A PSZÁF megszüntetése, beolvasztása az MNB-be

Pusztába kiáltott szavak

A kormány megint átejtette Brüsszelt – summázza a történteket a maga nézőpontjából az egyik internetes portál.

Ezúttal a PSZÁF megszüntetésekor, beolvasztásakor a Magyar Nemzeti Bankba. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyan egyeztetési szándékot mutatott, de nem úgy járt el, ahogy elő van írva. Bár megkérdezte az Európai Központi Bankot (EKB) a jogszabályról, de meg sem várva a választ, módosító indítványt nyújtott be az országgyűléshez. Majd később mégis elküldte az EKB-nak a módosított törvényszöveget, de a vele való egyeztetésre most sem kerülhetett sor, mert a brüsszeli reakció bevárása nélkül megszavaztatták a törvényt. Pedig annak számtalan, az EKB szerint súlyos koncepcionális és formai problémája van, amit így elfogadásáig nem lehetett kijavítani. Nagyon siettek tehát, nem is hagytak elég időt az átszervezés lebonyolítására és a partnerek alkalmazkodására, amit ugyancsak nehezményezett az Európai Központi Bank.

A volt PSZÁF-épület

A volt PSZÁF-épület

Egyeztetett is, meg nem is

Úgy tűnhet viszont, mintha furfangosan kicselezték volna a brüsszeli „beavatkozókat”, a kormány folytatta volna állítólagos szabadságharcát. Furfangosan, hiszen úgy történt, mint egy Mátyás királyról szóló mesében: hozott is ajándékot, meg nem is, jelen esetben egyeztetett is, meg nem is. És a csintalanságnak egy bocsánatos következménye lenne: egy újabb slendrián módon megalkotott törvény. Majd kijavítják, ha nagyon muszáj.

Nem a brüsszeli kifogások a legsúlyosabbak

Sajnos azonban nem az a legnagyobb baj az elfogadott jogszabállyal, amit az EKB kifogásol.

Azt valóban ki lehet javítani, de azt a hibát viszont, ami sokkal nagyobb, de amit viszont Brüsszel nem tett szóvá, nemigen lehet. Nem ismeri ugyanis az EKB a magyarországi devizahitelezés történetét és problémáit és így nem tudja, hogy a PSZÁF beolvasztása a devizahitelezési problémák és felelősség feltáratlanságával egyenlő, azok „szőnyeg alá söprését” jelentheti. És ami még ennél is tragikusabb: így nem oldódik meg az, aminek meg kell oldódnia.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter eskütétele. Matolcsy szellemében

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter eskütétele, Matolcsy szellemében

Miközben tehát a kormány november 1-jéig adott haladékot a bankoknak, hogy megtegyék javaslataikat a devizahitelesek helyzetének megoldására és annak finanszírozására, a PSZÁF-et és az általa reprezentált súlyos problémákat eltüntették.

Időben felhívtam a figyelmet az átalakítás következményeire

Ezért hívtam fel a figyelmet 2013. május 27-én, miután tudomást szereztem a PSZÁF-fel kapcsolatos tervekről, hogy ezt a lépést a közeljövőben nem szabad megtenni, mert e mögött valójában éppen ez a „szőnyeg alá söprés” áll. (Meg nem oldott kérdések [2] A devizahitelesek helyzetének rendezése [3. folytatás.])

De senki nem akart felfigyelni arra, mi történik. Talán azért, mert a hatalomból szinte senkit nem érdekel, mi lesz a devizahitelesekkel. Még a probléma megértéséig sem jutnak el. Segítségről beszélnek, amit állítólag nincs módjuk nyújtani, holott rendezésre, megoldásra, kártalanításra kell, hogy sor kerüljön. És ami a kötelességük!

Miért nem lett volna szabad beolvasztani a PSZÁF-et?

Május végén többek között ezt írtam blogomon:

„Az előző három részben elég alaposan körbejártuk a devizahitelesek helyzetének összetevőit és eljutottunk a lehetséges, egyben szükségképpen alternatív megoldáshoz. A valós megoldás  nem bonyolult, de vannak – egyelőre még mindig teljesületlen – előfeltételei. A PSZÁF-nek pontos és részletes helyzetképet (ld. alább) kell adnia. Ezt meghiúsíthatja, ha az MNB-hez kerülne a PSZÁF, ami mellett Matolcsy György Huba MNB-elnök elkezdett kampányolni. (Ha az ötlet megvalósulna, a PSZÁF-et nem lehetne e tényfeltárásra rászorítani, de még meglevő adatainak publikálására sem. (…) Érdekes fejlemény, hogy Szász Károly, a PSZÁF elnöke a kormány kompetenciájából a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy elnök kompetenciájába szeretne kerülni.” És így tovább.

A további lépések

Több írásomban vázoltam fel, hogy mi lenne a megoldás a devizahitelesek helyzetének rendezésére (nem megsegítésükre, mivel megkárosították őket) és ennek a PSZÁF elmaradt tényfeltárásának megvalósítása mellett milyen további lépései vannak. (Ld. pl. Devizahitelesek. Mire megy, mire mehet ki a „játék”?)

A kormány és a PSZÁF felelőssége

Azt is részletesen kifejtettem, hogy miben áll az állam és intézménye, a PSZÁF felelőssége. Asszisztenciájuk a hibás szerződésekhez vezetett a mai tragikus, gyakran drámai helyzethez. (Ld. pl. Meg nem oldott feladatok [2]. A devizahitelesek helyzetének rendezése. [1. folytatás])

Az elmúlt 4 és fél hónapban egyetlen hivatalos megszólalás sem történt a PSZÁF beolvasztásának elhalasztása érdekében, vagy a tényfeltárás elvégzése kedvéért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.