Bilincs és póráz – A Gyorskocsi utca

A szerző a koalíciós kormány volt politikai államtitkára három és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban, a hírhedt Gyorskocsi utcában. Mindenki láthatta a televízióban és az újságokban, ahogy Szabadit veszedelmes bűnözőként bilincsben (bilincsekben) és pórázon kihallgatásokra viszik. Hogy aztán szabadságától megfosztva főleg arról faggassák: kivel ivott két pohár pezsgőt, kinek telefonált és kinek a költségére Vietnamból? Mindez azért is szokatlan, mert 32 éve nem tartóztattak le kormánytagot.

Bilincs és póráz

Bilincs és póráz

Szabadi naplószerű írásában főleg ezt az időszakot és a börtön világát tárja elénk, de szó esik a közelmúltról, az Orbán-kormány és a földművelésügy hétköznapjairól, utazásokról, tárgyalásokról, a Kisgazdapártról, a Fideszről és a távlatos múltról is, a párhuzamokról. Politikai ügyekről, börtönhelyszínekről, foglyokról. És mindehhez kapcsolódva az ún. Szabadi-ügyről, amiről bár sokat írtak, keveset tudunk.

A könyv témája és helyszínei miatt borzongató izgalmakat tartogat az olvasó számára. Annál is inkább, mert a módszerek ki vannak találva és próbálva, bármikor bevethetők.

A 106 nap hátborzongató történetében a benti és a kinti világ eseményei összekapcsolódnak. 2001 nyarán a magyar politikai élet központi helye – átvitt és konkrét értelemben – a Gyorskocsi utca lett, a politikai lépések nagyrészt ahhoz képest határozódtak meg. És természetesen ez állt a példátlan erősségű PR-akció (sulykolás) középpontjában is.

Kiknek szólt a bilincs és a póráz? A brutális megfélemlítés? És – legalábbis ezidáig – mi lett belőle? Hogyan lett a bilincsből bumeráng? Erről is szól a Bilincs és póráz.

A szereplőket névmutató foglalja össze, lásd alább.

A tartalomjegyzék letöltése pdf-ben
Rendhagyó beszámoló a könyvbemutatóról
Egy személyes hangú, de nagyon pontos kritika
Bilincs és póráz / képcsarnok I.
Bilincs és póráz / képcsarnok II.
Bilincs és póráz / képcsarnok III.
Hét éve történt: Szabadi Béla őrizetbe vétele
Egy újabb Napló titok
Névmutató