Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A szabadság a törvényszerűségek ismerete
Immanuel Kant (1724-1804)

Ezzel a mottóval nem először utalok valamely írás  lényegére. Ezt használtam például az Egyetlen lépést sem hatásvizsgálatok nélkül c. nyílt levél előtt is, amit az országgyűlési képviselőkhöz intéztem. Nem véletlenül használom fel ismét e mottót, hiszen a lényeget tekintve most is hasonlóról van szó. Akkor rendezhetjük a problémákat, akkor válhatunk szabaddá a gondoktól, ha ismerjük a helyzetet, felismerjük a törvényszerűségeket, és cselekedeteinket erre építjük.

Voluntarizmussal viszont és ebből szükségképpen adódó félrekezeléssel veszítünk mozgásterünkből, szabadságunkból, miközben a problémát sem oldjuk meg. Ezúttal sem.

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Ugyanis – ahogy alább láthatjuk – nem ennyivel, hanem jóval nagyobb mértékben és főleg nem így kellene csökkenteni az áram és a földgáz árát. És nem csak az áramét és a földgázét, hanem minden olyan termékét és szolgáltatásét, amelyeket ún. természetes monopóliumok állítanak elő. E szervezetek szabályozása ugyanis sok tekintetben – például az árképzésben – 22 évvel az állítólagos rendszerváltás után még mindig megoldatlan. Ennek rendezése is állami (kormányzati) feladat, ahogy a forint stabilitásának biztosítása, a fogyasztói érdekvédelem, a minőségvédelem és az értelmes áfakulcsokra való áttérés (visszatérés).  Vagy a kötelező hatásvizsgálatok elvégzése, a stratégiaalkotás, a rendszerszerű működés.

10 százalékos árcsökkentés. Bele lehet-e ugyanabba a folyóba lépni?

Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni – mondják a bölcsek. Nem éltek nálunk, itt bizony lehet!

A kormány december 6-án jelentette be, hogy 2013. január elsejétől 10 százalékkal csökkenti az elektromos áram és a földgáz árát. Lázár János (Fidesz), a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár közölte, hogy ennek terheit az energiaszolgáltató cégek viselik. Hogy miként, az még nem tudható, hiszen elmondása szerint „már csak néhány apró technikai kérdés van hátra”. Pedig nyilván az „aprónak” nevezett technikai részletek az igazán fontosak, nem mindegy ugyanis, hogy ezt a lépést egyszerűen elrendelik-e vagy az árképlet átalakításával és az ellenőrzés megjavításával alátámasztják.

Hogy adminisztratíve vagy piacgazdasági módon járnak-e el. Az előbbi esetben komoly eséllyel lehet számítani a cégek részéről ellenlépésekre és jogi eljárásokra, továbbá a terheknek a lakosságra (és a termelőkre) való áthárítására. A terhek minőségrontással, egyéb megkárosítással való „kivédésére”. Ahogy ezt a kormány fogadkozása ellenére pl. a bankadónál megtapasztalhattuk.

Egy kézenfekvő példa a hibás megoldásra. A bankadó

Ha a bankadónál helyesen jártak volna el, szó nem lehetett volna arról, hogy az adót a lakosságra terheljék, így viszont a jogilag kényes helyzetbe került kormányzat a bankokkal az ügyfelek kárára tompította a feszültséget. Mint írtam az Akar-e a kormány IMF-megállapodást? Félrehallások és figyelemelterelések (1. folytatás) c. cikkemben:

„A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány a forint meggyengülésén kívül még egy módon fokozta a nem állami szférák eladósodottságát. Bankadót vetett ki, amivel nem a bankok jogosulatlan extraprofitjának egészét fizettette vissza és nem a lakosságnak, hanem csak egy részét, de azt önmagának. Az ügylet így jogilag többszörösen aggályos lett. A kormány el akarta kerülni a nemzetközi bírósági procedúrát, amit ténylegesen az ügyfelek terhére valósított meg.  A bankok pacifikálása érdekében ismét (másodszor is) az ügyfelek viselik a terheket: a bankadót könnyen és minden következmény nélkül átháríthatták rájuk.”

Nincs helyzetismeret és összefüggő stratégia

Sajnos a jelek szerint most is hasonlóról lehet szó, erre utal a rögtönzés és a különben értelmetlen fogadkozás, ami a Miniszterelnökség honlapján olvasható:

„Kérdésre (Lázár János – Sz. B.) elmondta, dolgoznak azon is, hogy a piaci fogyasztókat megvédjék attól, hogy az energiacégek rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket.”

Úgy látom, hogy a lakossági fogyasztókat is meg kellene védeni, mindenekelőtt az árcsökkentés piaci alapú, jogilag kikezdhetetlen megoldásával és a fogyasztói érdekvédelem erősítésével (megteremtésével?). Sajnos az elmúlt évtizedekben a fogyasztói érdekvédelemben és a minőségvédelemben előrelépés helyett tragikus visszalépés történt.

Ha lenne összefüggő jövőkép, akkor tulajdonképpen készen állna a megfelelően kimunkált és alátámasztott, rendszerjellegű megoldás. És már elvégezték volna a most is hiányzó hatásvizsgálatokat. És tudnák, mennyivel kellene és lehetne csökkenteni az árakat és hogy az első lépést továbbiaknak kell követniük. És így tovább. Lenne valamilyen iránya a gazdaságpolitikának és főleg lenne gazdaságpolitika.

Össze-vissza lépések. Az egyik cél nyilván a hasznok „átrendezése”

A folyamatos megszorításokból utólag találtak ki és visszamenőleg valamilyen ideológiát. (Ld. Tranzakciós illeték mint a XXI. század taktikai atomfegyvere.)

Hogy ezek a lépések tudatosnak tűnjenek. Így lett a sarcolásokból a munka terheinek csökkentését (hol látható ez?) és a fogyasztás terheinek növelését és további fokozását jelentő szemlélet. Most pedig legalább egy pillanatra elismerik, hogy ezeket a terheket már nem képes elviselni a lakosság. Vajon ez egy kifejezetten hibás és káros irányvonal felülvizsgálatát jelenti? Szerintem aligha, a megszorításokat folytatni szándékoznak, inkább a hasznok átrendezéséről beszélhetünk. Nagy és indokolt reményre most sincs okunk.

Ki kell bogozni az összegubancolódott szálakat

Ezért is kell a címben olvasható kérdéseket feltenni és külön-külön megválaszolni. Nem úgy, ahogy ezt – nyilván stratégia, helyzetfeltárás, hatásvizsgálatok híján – egyes politikusok és szakértőik megközelítik.

Gondoljunk például arra, mekkora felzúdulást keltett az egyik (nagy) ellenzéki párt (MSZP) és egy hozzá kapcsolódó, újszerű felismerésekkel, megoldásokkal és gondolatokkal nem igazán sziporkázó (kis) kutatóhely (GKI Energiakutató Kft.) részéről, hogy a kormány eldöntötte: 2013. január elsejétől 10 százalékkal csökkenti az áram és a földgáz árát. (Az anyacég, a GKI Gazdaságkutató Rt. – elnök: Vértes András – kormányzati megbízatásairól a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején a HVG-ben olvashatnak: Súlyos milliárdokhoz jutottak a Századvég elődei, 2012. december 5.

Hegedűs Miklós (GKI Energiakutató Kft.). Sémákban mozognak?

Hegedűs Miklós (GKI Energiakutató Kft.). Sémákban mozognak?

A csökkentés felvetése keltett „habzó” indulatokat

Nem a csökkentés technikája váltott ki részükről heves indulatokat, amiről egyébként ma még kevés tudható, hanem a csökkentés puszta gondolata.

Leegyszerűsített feltételezések alapján azt állítják, szörnyű problémákat fog okozni középtávon a lakosságnak, katasztrofális következményekkel jár a lakosság számára egyelőre kellemesnek ígérkező intézkedés. Eltűnik a szolgáltatók nyeresége, kivonulhatnak az országból, ellátási gondok léphetnek fel stb. Ma még van import, de megszűnhet. A krokodilkönnyek sem hiányoznak: egy további szakértő részéről az ATV-ben olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy mennyire fog hiányozni a kieső áfabevétel a költségvetésből.

Nem ismerik fel, hogy az évtizedek óta tartó megszorítások felemésztették a lakosság anyagi erejét.

Azt sem, hogy más tüzelőanyagokkal sem tudja a lakosság felváltani a földgázt. Tűzifából pl. hiány van és emiatt itt is gyors az áremelkedés, mert az erőművek egy részét éppen az előző kormány tűzifára állította át. Azt sem, hogy milyen alacsony nemzetközi összehasonlításban pl. az egy főre jutó villamos áram-fogyasztás. Megdöbbentő, hogy fele annyi nálunk, mint Csehországban, holott ott sem magas. (Az az Egyesült Államokbeli egy főre jutó fogyasztásnak alig a fele.)

Nincs pezsgés, pláne fordulat a megközelítésekben, mert csak önmagukra kíváncsiak. Marad a sivár sablon

Nem sokat változott nálunk a világ, sőt szerintem visszalépés történt az elmúlt évtizedekben. N. Sz. Hruscsov volt szovjet kormányfő írta kicsempészett emlékirataiban (Szemben a zsarnokkal), a házi őrizetében, az 1960-as évek második felében:

„Nem lehet barázdát húzni és mindenkit ebbe a barázdába terelni, hogy eltérés nélkül a kijelölt egyenes vonalon haladjon. Akkor nem lesz vélemények harca, nem lesz kritika és következésképpen igazság sem lesz, csak sivár sablon, amely unalmas és senkinek sem kell.” Az ilyen az emberek számára természetellenesnek, élettelennek látszik – állapítja meg.

Bár Hruscsov ezt a művészetről mondta, nyilván igaz az élet más területeire, a gazdaságra és a tudományra is. Évtizedek óta nem volt ilyen mértékű kirekesztése a fővonaltól eltérő gondolatoknak, holott állítólag ez piacgazdaság és demokrácia, mint az ún. rendszerváltás után és különösen manapság. Sajnos ez a felső vezetés asszisztenciájával folyik, amit nem igyekeznek cáfolni. (Ld. pl. második és hetedik levelem Gyurcsány Ferenchez

A döbbenetes szürkeséget, bántó sematizmust és a tragikus eredménytelenséget viszont mindenki érezheti…

Csak az elvetésre koncentrálnak, az összefüggésekre nem

Ellenzéki oldalról általában nem beszélnek a kapcsolódó kérdésekről. Nemigen bírálják az E-On gázüzletágának államosítását, amire sok pénz megy el abból, amit a lakosságtól megszorítások formájában elszedtek. És többnyire legfeljebb érintőlegesen esik szó arról, hogy az EU feltételezése szerint Magyarország az általa kötött államközi egyezmény alapján 30 százalékkal (!) drágábban szerzi be az orosz földgázt, mint más országok. Lehetne tehát itt újabb tartalékot találni. Nem esik szó a kormányok egyéb felelősségéről sem, pedig a magas tarifákért elsődlegesen ők a felelősek. (Erről bővebben nemsokára olvashatnak.) Rendszerint a forint értékvesztéséről sem beszélnek, sem a mai kormány ebben passzív és aktív formában is vitt szerepéről és felelősségéről. Nem utalnak arra, hogy a kormányváltást megelőző, két és fél évvel korábbi árfolyamon (a forint ekkor 25 százalékkal volt erősebb) aggályaik eleve fel sem merülhetnének.

Ha lenne stratégiájuk, lenne fogódzójuk

Ha lenne stratégiájuk, ismernék a helyzet összetevőit, ha meglenne az elvárható szakmai muníciójuk, most brillírozhatnának a számukra bőségesen rendelkezésre álló fórumokon. Ehelyett a külföldi cégekért aggódó nyilatkozatokat tesznek, ami úgy jön le, mintha őket kívánnák kiszolgálni. Mintha a külföld vazallusai lennének.

Nem a külföldieket kellene védeni, hanem a természetes monopóliumokat szabályozni

Itt azonban nem a külföldiekkel szembeni ellenszenvről és méltatlanságról kellene beszélni, hanem a természetes monopóliumok szabályozásának súlyos hiányosságairól és a mutyiról. A monopóliumok között különben vannak magyarok is és külföldiek is, amelyek hasonlóképpen „nem szimpatikusan” viselkednek. Aminek az az oka, hogy hagyják őket, holott civilizált országokban nem élhetnek vissza gátlástalanul erőfölényükkel.

Rossz kormányzást jóként próbálni eladni. Kommunikáció és szakma

Nem tudom elfogadni, hogy rossz kormányzásokat sikertörténetként akarnak bemutatni és még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy a külföldiektől kell várni a gazdasági fejlődést.

És hogy még mindig és újra ezzel tulajdonképpen azt hirdetik, hogy nincs alternatíva, ami logikailag, de ténybelileg sem igaz. Mindez egy újabb nagy kommunikációs baki. Ilyen módon aligha lehet a másik oldalról szavazatokat szerezni. Nem is szólva arról, hogy kormányra készülnének, de a korábbi teljesítmény megismétlésére az országnak nem lehet szüksége. Új gondolatokra és működőképes alternatívára van szükség.

Vissza az első kérdéshez: kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?

Ha ismerjük a folyamatokat és a helyzetet, nem lehet kétségünk afelől, hogy szükség van a csökkentésre. Vitatható azonban az, hogy csak az áram és a földgáz esetében. (Erre rövidesen visszatérek.)

Évtizedek óta folyamatosan durva áremelések

Nagyjából harminc éve más országokhoz képest a magyar gazdaság egyik sajátossága, hogy nálunk nagyon magas infláció.

                                                                                                                                            (folytatjuk)

7 responses to “Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?

  1. I appreciate, cause I found exactly what I was looking for. You have ended my 4 day long hunt! God Bless you man. Have a nice day. Bye

  2. Visszajelzés: Reális Zöldek Klub

  3. Visszajelzés: Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat eléKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

  4. Visszajelzés: Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívülKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

  5. Excellent write-up, I am regular visitor of one particular?s website, preserve up the exceptional operate, and It is going to be a frequent visitor for a lengthy time.

  6. Very nice blog post. I absolutely appreciate this site. Continue the good work!

  7. Greetings! Very helpful advice in this particular post! It is the little changes which will make the largest changes. Many thanks for sharing!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.