Hatályba lépett a fair bankokról szóló törvény. Tisztességesebb lett a magatartás?

A bankok hőse

Február elsején hatályba lépett a fair bankokról szóló törvény. Azóta nem sok idő telt el, jogos-e a címben feltett kérdés? Nos, a mohóság akkora, hogy már kiderült, ahogy az egyébként várható is volt, a törvénytől természetesen semmi nem változott.

A „devizahitelesek” megmentéséről és a sajtóban való interpretálásáról a “legendás” jereváni rádió egyik híre jut eszembe. Betelefonál egy hallgató: Igaz-e, hogy a főtéren almát osztogatnak? A jereváni rádió válasza: A hír igaz, csak.. Csak nem a főtéren, hanem a főpályaudvaron, nem almát, hanem benzint, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Felhasználva a kínálkozó párhuzamot: a „devizahitelesek” megmentéséről szó nincs, sajnos kártalanításukra sem került sor. Rendezésről sincs szó, a fosztogatás lezárásáról sincs, tény viszont – ahogy erről meggyőződhettünk – annak további folytatása. Akkor is, ha már hetek óta és még hetekig magasztalják egyes televíziókban a „devizahitelesek megmentését”. Akkor is, ha életbe lépett a fair bankokról szóló törvény, amitől állítólag a tisztességtelen magatartás megszüntetését várnák. Nyilván hősiességről sincs szó, lehetne és kellene viszont, hogy szó legyen kötelező kormányzati feladatok el nem látásáról (elszabotálásáról?). Kötelességszegésről és annak befejezéséről. És sajnos hőse sincs ennek a szomorú kormányzati történetnek.

Matolcsy elégedett

Matolcsy György Huba is elégedett. 136 milliárd forint “haszon” a “devizahiteleseken”

Ahogy ezt nemrég láthattuk (itt és itt) Orbán Viktort (ki más, nyilván a magyarországi bankok!) hősként ünneplik… Az ügyfeleket meg (igaz, most mindegyiket, nem csak a “devizahiteleseket”) még tovább fosztogatják! Mert, hogy – a jelek szerint a kormány és a bankok ellenőrzéséért felelős Magyar Nemzeti Bank közreműködésével, de legalábbis szemhunyásuk mellett – továbbra is fosztogathatják…. Sőt, ebben nyilván egyetértenek ezek a szereplők. A kormány ugyanis „jó kis forrást” talált az állandóan emelkedő összegű bankadóban. Erről viszont nem akar lemondani, hiszen roppant költséges hobbijaihoz kell a pénz. Hogy a bankok ne lázadozzanak, elvonási terheik növekményét vagy akár annál is többet átháríthatják az ügyfelekre. Akár túl is kompenzálhatják. (Ld. Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó? )

Elégedettek a magyarországi bankok

Nem csoda, hogy a bankok a Bloombergen keresztül elégedettségüknek adtak hangot (a lap magyar tudósítóin keresztül és a magyarországi bankok véleményére alapozva), hiszen szuper magas árfolyamon “forintosítják” a “devizahiteleket”. Nemcsak a kereskedelmi bankok, hanem a jegybank is elégedett, bár szégyellnie kellene magát, hiszen ő is keres a „devizahiteleseken”. Ahogy erről az MNB közleményében a jegybank maga nyilatkozott: az átváltási árfolyamon 136 milliárd forintot „keres”.

Ez pedig nem más, mint a fair bankokról szóló törvény szellemének megsértése. (Akkor is, ha még a törvény hatályba lépése előtt került erre a “haszonszerzésre” sor. Tudták, hogy folyamatban van a törvény. És egyébként is az MNB-ben van már a banki működés tisztességességének ellenőrzése. Úgy látszik, az önellenőrzés sem működik.) Az ügyfelek ugyanis ezzel átlagosan és fejenként 268 ezer forint kártérítéstől esnek el. A jegybank gazdagodása pedig feltehetően tovább lohaszthatja az ezzel megbízott MNB különben is gyengécske ellenőrzési hajlamait. (A PSZÁF beolvasztásával pedig véglegesen el lehetett törölni a múlt hibáit és az asszisztálást a nem fair banki gyakorlathoz.)

A „jól sikerült” (?!) forintosítás után újabb roham az ügyfelek megkopasztásáért. Ráadásul kartellben?

Persze nemcsak ezért elégedettek a bankok, kicsik és nagyok, kereskedelmi bankok és a jegybank, hanem azért is, mert a Fair bankokról szóló törvény ellenére is nyugodtan és egyoldalúan még tovább növelhetik az ügyfelek költségeit.

Konkrétan az Unicredit Bank intézkedéseiről van tudomásom, de nyilván más bankok is erre az útra léphettek. (Az Unicredit Bank még január közepén, a törvény hatályba lépése előtt emelte durván a költségeket.) Igaz, a kartellezés Magyarországon is tilos, nem egyeztethetik intézkedéseiket, üzletpolitikájukat, viszont gyakran egyeztetnek a Bankszövetségben (ennek elnöke az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója).  A Bankszövetség tevékenységét a „kutya nem ellenőrzi”. A forint folyamatos gyengítését is így, ilyen egyeztetéssel tudták elérni, akkor is, amikor ehhez a legnagyobb fantáziával sem lehetett hihető okot találni. (A forint már csaknem 50 százalékkal van vásárlóerőparitásához képest alulértékelve.)

Patai Mihály, a Bankszövetség régi-új elnöke

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, az Unicredit elnök-vezérigazgatója. Sietett emelni!

Az Unicredit be nem jelentett költségemelései. Turkálás az ügyfelek zsebeiben

A bank ügyfelei csak banki kivonataik nézegetése közben vehették esetleg észre, hogy tetemesen megemelkedtek költségeik. És értesítésük helyett nekik kell kideríteniük: mi is történhetett? Zavaros a magyarázat. Az Unicredit az internetes átutalásokra eltörölte az állítólagos részleges díjkedvezményt, ami szerintük abból adódott, hogy az internetes felületért, amin az ügyfél bonyolította átutalását, eddig nem kellett fizetni. (“Csak” a szolgáltatási díjat, hm…) Most van szolgáltatási díj is és egy értelmezhetetlen “jutalék”.  Az értesítés elmaradását azzal indokolják, hogy mivel egy kedvezmény visszavonása történt,  ezért nem kellett erre az ügyfelek figyelmét felhívniuk. (Ez a Rogán-féle Fair bankrendszer, ami a jog kijátszására épülhet.) Az ügyfelekkel való jó kapcsolat nyilván teljesen érdektelen.

A banki kivonat “jutalék” megnevezése sem érthető, sőt megtévesztő, hiszen a felület díját banki jutaléknak álcázzák. Csakhogy a bank végzi a szolgáltatást a saját felületén, miként lehetne ez jutalék? Az összeg akkora,  mint a tervezett internetadó elgondolt összege.

Az emelések között új költségnem is van: pl. az információs díj. (Ez meg mi?)

A fair bankokról szóló törvény értelmetlensége

Nem vagyok híve annak, ha egy kormány homályosan fejezi ki magát nyilatkozataiban, különösen törvényeiben. Hiszen így állandóan értelmezni, gyakran találgatni kell, hogy mi is a szándéka, ami ettől mindenképpen erőtlenné és súlytalanabbá válik.

A fair bankok szóösszetételnek ebben a formában egyébként semmi értelme nincs, ahogy annak sincs sokkal több, ha nevén nevezzük, amit meg kell oldani: tisztességes magatartást kell elérni a bankoknál. Mert egy ilyen törvénnyel önmagában semmit nem lehet elérni, ha látnivalóan nem akarják ellenőrizni a bankok működésének tisztességét.

A lényeg az ellenőrzés és a szankcionálás lenne, aminek nem volt eddig sem akadálya

Sőt kötelező állami feladat volt és ma is az! Ha megfelelően ellátták volna, nem lenne devizahiteles probléma Magyarországon!

A lényeg az ellenőrzés és a szankcionálás, amire eddig is megvolt a lehetőség, sőt volt és van olyan intézmény, aminek ez egyenesen a FELADATA lenne. Korábban a PSZÁF feladata volt, ma pedig a Magyar Nemzeti Banké, de e feladat ellátatlanul maradt és ma is ellátatlan. A múltat ismerjük: bár a kormány megígérte, hogy a bankok nem háríthatnak át különböző terheket az ügyfelekre, ezeket mind áthárították, sőt nem egyszer túlkompenzálták. Sajnos – ahogy erre számítani lehetett – a jelen sem hozott fordulatot. Hallani sem lehet arról, hogy a kormány, vagy a Fidesz-frakció kifogásolta volna azokat a költségemeléseket, amelyeket egyoldalúan hajtott végre minimum egy bank január közepétől.

A fair bankokról szóló törvény láthatóan nem korlátozza a bankokat nem fair (esetleges tisztességtelen magatartásukban) és nem mozdítja meg az ellenőrző, szankcionáló intézményt. Az oka elfogadhatatlan: a kormány és a bankok közös érdekeltsége és együttműködése az ügyfelek megkopasztásában. A bankok terheit az állam folyamatosan növeli, amit a bankok az ügyfelekre hárítanak és a jelek szerint a kormány hallgatólagos egyetértésével át is háríthatnak. A banki ügyfelek terhei a második Orbán-kormány alatt durván megnőttek: tranzakciós adót vezettek be, majd mértékét duplájára emelték, csökkenő kamatok mellett magas adót és egészségügyi járulékot kell leróni a betéti kamatbevétel után és most az egyébként magas átutalási díjakat jelentősen felemelték. Holott az átutalást számtalan relációban kötelezővé tették.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.