Gazdaság kategória bejegyzései

Politikai helyzetkép (17.). A gesztusok, amiket vártunk

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Mint már korábban írtam: gesztusok kellenek. Hogy mi helyett? A rétegek egymás ellen ugrasztása helyett és a keresztfinanszírozás (ld. később) helyett.  Bár a mostani nemzeti konzultáció ugyan nem témája jelen írásnak, de mivel kapcsolódik a cikkben felvetett problémákhoz, nem tehetem meg, hogy kicsit később röviden még egyszer ne reflektáljak. Jelentősége miatt mindenképpen célszerű lenne erről majd egy önálló anyagban írni. Mert amit mindenképpen fel kell vetni: nem így kellett volna ezt előkészíteni. (Kezdve azzal, hogy arról kellene szólnia, ami a konzultáció fő kérdése. Amivel indítanak. Ez pedig a népességfogyás, aminek két eleme van, de a továbbiakban csak az egyikről esik szó: a születésekről. Mi van a népességfogyás még döntőbb okával: a halálozások rendkívül magas számával? Az egészségügyi állapottal, a nyugdíjasok viszonyaival, a rövid élettartammal és a még rövidebb egészségesen leélhető élettartammal stb.? Szerintem ezeket a kérdéseket egyesítve, egy csomagban kellene rendezni. És akkor kevésbé lenne szó arról, hogy egyes rétegeket kedvezményeznek, másokat pedig diszpreferálnak. Eléggé avítt és főleg nem hatékony módszer az, ha rétegeket egymás ellen fordítanak. Az ország szuverenitásának megvédése idején pedig egyenesen meghökkentő. Hiszen a nemzetet össze kellene kovácsolni. Egyébként pedig, ha ez a konzultáció mégis a családról szólna, ahogy az élőbeszédben mondják, annak a fiatal házasokon és a gyerekeken kívül a nyugdíjas nagyszülők is a részei. A gyereknevelés is gyakran az ő reszortjuk. Tehát akár így, akár úgy, szerintem nem kis hiba az emberek csoportjainak egymás elleni kijátszása.)

Novák Katalin családügyi, vagy inkább babaügyi államtitkár

Bővebben…

Politikai helyzetkép (15.) Árfolyampolitika. Ortodox, unortodox vagy…?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Az örökmozgó jellegű forintleértékelésre különösen illik a cikksorozat állandó mottója. A zavaros, sőt szándékosan még zavarosabbá tett helyzet könnyűvé teszi az “unortodoxnak” nevezett “ortodox” ötletek kipróbálását, majd – ellenőrzés nélküli – minősítésüket. Hogy ez végül is JÓ DOLOG! – mondják. Pedig régi igazság, hogy zavaros vízbe sose ugorjunk bele! Mert lehet, hogy csak félméteres a víz, vagy vastraverzek lógnak ki a mederből.  Bele is rokkanhatunk! A veszélyeket fel kell deríteni!

Ortodox vagy unortodox?

Az előző részben is láttuk, hogy nagyon komoly károk származnak az elhanyagolt, sőt letagadott, de valójában mégis létező “árfolyampolitika” hibás irányából.  (Csak a külkereskedelemben évente legalább 20 000 milliárd forint veszteség! Mi mindenre lenne ez az összeg elég, ha nem veszteség lenne!) Ez az “árfolyampolitika” nem áll másból, mint  a forintrontás makacs szándékából. Különböző módszerekkel azt a szándékot juttatja érvényre, hogy a gyenge forint folyamatosan még tovább gyengüljön. Ezzel akarják állítólag elérni azt, hogy állandóan nőjön az export: feltételezve, hogy ez biztosan jó. Ez különben NEM unortodox árfolyam- és gazdaságpolitika, hanem sok országban  már megdőlt, elvetett, kifejezetten ortodox elképzelés. Negatív tapasztalatok, de legalábbis súlyos kételyek miatt került le alkalmazásuk ott a napirendről. (Unortodoxnak is nevezhetnénk persze, ha átkeresztelnénk a fogalmat. Ha a megalapozatlanságot, kóklerséget hívjuk unortodoxnak.)

Unortodox vagy túlélő ortodox? Matolcsy György utoléri-e Ausztriát? (Fotó: mno.hu)

Bővebben…

Berija (25). Elvesztegetett lehetőségek (első világháború)

Max Hoffmann (1869 – 1927) vezérőrnagy könyvével fejeztem be a cikksorozat előző részét, és most azzal folytatom. Az elvesztegetett lehetőségek c. kötet sok fontos eseményt tárgyal, ezek közül eddig a breszt-litovszki tárgyalások bemutatásánál támaszkodtam – többek között, sokszor más forrásokkal együtt, azokkal kiegészítve – a könyvre. Megállapításai most sem kizárólagos forrásként szerepelnek, nem egyszer csak egyfajta ürügyként valaminek a kifejtésére.  Az elvesztegetett lehetőségek egyébként nagyrészt arról szól, hogyan lehetett volna mégis megnyerni az első világháborút, vagy legalább elérni a tisztességes békét, amihez persze komoly, erős ellenfélnek kellett volna maradni. És ezzel elkerülni e háború lezárásának máig ható tragikus, deformáló, mérhetetlen szenvedést hozó következményeit. Hadd tegyem hozzá, hogy ha az ésszerűség és nem az elvakult bosszú és az elvakult jutalmazás vezérli a győztes antantot, akkor is javultak volna az esélyei annak, hogy valódi béke helyett ne egy 20 évre szóló fegyverszünet – ahogy Fosch tábornok minősítette (ld. alább!) –  szülessen.

1918: a németek aláírják a fegyverszünetet Fosch marshall előtt. (Képeslap, Wikivand)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (13). Választás után. Hogyan (NE) tovább?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A Leleplező c. országkrónika és könyvújság 2018./3. számában   az írás ezzel a tartalomra még inkább utaló címmel jelent meg: “Kritikusan a győzelem után: ígéretes a növekedés, mégis hogyan [NE] tovább!”

Természetesen nemcsak arról lesz szó, hogyan NE tovább, hanem arról is, hogyan tovább! De ezúttal és a további gazdaságpolitikai témájú folytatásokban is elsősorban a szükséges változások elkerülhetetlenségének alátámasztására, tehát a hogyan NE továbbra  összpontosítok. A blog – ahogy eddig is – abban sem azonos a nyomtatott sajtóban megjelent változattal, hogy itt értelemszerűen több a szemléltetési lehetőség. Nincsenek annyira szigorú terjedelmi korlátok és olyan szemléltetési forma is megjelenthet  (és nem csak utalásként), mint a videók. Ezzel a lehetőséggel most is élek. Ezúttal viszont nem bontom kétfelé a cikket, most egyelőre kísérletképpen a cikket a blogon is egy részben adom közre.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Bővebben…

Politikai helyzetkép (10). Választás 2018

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy évvel ezelőtt indítottam el blogomban, illetve a Leleplezőben azt a cikksorozatot, amiben a „választás 2018” kimenetelére összpontosítva a politikai helyzet összetevőit igyekeztem feltárni. (A Leleplezőben nem minden folytatás jelent meg, ezért egyes számozások e két helyen eltérnek egymástól.) Nem könnyű a feladat, hiszen a zavarosság és a zavarossá tétel a politikai helyzetnek különösen az egyik jellegzetessége. És ma még inkább, mint korábban. (A mottók utalnak arra, hogy a politika legitim és illegitim részvevői miért szerethetik a zavaros viszonyokat, de arra is, miért veszélyes ez a vonzalom rájuk nézve is, hát még az országra.) Most is megpróbáltam a dolgok és összefüggések mélyére hatolni, korábbi megállapításaimat továbbvinni, miközben ezúttal is eleve fenntartással kezeltem az állandóan hangoztatott közhelyeket. (Pl. a rendszerváltás megtörténtéről.) Igyekeztem kivonni magam az agymosó propaganda torzító hatásai alól. Csak a tényeknek, a tapasztalatoknak, a logikának, a józan észnek hittem. A cikksorozat és a mögötte álló kutatás célja nemcsak a helyzet és a folyamatok bemutatása, hanem a „választás 2018” kimenetelének előrejelzése is volt, illetve bizonyos kockázatok tisztázása.

A parlament (Wikipédia, fotó: Ivanhoe)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (9). Az előzetes választási esélyek

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

 A következő folytatásban térek rá a már mögöttünk álló országgyűlési választás értékelésére.  A választással és annak kimenetelével kapcsolatban is sok kérdést vetnek fel, illetve vetődik fel. Olyan is, ami nem lehetne kérdés. Ezért is foglalkozom most még – bár már túl vagyunk a választáson – az előzetes esélyekkel, hiszen innen kiindulva könnyebben eligazodhatunk a zavaros helyzetben. Tapasztalhattuk például, milyen sokakat meglepett, sőt állítólag sokkolt a Fidesz-KDNP győzelme, hát még az ismét kétharmados eredmény.

Juncker, az EB elnöke és Soros nagyvállalkozó rendszeresen egyeztetnek (Fotó: 24.hu)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (8). Bajnai ma is a kormány “szellemi” háttere

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Bajnai – szelleme – nem tud távozni a kormányból. Makacsul ott maradt. Óhatatlanul a Leninről alkotott jelmondat és a lehetséges párhuzam jut eszembe: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog! (Bajnairól ezt persze nem mondják, sőt tagadják, viszont ennek megfelelően jár el a kormány. Hiszen folyamatosan “használja” Bajnait.) A Bajnai ellen leadott proteszt szavazatokból lett ugyan a kétharmados győzelem/vereség (kinek mi), mégis az az érzésem, hogy a választók bár ellene szavaztak, de  megkapták Bajnait. Vagy inkább Bajnait is. (Néhány eltérést leszámítva, amiről még szó lesz.) A Fordulat és reform c. brosúrából (Szabadi Béla: Fordulat és reform? NOL 2010. 08. 05.Fordulat és reform? Felgyorsulva a tévúton! 2012. 07. 02.) táplálkozó Matolcsy-féle  ún. unortodox gazdaságpolitika (Matolcsy ennek nevezi) valójában e politika legmarkánsabb gyakorlati alkalmazójának, Bajnainak a “művére” támaszkodik. Ma is és a nyilvánvaló negatív következmények ellenére is. Ezt látszólag képes elfedni, hogy Bajnai ma is nyíltan vállalja a ráadásul további megszorításokat, a kormány viszont nem. Bajnai Gordon,  a megszorítások robotosa ma is komoly tényezője a magyarországi “gazdaságpolitikának”, hiszen számos gyakorlatát folytatják, sőt egyes ötletei miniszterelnöksége megszűnése után 8 évvel(!) öltenek testet. Ráadásul aktualizáció nélkül, eredeti formájukban és a helyzet változása miatt is teljesen okafogyottan. Hasonlóan a fővároshoz, ahol Tarlós István még mindig Demszky Gábor ötleteivel van elfoglalva, azokat “intézi”.

Bajnai és családja az új kormány, valamint annak holdudvara társaságában, egy futballmeccsen, a VIP-páholyban

Bővebben…

Berija (21. rész). Mao, a kínai atombomba és Hruscsov

Hruscsov átadta az atomtitkot, sőt a kész bombát is Maónak

Sztálin és Mao

Az atombomba Mao makacs vágya volt. Korábban láttuk, mekkora erőfeszítéseket kellett tenni ahhoz a szovjeteknek, hogy az Egyesült Államok után a Szovjetuniónak is legyen atomfegyvere. Azt is, hogy az atomtitok megszerzése önmagában nem teszi a célt elérhetővé. Ebből nem lesz atombomba. Ezért volt elengedhetetlenül szükség a Németországból kivitt technikára, üzemekre, berendezésekre, nukleáris üzemanyagra és tudósokra, mérnökökre. 1945-ben, a sikeres amerikai kísérlet után Sztálin elrendelte, hogy a Szovjetunió összes lehetséges erőforrását az atomprogram felgyorsítására kell fordítani. Ki gondolt arra, hogy ennek az erőfeszítésnek az eredményét átadják? Arra végképp nem gondolhatott józan gondolkodás mellett senki, hogy a riválisuknak és akkor, amikor e rivális egyre inkább kezdett rivalizálni.

Sztálin 70. születésnapja. Balról jobbra: Togliatti, Bugyonnij, Kaganovics, Szuszlov, Mao, Bulganyin, Sztálin, Hruscsov, Ibarruri, Des, Svernyik, Malenkov, Berija, Vorosilov, Molotov, Mikojan, Rákosi

Nagyításhoz kattintson a képre!

Bővebben…

Berija (20. rész). A hagyaték, Gorbacsov és más szovjet vezetők

Berija hagyatéka. Mi lett vele?

Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve  elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.

Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (7.) A politika és a nyugdíjrendszer

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A nyugdíjasokhoz tehát a társadalom barátságtalanul, sőt ellenségesen viszonyul. Nem magától ilyen persze a társadalom. Ennek alapvetően két oka lehet. Az egyik ok a valótlan tartalmú, intenzív és folyamatos agymosó, nem ritkán gyűlöletkeltő propaganda. (Ld. pl. az előző folytatásban idézett véleménycikket: A nyugdíjasok felélik a jövőnket) A sanda szándékokra és valótlan hivatkozásokra alapozott, a sajtó által folyamatosan szajkózott, valótlanságokkal teli, gátlástalan és rövidlátó anyagiasság. Ez elsősorban a nyugdíjasok pénzének elvételében jelenik meg, amiről hibásan nemcsak azt  gondolják, hogy szükségszerű, hanem azt is, hogy jogszerű cselekedet. (Miután nem sok fogalma van a társadalomnak arról, mi is a nyugdíjbiztosítás és hogy a nyugdíjasokat nem a társadalom tartja el. Stb.)  A nyugdíjrendszer szétverése  – pontosabban az, amit ez alatt értünk, hiszen nem szokták  a nyugdíjrendszer szétverésének nevezni – a társadalom jelentős részének helyeslésével találkozik.  A nyugdíjrendszer kormányzati elfoglalásában és rendszerként való megszüntetésében ráadásul létrejött az annyira áhított politikai egység.

Varga Mihály átadja Kövér Lászlónak a 2018. évi költségvetést. Ebben már szerepel a nyugdíjprémium fedezete (Fotó: Friss hírek)

Bővebben…