Daniel friedman opciók
Daniel friedman opciók Talán a legfontosabb és legnyilvánvalóbb probléma a hátrányos helyzetű tanulók iskolai oktatásánál az iskolai szegregáció. Különösen élesen jelentkezik ez a probléma a roma tanulók esetében. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű vagy éppen a roma tanulók elkülönülése többféle folyamat következménye, nem kizárólag egyes iskolaigazgatók és iskolafenntartók tudatos, az elkülönítést célzó döntéseinek az eredménye.
Iskolán belüli szegregáció Azokban az iskolákban, ahol lehetőség nyílik erre — tehát több párhuzamos osztály fut egy évfolyamon —, a nem hátrányos helyzetű szülők és az iskola vélt vagy valós érdekei is azt diktálják, hogy külön osztályokat indítsanak a gyorsabban haladó diákok számára, lehetőséget adva ezzel több tananyag elsajátítására és a sikeresebb daniel friedman opciók.
A lassabb diákok ugyanis meggátolhatják a többi tanulót abban, hogy többet és esetleg alaposabban tanuljanak meg. A nem hátrányos helyzetű szülők részéről egyértelmű a törekvés arra, hogy pénzt keresni paypal-szal, ha lehet, hasonszőrű fiatalok közé járjanak iskolába.
Ennek kézenfekvő módja a tagozatos és emelt szintű osztályok indítása. Ezáltal természetesen kialakul egy relatíve gyengébb képességű osztály is, amely a tapasztalatok szerint leginkább hátrányos helyzetű, roma tanulókból áll.
A szülők iskolaválasztási döntései A tisztán hátrányos helyzetű iskolák, települések is hasonló folyamatok mentén alakulnak ki. Ha egy iskola szokatlan bináris opciós stratégia kevéssé megfelelni a szülők kívánalmainak, a legkönnyebb választás, ha más iskolát keres a család, akár ugyanazon, akár egy másik, közeli településen.
Ha elég sok szülő gondolkodik így, automatikusan kialakul egy olyan iskola, amelynek a tanulói vagy hátrányos helyzetű diákok akiknek a szülei nem engedhetik meg az ingázás költségeitvagy olyanok, akiket más indokok miatt nem vettek fel a másik iskolába nemzetiségi hovatartozás, esetleg szocializációs problémák. Lakóhelyi szegregáció Az iskolai szegregáció természetes velejárója a hátrányos helyzetű, illetve a roma családok lakóhelyi szegregációjának.
Ha egy településen vagy annak egy körzetében romlanak a munkavállalási lehetőségek, vagy elégtelenné válik az infrastruktúra, azok a családok, amelyeknek erre megvan a lehetőségük, könnyen elköltözhetnek az adott körzetből, ezáltal is rontva az ott kialakult átlagos életszínvonalat. Ez a folyamat az iskolák társadalmi összetételét is megváltoztatja, területileg szegregált intézmények létrejöttéhez vezet Havas—Kemény—Liskó, A speciális, illetve gyógypedagógiai képzéssel működő iskolákban erősen felülreprezentáltak a roma kisebbséghez tartozó, hátrányos helyzetű tanulók Babusik, A probléma a speciális osztályokkal, leszámítva a szegregáció tényét, elsősorban az, hogy a speciális osztályok elvégzése nem ad egyenértékű képzettséget a tanulóknak, ezáltal lezárja a továbbtanulási lehetőségeket.
Ugyanakkor kutatási eredmények daniel friedman opciók utalnak, hogy jóval kisebb, kevésbé minőségi erőforrásokat bocsátanak a fenntartók a speciális osztályok rendelkezésére, ezáltal is csökkentve daniel friedman opciók speciális iskolák hatékonyságát Havas—Kemény—Liskó, Pedagógiai problémák A hátrányos helyzetű tanulók, illetve a roma kisebbséghez tartozók speciális figyelmet daniel friedman opciók az iskolákban.
Bolondbiztosan tolja az átlagot Se több se kevesebb, mint egy átlagos pizzaszeletelős. Vasárnap délután pár szelet pizza árválkodott a pultban, frisset kérni nem lehetett, arra melegített rá a srác.
A hátrányos helyzetből fakadóan számos diák nem tud eleget tenni az iskola kívánalmainak sem a felkészülés, sem a tanszerek, sem egyéb téren. Erre az iskolának mindenképpen figyelnie kell. Azonban számos település iskolájának nem csupán financiális és infrastrukturális háttere nincsen a speciális igények kielégítésére, de gyakran a tanároknak sincsen megfelelő pedagógiai képzettsége ilyen feladatok ellátására.
Továbbtanulás A kilencvenes évek elejéhez képest jelentősen javult a továbbtanulási daniel friedman opciók a roma tanulók körében a középfokú oktatást tekintve. Azonban jelenleg is nagy a különbség a roma és a nem roma tanulók közt ebben a tekintetben is.
- Учитывая, что они практически стали членами семьи.
- В глазах Николь не было слез, тело ее не дрожало, она полностью владела собой и все же не могла пошевелиться.
- Смотри.
Daniel friedman opciók, míg a nem roma tanulók inkább az érettségit adó középiskolában tanulnak tovább, a roma tanulók inkább a szakmunkásképzést választják. Az alacsonyabb végzettségű szülők gyerekei kevésbé tanulnak tovább érettségit adó középiskolában, mint az iskolázottabb szülőkéi, azaz a probléma önfenntartó.
Számos kutatásból az is kiderül, hogy a roma tanulók jóval kisebb eséllyel fejezik be középfokú tanulmányaikat, mint a nem roma kortársaik.
Finanszírozási formák A továbbiakban a tanulási hátrányok csökkentését célzó programok három lehetséges finanszírozási módszerét vizsgáljuk.
A következőt megtekintő utazók: Pizza Me #5 ugyancsak megtekintették
Az elemzés nem meríti ki a lehetséges megoldások körét, vannak olyan támogatási formák, daniel friedman opciók egyáltalán nem lesz szó 4ugyanakkor a vizsgált módszerek különböző lehetséges alváltozatainak részletes bemutatása is meghaladná a dolgozat kereteit.
A továbbiakban először a fejkvóta típusú kiegészítő támogatások hatását vizsgáljuk, ezt követően egy lehetséges pályázati finanszírozási rendszer körvonalait mutatjuk be, majd két piacelvű megoldás, az utalványrendszer kereskedő kereskedési stílus az ún.
A piaci típusú megoldásokat egyfelől hosszabb távon elképzelhető lehetőségnek, másfelől jó viszonyítási pontnak tekintjük a másik két módszer értékeléséhez. A piacelvű megoldásokat az ezekre vonatkozó korábbi javaslatok miatt sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetű diákok oktatásával kapcsolatban: Kertesi,illetve az oktatásfinanszírozás egész rendszerére vonatkozóan: Semjén, A három lehetséges finanszírozási módszer elemzése után a következő fejezetben tárgyaljuk azokat a daniel friedman opciók támogatásokat, amelyek tovább javíthatják a hátrányos keresni ethereum diákok eredményesebb oktatását célzó programok hatását.
Az egyes módszerek várható hatásait erősen befolyásolja a támogatási programok részletes szabályozása. Egyrészt sok daniel friedman opciók azon, hogy milyen kritériumok alapján juthatnak hozzá az önkormányzatok, az iskolák, illetve a szülők a támogatáshoz, azaz hogyan definiálja a kormányzat a programmal megcélzott diákok körét.
A közvetlen hatáson túl ez befolyással lehet arra is, hogy az önkormányzatok és az iskolák mennyiben élhetnek vissza a támogatás növelése érdekében a diákok önkényes besorolásával.
alapblog | Befektetés minden mennyiségben
Másrészt, a kiegészítő fejkvóta- és a pályázati finanszírozás esetében döntő jelentőségű az, hogy a helyi oktatási programokra vonatkozóan milyen követelményeket támaszt a kormányzat a programban részt vevő iskolákkal szemben. A piaci típusú rendszerekben a kormányzati ellenőrzés helyett az iskolák közötti verseny jelenti az eredményesség zálogát.
A helyi oktatási programokra vonatkozó követelmények előírhatják az egy diákra jutó iskolai inputok minimális mennyiségét pl. Természetesen az oktatási programokra vonatkozó követelmények sokféle kombinációja képzelhető el, az egyes változatok várható hatása pedig nagyon különböző lehet. A követelmények várható hatása magától értetődő módon függ attól is, hogy a szabályozás milyen egyszerre keressen pénzt az interneten, illetve szankciókat kapcsol a megfogalmazott elvárásokhoz.
Daniel Friedman Gets Aces Vs Quads
egy professzionális bináris opciós kereskedő titkai Az egyik végletet az jelenti, amikor a követelményként megfogalmazott céloktól helyi bitcoin pénzkivétel teljesen szabadon eltérhetnek az iskolafenntartók ilyen például az átlagos osztálylétszámra vonatkozó jelenlegi szabályozás.
Erősebb szabályozást jelent az, ha az adott követelmények a támogatásra jogosultság feltételei, vagy a kitűzött eredményességi célok eléréséhez többlettámogatások kapcsolódnak. Gyenge vagy teljesen hiányzó követelmények mellett egyik nem piaci típusú támogatási formától sem várható, hogy jelentős ösztönző hatást vált ki a program sikere érdekében.
Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi oktatási programokra vonatkozó követelményeket a támogatási formák értékelésénél is figyelembe kell venni: elképzelhető, hogy gyenge követelmények mellett az egyik támogatási forma tűnik előnyösebbnek, míg erősebb minőségellenőrzés esetén a másik. Összefoglalva tehát, az adott oktatáspolitikai céloknak és preferenciáknak leginkább megfelelő támogatási formát csak úgy lehet kiválasztani, hogy egyúttal a helyi oktatási programokra vonatkozó követelmények lehetséges variációi között is választunk.
Végül egy, a tanulási hátrányok csökkentését célzó program sikere evidens módon függ a program kiterjedésétől: az intézmények milyen köre vesz vagy vehet részt a programban, az oktatás mely szintjeire terjed ki a program, mekkora a támogatások összege.
Kiegészítő fejkvóta-finanszírozás Az elmúlt években működő és a jelenlegi támogatási forma egyaránt a fejkvóta típusú támogatások közé tartozik. Korábban a felzárkóztató oktatásban részt vevő, őszétől az integrált oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű diákok után kapnak az önkormányzatok meghatározott fajlagos összegű támogatást E támogatási forma kétségtelen előnye az, hogy egyszerű és lényegében nem jár adminisztrációs többletköltségekkel.
Azt is előnynek tekinthetjük, hogy nem merülhetnek fel a támogatások elosztására vonatkozóan aggályok, míg a pályázati rendszerben az egyedi igények elbírálásának gyakorlata mindig vitatható. A három tárgyalt módszer közül itt a legnagyobb az iskolafenntartó önkormányzatok daniel friedman opciók, autonómiája és felelőssége.
Míg az iskolai pályázati rendszerben az iskolák és a központi kormányzat közötti megállapodás és ennek szabályai, egy daniel friedman opciók típusú rendszerben pedig az iskolák közötti verseny és a szülők egyéni döntései azok a mechanizmusok, melyek a tanulási hátrányok csökkentésére ösztönzik az iskolákat, addig a kiegészítő fejkvóta-támogatási rendszerben az önkormányzati autonómia és végső fokon a helyi politikai elszámoltathatóság hivatott arra, hogy a program sikeres megvalósítását biztosítsa.
A különböző típusú ösztönzők közötti választás részben értékítélet kérdése. Kétségtelen, hogy a magyarországi politikai berendezkedésben az önkormányzati autonómia fontos értékként jelenik meg. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy olyan programok esetében, melyek jellemzően a helyi választók egy kisebbségét 5 célozzák meg — függetlenül attól, hogy jelen esetben a tanulási nehézségeket, a nemzetiségi hovatartozást vagy a családok szociális helyzetét tekintjük kritériumnak —, vitatható, hogy a többségi politikai választásokon keresztül érvényesülő elszámoltathatóság milyen erős biztosítékot jelenthet a kitűzött célok elérésére.
A fejkvóta típusú támogatások egyik legalapvetőbb problémája, hogy nehezen határozható meg az daniel friedman opciók cél eléréséhez szükséges támogatás mértéke Varga,ráadásul a támogatási rendszer nem tudja kezelni az egyedi költségkülönbségeket.
Annak a meghatározása, hogy a hátrányos helyzetű diákok oktatási eredményeinek adott mértékű javítása mekkora többletköltséggel jár, utólag, a tényleges kiadási adatok alapján sem egyszerű; az ilyen típusú megbízható elemzések egyéni szintű longitudinális adatokat igényelnek a — jellemzően standardizált tesztekkel mért — eredmények helyett Duncombe—Yinger, Nyilvánvalóan még nehezebb előzetes becslést adni arra, hogy a kiadások mekkora növelése teheti ténylegesen lehetővé az iskolák számára a programban részt vevő diákok eredményeinek elvárt szintű javítását.
Ezt a problémát persze a másik két finanszírozási módszer sem kerüli daniel friedman opciók. Az egyedi költségkülönbségek részben az iskolák méretével és a hátrányos helyzetű diákok számával, illetve az iskolán belüli arányával függnek össze.
Az iskolák működését jellemző méretgazdaságosság minden bizonnyal megjelenhet a tanulási hátrányok csökkentését célzó programok esetében is.
- Citizens — 5G Space Appeal
- Почти .
- Но мы можем поговорить в пути.
- Вскоре после пробуждения он впал в жестокую депрессию и так и не смог преодолеть .
A kisebb iskolákban várhatóan a tanulási nehézségek kezelése is fajlagosan drágább. Ugyanakkor az átlagköltség és a hátrányos helyzetű diákok iskolán belüli aránya közötti összefüggés nem triviális, elképzelhető, hogy a daniel friedman opciók növekednek a tanulási nehézségekkel küzdő diákok arányával, például azért, mert kevésbé érvényesül a jó iskolai teljesítményt nyújtó diákok jelenlétének pozitív externális hatása.
A fejkvóta-rendszerű támogatások nem alkalmasak az ilyen költségkülönbségek figyelembevételére. A pályázati rendszer elvben nagyobb lehetőséget nyújt erre, ugyanakkor kérdéses, hogy a pályázatok elbírálásának gyakorlatában mennyiben érvényesíthetők ilyen szempontok. Az egyik legfontosabb problémát az jelenti, hogy a kiegészítő fejkvóta-támogatás, amit az iskolafenntartó önkormányzatok kapnak, nem feltétlenül jelenti az iskolai kiadások legalább ezzel egyenértékű növekedését: az önkormányzatok nem kötelesek a különféle célokra kapott egyösszegű támogatásokat az adott célra fordítani.
Az egyösszegű támogatások hatásának mikroökonómai elemzése azt mutatja, hogy — a standard feltevések mellett — a döntéshozók különféle célok között osztják el a többlettámogatást, függetlenül attól, hogy milyen kritérium alapján váltak jogosulttá arra 6 lásd pl.
Friedman, Az egyösszegű támogatások nem befolyásolják a szolgáltatások relatív árait, csak a költségvetési korlátra hatnak.
Tehát a feltételek nélküli többlettámogatás egy részét az oktatásra, más részét egyéb szolgáltatásokra költik, éppen úgy, mintha a többlettámogatás névlegesen a helyi tömegsport előmozdítására vagy az időskorúak szociális ellátására érkezett volna. Az első megoldás nehezen volna beépíthető a magyar önkormányzati finanszírozási rendszerbe: nehezen határozható meg egy olyan bázis kiadási szint, amelyhez mérni lehetne a kiadások növekedését.
A második megoldás abban állna, hogy a támogatásokhoz vagy az iskolai inputokra, az oktatás folyamatára vagy az oktatás eredményére vonatkozó követelmények kapcsolódnak. Lényegében ilyen — bár a célokhoz mérten önmagában meglehetősen gyenge — input-követelmény az, hogy a felzárkóztató oktatási normatíva esetén felzárkóztató oktatásnak kell folynia, az integrált oktatási normatíva esetén pedig a hátrányos helyzetű diákoknak integrált osztályokban kell tanulnia.
Itt érdemes felhívni a figyelmet egy fontos különbségre a korábbi és a jelenlegi fejkvóta-támogatás között. A felzárkóztató oktatás biztosítása elvileg az alacsonyabb csoportlétszám és az óraszámot növelő felzárkóztató foglalkozások miatt többlet-költséggel jár az iskolák számára, tehát feltehetően növelni kell az iskolai kiadásokat ott, ahol ilyen programot indítanak. Sőt, ha igaz az, hogy a jó iskolai teljesítményt nyújtó diákok jelenlétének pozitív externális hatása van a tanulási nehézségekkel küzdőkre, akkor elvileg a változatlan szintű eredmények eléréséhez szükséges költségek csökkenhetnek az integrált oktatás bevezetésével.
Ehhez képest akár egy — pályázati formában — közvetlenül az iskolákat megcélzó támogatás, akár az eredményességi kritériumok erősítése az iskolai kiadások növelését eredményezheti. Feltehetően csak az önkormányzatok egy részére igaz az, hogy elsősorban a támogatások növelésében érdekelt, az önkormányzatok másik része minden bizonynyal magáénak tudja az iskolai hátrányok csökkentésének célkitűzését.
Az ő esetükben az integrált fejkvóta bizonyos mértékű pénzügyi lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű diákok oktatásának javítására. Így ez a támogatási forma önmagában, a helyi oktatási programokra vonatkozó követelmények nélkül, nem jelent erős ösztönzést arra, hogy kisebb létszámú osztályokban megfelelő pedagógiai módszereket alkalmazzanak az iskolák a tanulási hátrányok csökkentése érdekében.
Az integrált oktatást ösztönző fejkvóta előnye a korábbi, felzárkóztató oktatáshoz kapcsolódó támogatással szemben az, hogy többlettámogatással jutalmazza az iskolai szegregáció gyakorlatát megszüntető önkormányzatokat.
Érdemes megjegyezni, hogy daniel friedman opciók felzárkóztató képzés támogatása a negatív diszkrimináció szándéka nélkül is a hátrányokkal küzdő diákok külön osztályokban, iskolákban történő oktatására ösztönözhet: a felzárkóztató foglalkozásokat egyszerűbb beilleszteni az órarendbe, ha az ezeken részt vevő diákok a többi tanórán is ugyanabba az osztályba járnak, könnyebb és olcsóbb lehet a felzárkóztató csoportok oktatása, ha azok nem szétszórva, alacsony létszámmal működnek, hanem ugyanabba az iskolába járnak a diákok.
Vajon az integrált oktatás támogatása jelentős javuláshoz vezethet-e a hátrányokkal küzdő tanulók iskolai szegregációját tekintve? Daniel friedman opciók az iskolai szegregáció közvetlenül az önkormányzati és iskolai döntések függvénye, valószínűleg igen. Összességében azonban nem feltétlenül vezet az elkülönülés nagymértékű csökkenéséhez, mivel az iskolai szegregáció nem kizárólag az önkormányzatok és az iskolák döntéseinek eredménye.
Minden bizonnyal nagyon fontos tényező egyfelől a lakóhelyi szegregáció, másfelől a szülők iskolaválasztása. Erre vonatkozó kutatási eredmények hiányában nem tudjuk opció a szerződésben, hogy milyen arányban játszanak szerepet az iskolai szegregáció kialakulásában az önkormányzati és iskolai döntések, illetve az egyéb tényezők, de úgy véljük, hogy az utóbbiak hatása igen erős.
Ez azt jelenti, valós és pénzügyi lehetőségek éppen a leginkább támogatásra szorulók eshetnek el a támogatástól. Azok, akik átlagosan valószínűleg alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, részben éppen ezért kényszerültek ezekbe a falvakba költözni, ahol ezután a városi munkaerőpiacoktól távol nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek, mint a városokban élők. Ráadásul minél nagyobb a településen élő hátrányos helyzetűek aránya, annál szűkösebbek az önkormányzat bevételi lehetőségei, és nagyobbak a helyi kormányzati szolgáltatások iránti igények például a helyi szociális ellátás teréna rosszabb költségvetési helyzetű önkormányzatok pedig a kiegészítő támogatásoktól függetlenül is kevesebbet fordíthatnak az oktatásra Varga, Ez a támogatási forma nem kínál megoldást a szülők iskolaválasztási döntéseivel összefüggő szegregáció problémájára sem.
Alapok Online
Daniel friedman opciók iskola ebben az esetben is eleshet az integrált oktatáshoz kapcsolt támogatástól. Míg a lakóhelyi szegregáció — például ahol a településen élők összetétele lehetetlenné teszi, hogy az iskola integrált osztályokat indítson — hatása viszonylag könnyen kezelhetőnek tűnik kivételes támogatásra lehetne jogosult az önkormányzataz iskolaválasztási döntésekkel összefüggő problémák nem kezelhetőek ilyen egyszerűen.
Nehéz volna eldönteni, hogy adott esetben elérhető-e az iskola számára, hogy a nem hátrányos helyzetű diákok arányát a támogatáshoz előírt szintre emelje. Hangsúlyozni kell, hogy az iskolaválasztással összefüggő iskolai szegregáció a finanszírozási módszertől függetlenül nehezen megoldható probléma. Még ha igaz is az a feltevés, hogy a jól teljesítő diákok jelenléte nagyobb pozitív externáliát jelent a rosszul teljesítők számára, mint amekkora a fordított irányban daniel friedman opciók negatív externália, azaz összességében az integráció előnyös a szegregációhoz képest Henderson—Mieszkowski—Sauvageau, ; Schwab—Oates,egyéni szempontból a jól teljesítő diákoknak érdemes olyan iskolát választaniuk, ahol a többi diák is hozzájuk hasonló, hiszen így elkerülhetik az integrált osztályban fellépő negatív externális hatást.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a szabad iskolaválasztás eleve kudarcra ítéli az iskolai szegregáció csökkentését.
szerző/szerkesztő
De ehhez a hátrányos helyzetű diákokat nagyobb arányban oktató iskoláknak számottevően jobb színvonalú szolgáltatást kell nyújtaniuk a nem hátrányos helyzetű diákok számára is, mint a többi iskola, hogy ez ellensúlyozza a diákok összetételéből fakadó negatív externális hatást. Ez nem elképzelhetetlen: az iskolák pedagógiai módszerei, a kisebb létszámú osztályok az összes diák oktatását eredményesebbé tehetik.
Ehhez azonban nyilvánvalóan lényegesen magasabb kiadásokra van szükség a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolákban, mint a többi iskolában — persze a magasabb kiadások csak szükséges, de nem elégséges feltételei az eredményesebb oktatásnak Murnane—Levy, Egy szinten túl nyilvánvalóan nagyon nehéz visszafordítani ezt a folyamatot.
A korábbiakban amellett érveltünk, hogy az önkormányzatoknak fizetett fejkvóta típusú kiegészítő támogatások a helyi oktatási programokra vonatkozó viszonylag szigorú követelmények hiányában csak gyenge ösztönzőt jelentenek a tanulási hátrányok csökkentésére. Milyen követelményeket társíthat a központi oktatáspolitika a kiegészítő fejkvóta típusú támogatásokhoz?
Megítélésünk szerint ezzel a támogatási formával leginkább az iskolai inputokra vonatkozó követelmények kompatibilisek: ilyen lehet például az osztályok átlagosnál alacsonyabb létszáma, a tanárok meghatározott továbbképzési programokban való részvétele, esetleg a támogatni kívánt iskolákban dolgozó tanárok keresetkiegészítésére vonatkozó szabályozás. Egy ilyen típusú szabályozás azért lehet ésszerű, mert feltételezhetjük, hogy a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák a pedagógusok számára is kevésbé vonzóak: minden bizonnyal nyugodtabb munkakörülményeket, ugyanakkor nagyobb szakmai presztízst is jelent egy jól teljesítő diákokat képző iskolában tanítani.
Különösen fontos, hogy a támogatni kívánt iskolák képesek legyenek felkészült és eredményesen dolgozó tanárokat alkalmazni. Az ilyen, szigorúbb kritériumok sokkal könnyebben érvényesíthetők egy iskolai pályázati finanszírozási rendszerben. Érdemes megemlíteni azonban, hogy az daniel friedman opciók javításának közvetlen ösztönzésére a kiegészítő fejkvóta-finanszírozás mellett is lehetőség van.
Példaként szolgálhatnak azok az Egyesült Államok néhány államában bevezetett támogatási formák, amelyek utólag jutalmazzák a legeredményesebb iskolákat lásd pl. Clotfelter—Ladd, ; Elmore— Abelmann—Fuhrman, A diákok teljesítményét évről évre standardizált tesztekkel mérik, az iskolák eredményességét pedig a diákok teszteredményeinek javulása alapján, a társadalmi háttér hatását kiszűrve állapítják meg.
A rangsorban elöl végző iskolák az összes iskola negyede-harmada többlettámogatásban részesülnek, amit a pedagógusok jutalmazására fordíthatnak.
Ez a megoldás kompatibilis a fejkvóta-finanszírozással és könnyen adaptálható a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák körére, ugyanakkor egy kiterjedt központi értékelési rendszer működését feltételezi. Hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen, ex post finanszírozási ösztönző befolyásolhatja ugyan a pedagógusok munkáját, nem biztosít azonban fedezetet az iskola oktatási programjának megváltoztatására és további pedagógusok alkalmazására.
Tehát ezen a módon nem finanszírozhatók azok a változtatások, melyek révén az összes diák számára vonzó kínálatot nyújthatnának a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák.
Magyar Tudomány • 1 • Száz János
Iskolai pályázati finanszírozás A kiegészítő fejkvóta-finanszírozással szemben rövid távon is megvalósítható alternatívát jelent a hátrányos helyzetű diákok eredményesebb oktatását célzó programok pályázati támogatása. Bár elképzelhető egy olyan rendszer is, amelyben az iskolafenntartó önkormányzatok pályázhatnának többlettámogatásra, véleményünk szerint előnyösebb egy, az iskolák számára létrehozott pályázati rendszer bevezetése.
A pályázati vagy projektfinanszírozás nem idegen a magyar közoktatás gyakorlatától, erre épül a Comenius program is. Ez a finanszírozási módszer arra épül, hogy az egyes iskolák pályázati úton jutnak kormányzati többlettámogatáshoz a hátrányos helyzetű diákok eredményesebb oktatását célzó programok működtetéséhez illetve esetenként ilyen programok kidolgozásához és továbbfejlesztéséhez.
