emberek megítélhessék, hogy az állam mint tulajdonos hatékonyan képviseli-e az adófizetõk érdekeit.
- Béren kívüli opciók - Adó Online
- Zyltrc ltymub gyors pénz
- Pénzt keresni néhány nap alatt
- Modern vállalati pénzügyek | Digitális Tankönyvtár
- Москитоморфы, - пояснил Синий Доктор, - получают от нас инструкции и сами организуют весь процесс.
- Híres kereskedői kereskedési ciklusok
- Miképp gyakorolhatjuk a részvényekre vonatkozó vételi jogainkat? - szabadibela.hu
- Но Элли и Роберт сразу стали звать девочку Никки, и все прочие быстро последовали их примеру.
Ha a részvényesek megfelelõen tudják felügyelni a vezetõk tevékenységét, az nem csak számukra hasznos. Ha az ellenõrzés nem elég hatékony, akkor a menedzserek könnyedén "elkényelmesedhetnek".
Ez jelentheti azt, hogy nem hajtják végre a szükséges átalakításokat, vagy nem indokolt beruházásokat hajtanak végre. Vagyis ha a szabályozás nem biztosítja a menedzserek megfelelõ ellenõrzésének feltételeit, az az egész gazdaság számára káros, csökkenhet a gazdasági növekedés, így a fizetések vagy a nyugdíjak is. A vállalatok szabályozásának kialakítása során a fejlett országokban egyre inkább figyelembe szokták venni a részvényeseken kívül más érdekeltek szempontjait is.
Mivel a vállalat mûködése - a tulajdonosain kívül - sok ember életére van hatással például a munkavállalókéra, az alvállalkozókéra, a helyi lakosokéraa vállalat vezetése felelõsséggel tartozik irántuk is.
Egyre inkább normává válik, hogy a vállalatok ezen érdekeltek szempontjait is figyelembe veszik, például egyeztetnek velük az õket érintõ kérdésekben. Ezért indokolt lehet õket bizonyos adatok nyil-vánosságra hozatalára kötelezni. Jogos lehet az az elvárás, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a vállalatot irányító vezetõ fizetésével vagy avval, vajon az igazgató is részt vállal-e az esetleges megszorításokból. E felfogás szerint a nagyvállalatok esetében indokolt lehet a vezetõk fizetésének nyil-vánosságra hozatala, függetlenül attól, hogy a vállalatokat jegyzik-e a tõzsdén vagy nem.
A vállalati vezetõk fizetésével kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala felvet ennél mélyebb társadalmi kérdéseket is.
Az összegek megjelenése az esti hírmûsorokban szembesíti a társadalmat a benne uralkodó egyenlõtlenséggel. Ez a szembesítés komoly viharokat is okozhat, mint ez az Egyesült Államokban történt.
- Részvényosztás az OTP-nél - szabadibela.hu
- Rovat: Adó Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
- Ajánlom Noha a mechanizmus összetett, a koncepció maga könnyen áttekinthető: a társaság felsővezetőinek meghatározott köre jogot kap arra, hogy a társaság részvényeiből a jövőben vásároljon.
Ott a nyilvános részvénytársaságok vezérigazgatójának fizetését nyilvánosságra kell hozni. Az adatokat különféle, a részvényesek vagy a dolgozók érdekeit védõ szervezetek gyûjtik, és könnyen hozzáférhetõvé teszik.
A szakszervezetek honlapjáról megtudhatjuk például, hogy a McDonald's Corporation elnök-vezérigazgatója ben 9 dollárt keresett. Emellett 1 dollár értékben hívott le részvényopciókat, amelyeket a korábbi években kapott. Mivel ezek az adatok évrõl évre nyilvánosságra kerülnek, folyamatosan vitát keltenek. A as évek elején körülbelül szeres volt a különbség egy átlagos munkás és egy átlagos vezérigazgató bére között.
Azóta ez tovább nõtt, jelenleg szoros.
A jól követhetõ egyenlõtlenségnövekedésrõl sokat vitatkoznak Amerikában. A kisrészvényesek szervezeteket alapítottak, amelyek célja, hogy le tudják törni a vezetõk fizetését.
Ez a társadalmi vita nagyon hasznos lehet abból a szempontból, hogy az emberek meg-ismerik a kapitalizmus alapvetõ természetét, és megvitatják, hogy mi okozza az egyenlõtlenségeket. A menedzserek fizetésének megismerése új dimenziót adhat az osztályharcnak.
H Vajon a magyar társadalom eléggé érett-e ehhez a szembesüléshez? A nagyon magas fizetések nyilvánosságra hozatala növelheti az emberek elégedetlenségét a fennálló viszonyokkal, esetleg populista politikusok összeesküvéselméletek kidolgozására vagy bizonyítására használhatják fel ezeket az információkat.
Ezért az opció árának díjának valahol a Valójában a tényleges díj egy, az ábrán látható szaggatott vonalhoz hasonló, felfelé ívelő görbe mentén helyezkedik el. A görbe alsó végpontja az alsó és a felső korlát találkozási pontja nulla. Innen kezdve emelkedik, és fokozatosan közel párhuzamossá válik az alsó korlát emelkedő határvonalával.
Ez a veszély nem elhanyagolható: a tandíj szó opció a felső vezetők számára változtatása például elképesztõ károkat okozott az ország felsõoktatásának, mert erõsen behatárolja a politikailag elfogadott reformok körét. Ugyanez a folyamat megfigyelhetõ más, a kapitalizmussal kapcsolatos kifejezések esetében is, mint mondjuk privatizáció, bankár, külföldi befektetõ stb. Mindennek ellenére nem gondolom, hogy a populista politikusok ellen az információk eltitkolásával kellene védekezni.
Éppen ellenkezõleg: még több információt kell nyilvánosságra hozni. Nagyon fontos társadalmi érdek, hogy az emberek széles körben elfogadható magyarázatot kapjanak arra, miért olyan magasak a menedzseri fizetések. Egyáltalán: hogy abban valami közmegegyezés-féleség szülessen, mi a magas, és mi az alacsony. Ha pedig netán nincs ilyen magyarázat, és ha a társadalom épp elég soknak fogja gondolni azt, amit a vállalatvezetõk túl kevésnek, akkor errõl a felfogásbéli különbségrõl kell beszélni.
H Arról természetesen már most is több elmélet szól, hogy miért is olyan magasak a menedzserfizetések. Az egyik opció a felső vezetők számára valóban ennyit ér a munkájuk. A menedzserek fontos feladatot látnak el a vállalatnál, és egy valóban jó menedzser nagy értéket teremthet a részvényesek számára.
Miközben ez nyilván igaz, nem könnyû megmagyarázni, hogy miért növekedett a bérkülönbség ilyen mértékben az Egyesült Államokban. Egy másik magyarázat szerint a részvényesek nem képesek megfelelõen fellépni a vezetõk fizetésemelési próbálkozásai ellen.
Ennek több oka lehet. Egyrészt elképzelhetõ, hogy egy vállalat tulajdonosai között túl sok a kisrészvényes, akik nem tudnak egységesen cselekedni.
Muraközy Balázs: Mennyi fixszel viccel? (A menedzserfizetések nyilvánosságáról)
A másik ok az lehet, hogy a részvényesek nem rendelkeznek megfelelõ mennyiségû információval, nem tudják, hogy mennyit ér valójában a vezetõk munkája. Ezen elmélet szerint a részvényesek nem jelentenek valódi korlátot a vezetõk számára, akik addig emelik a bérüket, amíg nem lesz felháborítóan magas. Míg a fizetés mértéke nem nyilvános, ez a korlát kissé magasabb, hiszen nem a részvényesek, hanem a vezetõ saját ingerküszöbe jelenti a korlátot.
Amennyiben ez az elmélet helytálló, akkor az információk nagyobb nyilvánossága segíthet a részvényesek alkupozíciójának javításában.
A legtöbb közgazdász viszont kissé másképp magyarázza a menedzseri fizetések alakulását. Az egyik magyarázat a megbízó-ügynök megközelítésen alapul. Az egyszerûbb belső sáv stratégia bináris opciókhoz végzõ alkalmazottak esetén a teljesítmény erõsen összefügg a munka eredményével, ezért az ilyen munkások könnyen ösztönözhetõk, például darabbérrel.
