január 2013 hónap bejegyzései

Hírgyártás. Most az MNB-ről

A károkat az ország és az MNB viseli

2013 márciusában letelik a jelenlegi MNB-elnök, Simor András megbízatása. Hogy ki lesz az új elnök, nem tudjuk. De ismét vannak olyan sajtóorgánumok, amelyek nem tájékoztatnak, hanem kitalált híreiket hírként terjesztik. Most például azt, hogy Matolcsy György Huba lehet az MNB új elnöke. Az egyik internetes lap cikksorozatban tartja ébren a kérdést, most jelent meg ennek legújabb darabja. Lehet, hogy nem törődnek az ebből származó károkkal, amelyek  az országot, a lakosságot, a forintot érik.  Következésképpen  a megélhetés  költségeit, terheit növelik. Már jóval előbb, a konkrét jelöléstől függetlenül.  De még az is lehet, hogy ezekkel a kigondolt hírekkel éppen a negatív hatásokat kívánják erősíteni: tehát például a forintot gyengíteni, a megszorításokat erőltetni.  Úgy vannak ugyanis a “hírek” tálalva.

2000-ben is volt hasonló hírgyártás, ami akkor más gazdasági és személyes károkat okozott. Rombolta a közéletet, mert egy kitalált és megcáfolt “hírt” használtak fel lejáratásra, kigúnyolásra és gyűlöletkeltésre. 2000 decemberében vagyunk, dolgoznak Pálffy István (akkor TV2) októberi hírének megvalósításán (januárig távozik posztjáról Szabadi Béla).

Bővebben…

Tematizálás. Rezsiköltségek helyett természetes monopóliumok

Si tacuisses, philosophus mansisses! /Ha hallgattál volna, bölcs maradták volna!/ (Latin mondás)

Ott hagytuk abba a “Mennyivel kell csökkenteni az áram és a  földgáz árát” c. cikkben, hogy a 10 százalék lehet, hogy csak 8,4 százalék. Felmerül a kérdés: miért vélik így a Fideszben, amikor a szolgáltatók számára világos, hogy 10 százalékkal kell csökkenteniük az árat.

A magyarázat az lehet, hogy a Fidesz képviselői talán komolyan veszik pl. Szanyi Tibor képviselő (MSZP) aggodalmait, aki szerint egyszer ezt a különbözetet a lakosságnak ki kell fizetnie. Mert – gondolja Szanyi Tibor a kétségkívül bonyolult összefüggéseket leegyszerűsítve – a beszerzési árak növekednek, a tarifák viszont most csökkennek, tehát nő a feszültség. (Persze a beszerzési árak csökkennének, ha nem nyomnák állandóan le a forintot, ha jobb feltételekkel vennénk a gázt Oroszországtól, hiszen az EU szerint 30 százalékkal ár felett vásárolunk stb.) Szanyi viszont úgy látja, hogy ha nem fizeti meg a lakosság, akkor pedig kivonulhatnak a kisebb (?!) energiaszolgáltatók. És nem lesz fejlesztés és felújítás (ami egyébként a szerződéses kötelezettségek ellenére eddig sem folyt megfelelően előre). Mintha bizony nem lenne más megoldás, mintha erről nem tudhatna.

Szanyi Tibor. Si tacuisses...

Szanyi Tibor. Si tacuisses…

Bővebben…

Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van (Bajnai Gordon miniszterelnök 2010-ben)

Folytassuk tehát a témát; a “kell-e csökkenteni kérdése után” tekintsük át azt is, hogy mennyivel kell. Ott hagytuk abba az előző cikkben, hogy a magyar gazdaság egyik sajnálatos sajátossága a már három évtizede rendkívül magasnak számító árszintemelkedés.

Az inflációban is, ma is Európa egyik legrosszabb mutatóját produkáljuk. Ennek egyik oka, hogy a kormányok gazdaságpolitikai elgondolás híján részben az inflációval működtetik a gazdaságot, teszik elviselhető mértékűvé a költségvetési hiányt, vesznek vissza jövedelmeket. Ez különben az egyik legkevésbé hatékony, nagy károkat és veszteséget okozó gazdaságpolitikai eszköz. Ez is egyike azon “dolgoknak”, amire Bajnai Gordon lelkesítően utalt. Jobb persze, mint a „fejre állás”, de sokkal rosszabb, mint az érdemi gazdaságpolitika.

Fogyasztói árindexek, ábra

Bővebben…