Politika kategória bejegyzései

Berija (14. folytatás). Zsukov emlékei?

Újabb abszurditás. Zsukov állítólag beszámolt a “letartóztatásról”. Csakhogy akkor Zsukov már halott volt…

Vissza Moszkalenkohoz

Moszkalenko élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon Moszkalenko esetében is sok múlott. És nemcsak katonai pályájának egyengetésében, hanem – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben. Előbb azonban jöjjön Moszkalenko pályafutásának egy magyar vonatkozása, amiből következtethetünk arra, minek is lehettek kitéve azok a magyarok, akik ráadásul hivatalosan is ellenségként kerültek szembe a tábornokkal. Bár már sokat tudunk Moszkalenko brutalitásáról, ezt hasznosan fogja kiegészíteni az, amit Hruscsov írt róla. (Ld. nemsokára.)

Brezsnyev, vadászat

Brezsnyev itt már a konszolidálódott hatalomban, vadászaton. Oldalán Nixon ajándékával, egy Colttal

Bővebben…

Berija (13. folytatás). Az “ukrán maffia”

Megjelent a Leleplező 2017/1. száma; benne sok érdekes anyaggal. Folytatódik a Berija-történet, amit a hagyományoknak megfelelően a blogon is közreadok. Ezúttal is két részletben. Íme az első:

Még mindig Moszkalenko személyéről

Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) tehát kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában. De nemcsak abban, hanem ezek „legalizálásában” is. Moszkalenko ugyanis Rudenko főügyésszel részt vett a „nyomozásban”(!), ellenőrizte Rudenkot, sőt – Rudenkoval ellentétben, akinek a fennálló szabályozás miatt a bíróság előtt sem lehetett szerepe – a rendkívüli bírósági tanácsban(!) is ott ült. Moszkalenko ukrán származású volt, de ezt inkább szégyellte, idegesítették az ukránok, az ukrán kultúra és az ukrán nemzeti hagyományok. Hruscsov emlékiratai szerint Moszkalenko a háború alatt minden ukránt hazaárulónak tartott. Ő is az “ukrán maffia” tagjai közé számított.

moszkalenko-kirill

Kirill Moszkalenko: még vezérezredesként

Bővebben…

Szmog. Az intézkedések az önkormányzati vezetést is minősítik

Szmog. Itt is igaz: (a közgyűlés) eltalálta szarva közt a tőgyét! (Magyar közmondás)

Merjünk kicsik lenni! (Kovács László útbaigazítása a magyaroknak)

A szmog kapcsán most a fővárosi és általában a nagyvárosi közgyűlések alkalmasságáról lesz szó. A szmog kialakulása és a helyzet suta kezelése egyaránt sűrítve mutatja be, mennyire alkalmatlanok (alkalmasak?) a nagyvárosi önkormányzatok arra, hogy a kihívásokra adekvát választ adjanak. Túlélésre és láblógatásra rendezkedtek be. Az alkalmatlanság hosszabb távon és rövidtávon is szembeötlő.  Nem előrelátóan gondolkodnak és gazdálkodnak a nagyvárosok önkormányzatai és  nem képviselik megfelelően lakosaik érdekeit.  Hiányoznak a stratégiák, amelyekre tevékenységüknek épülnie kellene. A stratégiáknak lenne a feladatuk, hogy összekapcsolják a különböző kérdések megoldását. Nem előzik meg a problémát, ott sem, ahol meg lehetne előzni. Sokszor van szerencséjük, így a törvényszerűen bekövetkező súlyos megrázkódtatások eddig ritkábban következtek be. Ha viszont bekövetkezik egy ilyen helyzet, mint a szmog esetében, nem képesek a válságkezelésnél sem  beavatkozni  a gondok fő forrásánál. Lehet persze, hogy csak ott van lehetőség gyors beavatkozásra, ahol ennek kicsi a hozama. De ez a hozam is sokkal kisebb lesz a beavatkozás alkalmatlan módja miatt. Tehát az alkalmatlan területen is alkalmatlanul válságkezelnek.  Minderről alább részletesen lesz szó.

szmog (jokortv.hu)

Szmog Budapesten (Fotó: jokortv.hu)

Bővebben…

Berija (12. folytatás). Moszkalenko, a puccs kulcsfigurája

Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában és legalizálásában. Moszkalenko ugyanis Rudenko ügyésszel részt vett a nyomozásban, sőt a rendkívüli bírósági tanácsban is ott ült. A Berija elleni puccsban vitt szerepéről  már volt szó,  és alább lesz szó. Kirill Moszkalenko ukrán származású volt, de ez nem (ez sem) jelentett neki sokat, sőt egyenesen  idegesítették az ukránok és az ukrán nemzeti hagyományok. Moszkalenko részt vett a polgárháborúban és a második világháborúban. Élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon sok múlott. És nemcsak a hozzá igazodó parancsnokok katonai pályájának egyengetésében, hanem – ahogy egy orosz szerző, Jurij Muhin a Sztálin és Berija meggyilkolása c. könyvében ezt körüljárta – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben.

Moszkalenko, Kirill

Kirill Moszkalenko – még vezérezredesként. A Berija elleni katonai puccs 10 év után újra emelkedő pályára állította

Bővebben…

Berija (11. folytatás). Zsukov emberi gyengesége

Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka

December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven.  Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.

zsukov2

Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján

Bővebben…

A szennyvíztiszító (2). Kinek van mégis “ingyen ebéd”?

Nincs ingyen ebéd!

(Ikvai-Szabó Imre egykori főpolgármester-helyettes)

Mielőtt folytatnák a szennyvíztisztító beruházásának bemutatását és értékelését, kanyarodjunk vissza a két hónappal ezelőtt publikált cikkhez. (Provokáció Horváth Csaba (MSZP) javaslata a vitanapról? Háttérpolitizálás, naivitás, paktumsértés, provokáció.) Onnan indultam ki, hogy a fővárosban sem történt meg az elszámolás, de még érdemi átadás-átvételre sem került sor. Pedig Orbán Viktor elszámoltatást ígért és biztosra vette, hogy ezt  “látványos” fellépések fogják követni. Mindez elmaradt. Csak arra lehet gondolni, hogy megegyezés történt a felek között. (Paktumot kötöttek?) A roppant módon aggódó Demszky és társai szabad elvonulást kaptak, fellélegezhettek. A főpolgármester pedig fátylat borított a múlt olyan ügyeire, amelyekben tisztán kellene látniuk a fővárosiaknak. A hatalmas terheket ugyanis ők viselik. (Ld. pl. csatornadíj.)

demszky-gabor-pesti-sracok

Demszky Gábor (Fotó: Pesti Srácok). Kinek van mégis ingyen ebéd?

Bővebben…

EU és Törökország, valamint az illegális migráció

A migráció nem a probléma, hanem a megoldás         (Antónió Guterez, az ENSZ leendő főtitkára)

Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta, hogy felfüggeszti Törökország EU-s csatlakozási tárgyalásait. Azt nem tudom, mivel erről nem szólnak a híradások, hogy a magyarországi EP-képviselők hogyan szavaztak, és köztük hogyan a jobboldaliak. Ha ezt megszavazták volna és ráadásul úgy, hogy nem kapcsolták ezt össze Európa déli határai megerősítésének kérdésével, akkor ismét csalódást keltettek. Az EP-nek ez a szavazása ugyanis Törökországot mindenképpen az illegális migránsok tömegeinek átengedésére fogja válaszlépésként sarkallni. Ez pedig nekünk – a Közép-Európáig terjedő periférián élőknek – fog fájni. És nem is kicsit, nagyon! Az EU két nagyobb országának, az egyébként szintén közép-európai Németországnak és a nyugat-európai Franciaországnak viszont ez egyáltalán nem fog fájni, sőt éppen  ezt szeretnék elérni. Nem azért persze, mert annyira szeretik a migrációt, hanem azért, mert végül is ez a migráció hozhatja el nekik azt az Európát, ami teljesen kiszolgálja őket.

merkel-nyomasgyakorlas-kozben

Merkel nyomásgyakorlás közben. Ismét indul

Bővebben…

A szennyvíztisztító. Az egyik fővárosi “állatorvosi ló”

A szennyvíztisztító ürügyén (is) 1989 és 2012 között a fővárosban a csatornadíjakat 530-szorosukra (!) emelték

A szennyvíztisztító olyan felelőtlenül előkészített, több szempontból nem értelmes, rosszul megvalósított fővárosi beruházás, amit jelentős részben EU-s pénzből finanszíroztak. Ezt a pénzt ingyen pénznek nevezték, holott – a fővárosi vezetés később közölt álláspontja szerint – nincs ingyen ebéd, tehát potya pénz. Ők viszont nem bántak gondos gazdaként ezzel a pénzzel, amit az EU pénzmegvonással és bírsággal honorált. Ennek pótlására „vonták be” ISMÉT a lakosság pénzét, mert hiszen  velük ellentétben a lakosságnak nincs ingyen ebéd… Mondták ezt akkor, amikor  hosszú évekkel ezelőtt, (gondolatban) készülve a szennyvíztisztító majdani megépítésére, hozzáláttak a csatornahasználati díj (brutális) emelésének.

a-viz-es-a-csatornadij-alakulasa-budapesten Bővebben…

Berija (10. folytatás). Likvidálásával puccsok sora kezdődött

1953-1964 között, 11 éven át sikeres és sikertelen puccsok formájában újult ki az éles hatalmi harc

Sztálin halála után a puccsok követték egymást.  A puccsok sorában a legnagyobb és az igazán véres az első volt: leszámolás Berijával, támogatóival és vélt támogatóival.

1956-majusa-kaganovics-pervuhin-bulganyin-hruscsov-zsukov-kiricsenko-malenkov-molotov

1956 májusa: túl a Nagy Puccson és kisebb puccsokon. Egy év múlva az eddigi puccsgyőztes ellen jön egy puccskísérlet, majd nyolc év múlva már egy sikeres puccs

Bővebben…

Berija (9. folytatás). Két ellentétes változat a végkifejletre

Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!

Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?

Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.

genf-1955-szerov-molotov-hruscsov-zsukov-foto-a-novikov

Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov

Bővebben…