Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van (Bajnai Gordon miniszterelnök 2010-ben)

Folytassuk tehát a témát; a “kell-e csökkenteni kérdése után” tekintsük át azt is, hogy mennyivel kell. Ott hagytuk abba az előző cikkben, hogy a magyar gazdaság egyik sajnálatos sajátossága a már három évtizede rendkívül magasnak számító árszintemelkedés.

Az inflációban is, ma is Európa egyik legrosszabb mutatóját produkáljuk. Ennek egyik oka, hogy a kormányok gazdaságpolitikai elgondolás híján részben az inflációval működtetik a gazdaságot, teszik elviselhető mértékűvé a költségvetési hiányt, vesznek vissza jövedelmeket. Ez különben az egyik legkevésbé hatékony, nagy károkat és veszteséget okozó gazdaságpolitikai eszköz. Ez is egyike azon “dolgoknak”, amire Bajnai Gordon lelkesítően utalt. Jobb persze, mint a „fejre állás”, de sokkal rosszabb, mint az érdemi gazdaságpolitika.

Fogyasztói árindexek, ábra

1984-hez képest 2010-re a fogyasztói árak átlagosan 28,6-szeresükre (!) nőttek. Voltak ennél lassabb és gyorsabb inflációt produkáló termék- és szolgáltatáscsoportok. Kiemelkedően (egyedülállóan) gyors volt viszont az áremelkedés a háztartási tüzelőanyagoknál, ahol ez alatt a 28 év alatt az árak 65,8-szeresükre nőttek! Elképesztő! Elgondolni is szörnyű, hát még átélni! Az infláció a háztartási tüzelőanyagoknál 2,3-szer gyorsabb volt, mint az egyébként gyors átlagos árszintnövekedés. Mára azonban már – ahogy nemsokára látjuk – a lakosság nem képes megbirkózni ezekkel a tarifákkal.

A szuper magas árak deformálták a fogyasztási szerkezetet (részletesen ld. később) és a belső piacot, lezárva a gazdasági kibontakozás lehetőségeit. Tehát mégsem olyan “dolog”, aminek örülni kellene.

Lázár értékelésétől eltérően az infláció nem egy kormányhoz, hanem valamennyihez kötődik

Az energiaárak száguldó és folyamatos emelkedése nem egy kormányhoz kapcsolható és nem is azonos színűekhez. Ez a folyamat végigvonul valamennyi kormány tevékenységén! Még 1988 előtt megjelenik, holott azt gondolhatnánk, hogy az 1988-as adóreform és az általános forgalmi adó bevezetése volt a kezdet. Pedig nem.

Már előbb megindult az ártámogatások leépítése, ami táplálta a háztartási tüzelőanyagok áremelkedését. Az áfa bevezetésekor e termékcsoport is 0-kulccsal adózott, de ez átmeneti állapot volt.

Az adóreformmal korábban hihetetlen összegek kerültek a költségvetésbe, ami meghozta a hatalom étvágyát. Elkezdték emelni a kedvezményes kulcsokat és folyamatosan szűkítették a kedvezményezett termékek és szolgáltatások körét. De a növekvő bevételek sem tudtak lépést tartani a költségvetés kiadásaival, folytatódott az eladósodás. Az adóssággal és az államcsőd veszélyével zsarolták a lakosságot, ez volt az ürügy bármilyen ésszerűtlen lépés keresztülhajszolására, a hatásvizsgálatok lesöprésére, ötletelésre. Ebben a légkörben került sor az energiaszolgáltatók sajátos „privatizációjára”.

Horn Gyula és az energiaszolgáltatók „privatizációja”

Horn Gyula a Bokros-csomaggal összekötve eladta az energiaszolgáltatókat. Nem lehet mondani, hogy privatizálta, mert zömmel külföldi állami/önkormányzati tulajdonú cégeknek adta el. És áron alul. Ez önmagában gond és veszteség. Az talán még inkább, hogy nemcsak az eladási ár volt roppant kedvező, hanem a működési feltételek is azok lettek. Mármint a „privatizátorok” számára, az országnak és a lakosságnak éppen fordítva, amit a vagyonvesztés és az energiaárak továbbszáguldása is jelez.

A nemzetközi gyakorlatban példátlan, hogy a Horn-kormány nyolc százalékos vagyonarányos jövedelmezőséget garantált.

Az induló tarifákat ráadásul úgy szabták meg, hogy azok hatalmas tartalékokat foglaltak magukban, a bázisba foglalták a gazdálkodás nyilvánvalóan pazarló elemeit. A megállapított árképletek pedig ezt a kedvező induló helyzetet vitték tovább, sőt tették még kedvezőbbé a „privatizáló” cégek számára.

Vagyis durva áremelésekkel és nem a hatékonyság javításával, hanem annak befagyasztása, sőt rontása mellett teremtették meg az igen jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Magyarán szólva: a magyar lakosság kárára. A megállapodott fejlesztéseket pedig nem kérték számon.

Az áfakulcsok

Ez külön történet. Hogyan is lett a 0-kulcsból 27 (!) százalék? 1995-ben, amikor a Független Kisgazdapárt Alternatív Gazdasági Programját készítettem, a háztartási tüzelőanyagok áfája már 12 százalék. A villamos áram és a távhő, ami eddig (a Bokros-csomagig) 0-kulcsos volt, most már szintén 12 százalékkal adózik. (A földgáz és az áram áfakulcsa már korábban, még az Antall-kormány idején elindult fölfelé. 1993-ban két emelés is történt. Előbb, január 1-jétől 0-ról 6 százalékra, majd július 1-jétől 10 százalékra. Ezt emelte tovább a Bokros-csomag.)

Ma már megelégednénk ezzel, de akkor a 12 százalékot is soknak tartottam. Ez a kulcsot is elég magas volt ugyanis ahhoz, hogy az állam az áremelésekben legyen érdekelt és ne lépjen fel az infláció ellen, holott ez lenne a kötelessége. E megfontolásból is kormányzati pozícióban 0 százalékra kívántam volna csökkenteni a háztartási tüzelőanyagok áfáját, e mellett köteleztük el magunkat a programunkban.

1998-ban ugyan kormányra kerültünk, de a Fidesszel (és segédcsapatával, az MDF-fel) koalícióban. Járai Zsigmond viszont a régi úton akart járni és reformként áfaemelésben gondolkodott. Ezt – két hasonló elképzelésével együtt (kamatadó, érték alapú ingatlanadó) – kénytelen voltam megakadályozni a kormány ülésén. Ebből lett Járai Zsigmond felfogása szerint Járai Zsigmond megakadályozott adóreformja.

Járai Zsigmond megakadályozott "adóreformját" a szocialisták megvalósították

Járai Zsigmond megakadályozott “adóreformját” a szocialisták megvalósították

Medgyessy Péter az EU-hoz való csatlakozás alkalmából – bár nem kérték tőle – megvalósította Járai ötletét, a 15 százalékos áfát az élelmiszerekre és a háztartási tüzelőanyagokra. (Ez történt Járai “adóreformjának”, értsd: adóemelő “programjának” többi elemével is. Bevezették a kamatadót, Bajnai Gordon megkísérelte bevezetni az értékalapú ingatlanadót. Sőt meg is haladták a az adómértékekben az elődöt.)  Jól jött a pénz a költségvetésnek! – örömködött.

Aztán jött a 20 százalékos áfa az egységesség jegyében. Ne legyen kedvezményes, kerüljön szinte minden egységesen 20 százalékos kulcs alá. Ezzel eleve rosszul járt a lakosság, hiszen a fogyasztásban alapvető termékeknél hozott nagyon gyors növekedést. (A tej- és a tejtermékek, a sütőipari termékek „nagyvonalúan” 18 százalékkal adóztak.)

Bajnai: a magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van

Bajnai: a magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van

Bajnai Gordon valóságos megszállottja volt a megszorításoknak. Ez azért is tragikus, mert egy eredménytelennek bizonyult irányvonalat erőltetett még inkább. Valósággal lelkendezett, milyen jó dolog a megszorítás. Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra című könyvemben már közöltem a fenti fotót, ami Bajnai Gordon előadásán készült, amit kisiskolások előtt (!) tartott a gazdaságpolitikáról!

Néhány mondata  évek óta a fülemben van: “…a válságban (itt bizonyára a világgazdasági válságra célzott) a magyarok építhettek arra a dologra (Sic! – Sz. B.), amiben nagy előnyük van  másokhoz képest: nekünk van rutinunk a válságkezelésben. (Inkább a válságok „összehozásában” van. – Sz. B.) Szemben mondjuk a nyugat-európaiakkal. Hogy pontosan tudjuk, amikor egy ilyen ránk köszönt, akkor nincs idő tétlenkedni, nagyon határozottan és nagyot kell lépni.” Ebben sajnos nem volt hiány, példátlanul durva megszorításokra és közte adóemelésekre, új adók kivetésére került sor.

Bajnai Gordon 5 százalékpontos áfaemelése után “kikaptuk” Matolcsyt

Majd jött Bajnai Gordon, aki nem volt rest: nemzetközi mércével példátlan, 5 százalékpontos emelést hajtott végre. Gyurcsány Ferenc is további áfaemeléssel akarta csökkenteni a költségvetési hiányt, de szégyellt volna és talán nem is mert három pontnál nagyobb emelést megkockáztatni, ennek bejelentését is halogatta. Neki távoznia kellett és végül jött Bajnai, aki habozás nélkül 25 százalékos kulcsot vezetett be. Ezzel a világon az egyik legmagasabb lett nálunk a normál kulcs és még inkább a sok helyen kedvezményezett háztartási tüzelőanyagok áfája. Bajnai után jött a Fidesz és Matolcsy. Ő mindig szerette a magas áfakulcsot és tovább emelt. A világon a legmagasabb 27 (!) százalékra. Sőt nem tett le a még további növelésről sem. Megteremtette a recesszió alapjait.

Árképletek hátrányos változtatása és a fogyasztók pénzének “lenyúlása”

Bajnai Gordonhoz visszatérve, miniszterelnökként a magyar gazdaság és fogyasztók szempontjából hátrányos változtatásokat hajtott végre az árképleteken. A benzin árának riasztó emelkedése például ehhez és adóemeléseihez kapcsolható. Sajnálatos módon a piacszabályozásban is deformációk történtek. Az Elmü Rt.-ről ugyanis kiderült, hogy megkárosította a fogyasztókat. Bajnai azonban intézkedett és magához vonta azt a pénzt, ami a megkárosított fogyasztóknak járt volna vissza.  Ha betartották volna a játékszabályokat.

Ő viszont (jogosulatlanul) úgy döntött, hogy ebből a pénzből (másik pénzéből) jótékonykodik és a krízisalapba utaltatta. A kormányok egymás ballépéseit viszik tovább. Az Orbán-kormány ezt a megengedhetetlen szemléletet vette át és a megkárosított hiteleseknek visszajáró pénzre tenyerelt rá. Pontosabban annak egy részére, amivel így nemzetközi skandalumot is okozott.

Van-e olyan joguk a monopóliumoknak, hogy az áfaemelést teljes egészében átháríthassák?

Kifejezetten nem ösztönözte a tartalékok feltárására a természetes monopóliumokat, hogy egy az egyben átháríthatták költségnövekedéseiket, illetve az áfaemeléseket. Ez különben a mérettel és a helyzettel való visszaélés egyik tipikus esete, amire a rossz árképlet mintegy felhatalmazza a szolgáltatókat. Hiába van akár hűségnyilatkozat, ami kizárja a tarifák emelését, az áfánál (is), ha az emelkedik, ugyannyit emelnek ők is. Egy kisvállalkozó viszont ezt nem teheti meg, ahogy a fogyasztó sem. Ezen már régen változtatni kellett volna.

Mennyivel kellene csökkenteni az árat?

Röviden válaszolva a kérdésre: nyilván nem 10 százalékkal, a villamos energiánál, a földgáznál – mondjuk ki egyenesen! – 60 százalékkal! A távfűtésnél pedig ennél is nagyobb mértékben.

Sajnos a 10 százalékos csökkentés sem biztos, hogy 10 százalék. A Fidesz szakértőinek és képviselőinek utólagos értelmezése szerint kb. 8,4 százalék, mert a rendszerköltségekre nem vonatkozna. Érdekes módon az egyik szolgáltató, a Tigáz nem is tud másra gondolni, mint hogy a 10 százalék az 10 százalék, de már megjelentek a kormánypártban a visszakozás hangjai.

(A témát, egy más aspektusból rövidesen folytatjuk!)

 

15 responses to “Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?

  1. Visszajelzés: Reális Zöldek Klub

  2. I wanted to thank you for this wonderful read!! I certainly enjoyed every little bit of it. I have you bookmarked to look at new stuff you post…

  3. Magnificent! Keep leading this blog.

  4. I have been surfing online added than 3 hours today, nonetheless I on no account found several interesting item in the vein of yours. It’s pretty appeal sufficient for me. Clothed in my opinion, qualification all position owners and bloggers complete clear gratify as you did, the web will be a lot added helpful than endlessly before.

  5. When I initially left a comment I appear to have clicked the -Notify me when new comments are added- checkbox and now every time a comment is added I get 4 emails with the exact same comment. Is there an easy method you can remove me from that service? Thanks a lot!

  6. I used to be able to find good information from your blog posts.

  7. Good post. I learn something new and challenging on sites I stumbleupon on a daily basis. It’s always helpful to read articles from other authors and use something from their sites.

  8. Your style is so unique in comparison to other folks I’ve read stuff from. I appreciate you for posting when you have the opportunity, Guess I’ll just book mark this blog.

  9. Good day! I could have sworn I’ve visited this web site before but after going through a few of the posts I realized it’s new to me. Anyways, I’m certainly delighted I found it and I’ll be bookmarking it and checking back often!

  10. Good blog you have here.. It’s difficult to find quality writing like yours these days. I seriously appreciate individuals like you! Take care!!

  11. It is sheer pleasure to read this.

  12. I really love your website.. Great colors & theme. Did you make this web site yourself? Please reply back as I’m planning to create my very own site and want to find out where you got this from or exactly what the theme is called. Cheers!

  13. Everything is very open with a very clear explanation of the challenges.
    It was truly informative. Your site is extremely helpful.
    Many thanks for sharing!

  14. For hottest news you have to visit world-wide-web and on web I found this
    website as a finest website for most recent updates.

  15. Cool blog! Is your theme custom made or did you download it from somewhere?
    A design like yours with a few simple tweeks would really make my blog shine.
    Please let me know where you got your design. Many thanks

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.