Lejárati dátumok

És mi történik velünk, ha utána faljuk fel? Meddig fogyaszthatók? A lejárati dátum a legtöbb élelmiszer esetében korántsem a fogyaszthatóság végső határidejét jelzi, hanem azt az időpontot, ameddig a gyártó garantálja, hogy a termék olyan minőségben állagban, ízben, színben, illatban stb.

Ez a csokoládé élvezeti értékét kevéssé befolyásolja, ezért az ilyen csoki — inkább csukott szemmel — simán megehető.

Ám a jóval régebbi csokoládéknál már lezajlanak olyan mikrobiológiai és kémiai oxidációs folyamatok, amelyek jelentősebben lerontják az állagát.

Szellem a palackból: ehetőek még a lejárt élelmiszerek és meddig?

Arról nem is szólva, hogy a legtöbb — amúgy csekély víztartalmú — élelmiszer állás közben afféle adszorbensként viselkedik, lejárati dátumok a levegőből magába szívja a környezete illékony vegyületeit. Így lesz a rosszul beállított-használt hűtőben idővel mindennek penetráns hűtőszaga!

Az asztali sónál például csak lejárati dátumok jelzi, hogy a gyártó a megjelölt dátumig tudja garantálni, hogy simán lehet szórni a szemeket, és a sós íz mellé nem vegyül valami más is. Tudnunk kell, hogy a konyhasó erősen nedvszívó anyag, s a környezetéből mindenféle párát és illékony aromakomponenst képes felvenni — ezért is lehet vele akár a hűtő szagmentesítését is megoldani. Csak éppen ezt követően a konyhasó mely az adalék anyagok miatt kémiailag eleve keveréknek számít már nem lesz az a makulátlan matéria, amilyenként megvásároltuk.

A jövőben új dátumozás jelzi a lejáratot az élelmiszereken

A sóhoz hasonlóan a romolhatatlan élelmiszerek közé szokták sorolni a mézet is. Lejárati dátum azért itt is akad, a gyártó megint csak azt az időpontot tünteti fel, ameddig garantálni tudja a méz aranyló színét és aromáját. Márpedig mindkettő megkophat az idő előrehaladtával, habár a méz attól még mindig édes marad. Az ikrásodó, azaz a túltelített cukoroldatból kiváló glükóz- és fruktózkristályok miatt nem elég folyós méz miatt reklamáló vásárlónak azonban nincs igaza, a jelenségnek semmi köze a minőségromláshoz, ez ugyanis a mézfélék természetes viselkedése.

Visszafagyasztani tilos!

Ön tudja, meddig ehető meg a lejárt élelmiszer?

Ideális esetben ettől még nem lesz mérgező vagy fertőző az adott fűszer, használhatjuk is nyugodtan — de idővel már ne várjunk sokat tőle, a lejárati dátumok erejét vesztett őrölt borssal, köménnyel, pirospaprikával, szárított zöldfűszerrel megszórt étel legfeljebb az aromák nyomát őrzi majd. Jelenetek a fridzsiderből: a kenyér, ha zöldül Fotó: Sióréti Gábor Azt se felejtsük el, hogy kibontva minden sokkal hamarabb indul romlásnak!

Szigorúan áll ez a konzervekre vagy a mirelit élelmiszerekre! Az előbbiek felbontás után rövid idővel elfogyasztandók, onnantól kezdve ugyanis már nem tartós, hanem erősen romlandó élelmiszernek minősülnek. A mirelit árukra pedig szigorúan vonatkozik az a szabály, hogy kiolvasztás után tilos a visszafagyasztásuk! A fagyasztás során szétroncsolódó növényi, állati sejtszerkezet valósággal keltetője a patogén mikrobáknak, amelyek akár a visszafagyasztást is kibírják a mirelit által okozott fertőzésre a legjobb példa a közelmúlt hazánkból indult európai lisztériajárványa.

Az általános tanács ilyen esetben, hogy ne együnk, igyunk lejárati dátumok olyan termékeket, amelyek íze eltér a megszokottól.

Fortnite - Az Exklúzív és a Limitált Skinek! (PS,Xbox,PC,Mobil,Switch)

És nemcsak azokat az lejárati dátumok kell ily módon érzékeink kontrollja alá vetni, amelyeknek a minőségét már nem garantálja a gyártó, de valamennyi táplálékunkat.

A garancia is csak az ideális esetre érvényes, a minőséget garantáló határidő kiszámítása során ugyanis azt feltételezik, hogy az áru vásárlóig vezető útja végig optimális körülmények között vezet. Olykor tehát előfordulhat, hogy a lejárati dátumok szigorú betartása dacára is rosszat eszünk, iszunk.

Befogott orral Élelmiszereink egynémely részénél a gyártók nem a minőséget garantálják megszabott ideig, hanem a fogyaszthatóságot. Ezen túl nem vállalnak felelősséget, ha valami bajunk esik.

Számít a lejárati dátum?

Tipikusan ilyenek a hűtött készételek, a mérsékelten vagy egyáltalán nem tartósított húskészítmények vagy éppen a tej és különböző származékai. A lejárat valószínűleg ezeknél az áruknál sem ugyanazt jelenti — az érlelt, sózott, szárított vagy füstölt élelmiszerek valószínűleg tovább maradnak ehetők, mint a nyers tej lejárati dátumok a tőkehús habár ez utóbbi normál hűtőhőmérsékleten, 5—6 Celsius-fokon tovább eláll, mint gondolnánk.

Sokkal nagyobb a lejárati dátumok ugyanis annak, hogy hús- hal- tenger gyümölcsei készítményekben, készételekben vagy éppen tejtermékekben egy idő után elszaporodnak azok az organizmusok, amelyek ugyanazt eszik, mint mi. A mikrobiológiai ágensek lejárati dátumok baktériumok és gombák azonban buzgó táplálkozásuk és szaporodásuk közben megváltoztatják az étel fizikai, kémiai sajátosságait, aminek révén egyre kevésbé lesz bizalomgerjesztő.

Mindannyian ismerjük a már félig megaludt tej vagy a nyálkássá vált felvágott példáját lásd keretes írásunkat! Ilyen esetben befogott orral még elfogyasztható a maradék, de ezt már senkinek sem ajánlanánk. Ráadásul a rontó mikroorganizmusok egy része a már megindult, romlott étel elfogyasztása után bennünk további szaporodásnak indul, és ezek a mikrobák opportunista kórokozóként kellemetlen, hol bakteriális, hol gombás bél- és gyomorfertőzést okozhatnak.

lejárati dátum

Az általuk termelt méreganyagok végzetes megbetegedést is okozhatnak, gondoljunk csak a rosszul kezelt sertéskészítmények okozta botulizmusra vagy az Aspergillus-penészgombák okozta aflatoxin-mérgezésre például a ben ellenőrizetlenül behozott fűszerpaprikánál. Az efféle élelmiszeripari balesetek, súlyosabb lejárati dátumok tragédiák bekövetkezhetnek akkor is, ha papíron még lejáraton belüli élelmiszereket fogyasztottunk — de ennek általában valamiféle vaskos élelmiszer-biztonsági szabálytalanság áll a hátterében.

Természetesen a lejárati dátum még a szigorúbban megszabott fogyaszthatósági határok esetén sem mindig szentírás. Habár az elszaporodott mikroorganizmusok nem mindig szagolhatók ki egyszerűen erre intenek például a higiéniai katasztrófából fakadó tömeges ételmérgezésekde azért aknamunkájuk nyomai általában jól láthatók a hűtőnkben elhelyezett hús- vagy tejterméken.

• Hogyan lehet időben pénzt keresni
• A magyar sportszakma és a Hungaroring stábja ismét bebizonyította, hogy nehéz körülmények között is lehet rá számítani.
• A jövőben új dátumozás jelzi a lejáratot az élelmiszereken

Ha ezeket kicsivel a fogyaszthatósági lejárat után bontjuk fel és gyorsan elfogyasztjuk, akkor valószínűleg az égvilágon semmi bajunk sem esik — ennyit már biztonsági szempontból is hozzászámítanak a lejáratokhoz.

Azért jobb, ha ilyen esetekben is az érzékeinkre hagyatkozunk: ha furcsa íze, állaga, illata van a felvágottnak, sajtnak, körözöttnek, joghurtnak, akkor inkább ne együk meg!

Azt se felejtsük el, hogy mindannyian más immunrendszerrel, bélflórával, emésztőrendszerrel bírunk — ami egyikünknek meg sem kottyan, az a másiknál már enyhe hasmenést is kiválthat. Alighanem ez a magyarázata annak, hogy sokan valósággal sportot űznek abból, hogy hónapokkal a fogyaszthatósági határidő után bontanak ki, majd fogyasztanak el jórészt cukrozott gyümölcsjoghurt készítményeket anélkül, hogy különösebb bajuk lenne tőlük.

Elvégre itt jól lezárt, hűtött, amúgy is erjesztett és cukorral jól telerakott, azaz többszörösen tartósított lejárati dátumok van szó, amely jó eséllyel még jelentős idővel a lejárat után is fogyasztható természetesen megfelelő ízteszt után.

A tartósítás azonban csak időlegesen fékezi a természet rontó hatását, a romlás idővel rendre felülkerekedik.

A savanyodás az ecetsav- esetleg tejsavbaktériumoknak, a keseredés a fehérjebontó mikroszervezeteknek, pénzügyi eszköz opciók dohosodás a penészgombáknak, az avasodás ma esett a bitcoin a zsiradékokat bontó aerob levegőn működő mikroorganizmusoknak köszönhető.

A szilárd élelmiszerek a penészgombák következtében válnak ragacsossá, a fehérjebontó baktériumok teszik nyálkássá a régen a hűtőben heverő húsáruk felszínét, és a puffadás vagy folyadékokban a gázképződés is speciális mikroorganizmusoknak köszönhető.

A felelős ezért néhány anaerob, azaz levegőtől elzárt közegben is vígan táplálkozó és közben gázokat és kellemetlen szagú illóanyagokat eregető mikroszervezet, általában vajsavbaktérium.