Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé

Kötelező feladatok, amelyekkel a kormány nem akar foglalkozni

Ebben a cikksorozatban, aminek első része már megjelent,  néhány olyan problémára kívánom felhívni a figyelmet, aminek megoldása – bár a kormányok kötelező feladata lenne – még mindig várat magára. Sőt többnyire a kiinduló helyzet tisztázásáig sem jutott el a mai kormány, ahogy elődei sem, pedig e problémák megoldása nélkül kilábalásra és fenntartható növekedésre nem lehet számítani.

A beindításnak feltételei vannak

A beindításnak feltételei vannak

Növekedés gombnyomásra?

A kibontakozás ugyanis nem következhet be úgy, hogy a kormány képletesen lenyom egy gombot, nem lehet csak úgy beindítani a növekedést: ennek összefüggő feltételei vannak. Az el nem látott kormányzati feladatok sorát nagyjából két hete a mezőgazdasági termelés új keletű és hihetetlen mértékű kilengéseivel, e súlyos probléma fölötti tétlenkedéssel kezdtem. Ezek mögött az elképesztő ingadozások mögött ugyanis súlyos deformációk állnak. Tetemes ennek az ára és nem csak a gazdaság pangása, hanem egyéb veszteségek is.

A mezőgazdasági termelés kilengései megoldásra várnak

Az egyik deformáció az, hogy a mezőgazdaság ismét – úgy mint talán utoljára évszázadokkal ezelőtt –  rendkívüli mértékben függ a természet szeszélyeitől: a sok esőtől, a jégesőtől, az aszálytól, a fagytól, a belvíztől, az árvíztől. És nem csak azért, mert mindebből ma sokkal több lenne, mint volt. 1999-2000-ben sokkal több természeti megrázkódtatás érte a mezőgazdaságot, de akkor még csak kisebb visszaesés következett be.

Párhuzamos feladatmegoldás

A cikksorozatban a megjelenések sora természetesen nem jelent sorrendet, a már felvetett és ezután bemutatott problémák rendezésére és nyilván ezen felül is számtalan kérdés megoldására egyaránt szükség van. Ezeket nem egymás után, hanem párhuzamosan kell és lehet megoldani.

A problémákkal nem egymás után kell foglalkozni, hanem egyszerre

Erre való pl. a programkészítés, a hatásvizsgálat stb. A problémákkal való egyidejű foglalkozás szükségességét már 1996-ban, az Alternatív gazdaságpolitikában hangsúlyoztam. Nem érdemes előbb elérni a pénzügyi egyensúlyt, aztán beindítani a gazdasági növekedést. Nincs értelme az államadósságot csökkenteni, ha nem csökkentem egyúttal a többi jövedelemtulajdonos adósságát is. (A kormány az önkormányzatok adósságának jelentős csökkentéséig eljutott, de a lakossági tartozásoknál nincs ilyen szándéka, a lépések részlegesek és formálisak.) Pedig e kérdés átfogó rendezése nélkül – a lakossági adósságválság okairól és a megoldásról lesz szó a cikksorozat második részében – a gazdaság vergődése elkerülhetetlen. Mégsem foglalkozik ezzel és – ahogy kellene éjt napallá téve – sem a kormány, sem az ellenzék.

A második Orbán-kormány elfelejtette azt, amit az első Orbán-kormány jól csinált

 A párhuzamos és a kérdéseket összehangoló, kölcsönösen megalapozó problémamegoldás – számomra úgy tűnt – az első Orbán-kormány és miniszterelnöke, Orbán Viktor számára evidencia lett. (Ezért lehetett arról meggyőzni, hogy 1998-ban az ellenzék belföldi és az ellenzék barátainak külföldi nyomása ellenére ne hűtse le a konjunktúrát, ne fékezze le a gazdasági növekedést. Ld. Járai Zsigmond megakadályozott adóreformja.)

Mára viszont az elfeledett felismerés – nagy vargabetű után – újra és persze saját találmányként jött elő. Ez is úton van afelé, hogy páratlan kormányzati teljesítmény, fantasztikus sikertörténet legyen belőle. –  Képzeljék el, nekünk úgy kell növekednünk, hogy fenn kell tartanunk a pénzügyi egyensúlyt és csökkenteni kell az államadósságot! – hangzott el magyar részről EU-miniszterelnökök találkozóján.

A kormányfők nem kapták fel a fejüket, talán, mert a közgazdasági gondolkodás hasonló szintjén vannak. Ez nem éppen biztató a jövőre nézve, hiszen sokféle válság van ugyan, de mindenekelőtt gazdaságirányítási válság. Ami a kormányok és kormányfők közgazdasági gondolkodásának „korlátain” alapul. A kreativitás a múlté, ma a tisztességes iparos színvonal sem gyakori.

A következő téma a devizahitelesek megoldatlan helyzete

A következő cikkben a sort tehát a devizahitelesek megoldatlan helyzetével folytatom. Ez is a kormány, kormányok több hibájára: mulasztására, ismerethiányára, félreértéseire, a kormányzati intézmények működési zavaraira (ld. PSZÁF), sőt a durva torzulásokhoz való kormányzati asszisztenciára vezethető vissza. A szemlélet megújulásából természetesen az ellenzék sem maradhatna ki, hiszen e nélkül feltehetőleg nem kerülhet kormányra, de nem is lenne szabad, hogy kormányra kerüljön. Akkor ugyanis nem lenne értelme a társadalom számára a kormányváltásnak.

A rezsiköltségekről írottakat (is) meg kellett volna fontolni

Remélem, hogy az illetékesek megfontolják a leírtakat, nem úgy, mint a rezsicsökkentésről írott figyelemfelhívásomat. A baloldal továbbra is szegény szolgáltatókról és megnyirbált nyereségükről kesereg és nem azokról a százezrekről, akik a háztartási energia több évtizede tartó irgalmatlanul gyors áremelkedése miatt már nemcsak egyéb szükségleteiket nem tudják kielégíteni, de energiaszámláikat sem képesek kiegyenlíteni. A rezsiköltségek csökkentése nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. (Pl. Kell-e csökkenteni az áram a  és a földgáz árát? Közzé téve: 2012. december 26.)

De nem úgy, ahogy az Orbán-kormány teszi. Meg lehetett jósolni, hogy ha nem közgazdaságilag, árképlettel alátámasztott megoldást keres, hanem adminisztratív kényszert alkalmaz, elrendeli az áremelést, aminek a mértékét nem kiszámítja, hanem kigondolja, abból csak gondok lesznek. Bírósági ügy, bírósági ítélet, a következmények áthárítása a fogyasztókra. Akár minőségrontás formájában. Ez is azt bizonyítja, hogy az összetartozó dolgokat össze kell hangolni.

3 responses to “Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé

  1. Visszajelzés: Reális Zöldek Klub

  2. This website is awesome. I constantly come across something new & different right here. Thank you for that data.

  3. Visszajelzés: Meg nem oldott feladatok (2.). A devizahitelesek helyzetének rendezéseKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.