Ki kicsoda a gazdaságirányításban? És kik a „stratégák”?

Teológusok, földrajztanárok, jogászok stb. nyomulása

A kormányzati munka első hónapjai után, megismerve és véleményt alkotva a 29 pontos intézkedéscsomagról és „elámulva” (elszörnyedve) az Új Széchenyi Terven, kíváncsi lettem arra, hogy a minisztériumi és más kulcspozíciókban vajon milyen végzettségű (és tapasztalatú) vezetők ülnek? Mindenekelőtt a gazdaságirányítás szempontjából legfontosabb minisztériumok vezetőiről igyekeztem valamilyen képet alkotni. Azokról, akik olyan posztokon vannak, amelyeken a makrogazdaság szerteágazó folyamatainak összehangolásával, stratégiakészítéssel, a szabályozórendszer komplex átalakításával szükséges foglalkozni, illetve ilyen munkát kell megszervezni és irányítani. Ez pedig – mivel a legbonyolultabb területről van szó – szilárd közgazdasági alapokat, hosszú és mértékadó gyakorlatot, a reálgazdaság alapos és átfogó ismeretét tételezi fel és követeli meg.

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

És akkor még nem is beszéltünk olyan további „kellékekről”, mint az érdeklődés, a vitakészség, az olvasáskészség (az értelmiség „világában” is vannak funkcionális analfabéták, akik bár olvasni tudnak, de nem értik, amit olvasnak), az alkotókészség, íráskészség, fantázia, intuíció. Ha a vezetők esetleg nem ilyenek, a közgazdasági elemzés és helyzetfelmérés (helyzetfeltárás) lehetőségeivel sem tudnak élni. (Jelen anyag tulajdonképpen azt folytatja, de más aspektusból, amit előző írásomban felvetettem: hol vannak, hova lettek a közgazdászok?)

Kontraszelekció „felsőfokon” és felső szinten?  Kikkel akarnak átkelni az aknamezőn?

A mai magyar valóság óriási problémája a kontraszelekció , ami korábban soha nem érzékelt méreteket öltött. (Hogy mi áll ennek a hátterében, azzal Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra című könyvemben bővebben foglalkozom. A kötetről további információk a honlapomon.) E „kiválasztásnak” része a kirekesztés, a kiszorítás, a versenytársak kizárása a megnyilvánulási, a munka-, a karrierlehetőségekből: valamilyen, az ügy érdeméhez közömbös, periferikus szempont alapján. A kontraszelekció mára „felsőfokra” jutott, nagyobb, mint volt a ’70-es években. Sajnálatos módon komoly visszalépés történt a Kádár-korszak ’80-as éveihez képest, amikor a felkészültség, a tehetség, a rátermettség már fontosabb volt, mint az eltúlzott lojalitás és/vagy a protekció.

Bár költői a kérdés, de nagyon izgalmas: vajon a „felsőfokú” kontraszelekció a felső szintre is érvényes? Netán itt lenne a legnagyobb?

Matolcsy György egyik legújabb nyilatkozata szerint a kormány nagyon bátor, mert át kell kelni az aknamezőn. Bár az aknamezőt jelképesen érti, de a hasonlat megközelítőleg jó és a következmények talán még nagyobb horderejűek – legalábbis a társadalom számára –, mint a katonai harcmezőn. A közösség ráadásul védtelenebb, mert rajta nagyon kevés múlik.

Matolcsy nyilatkozata után felmerül: kikkel is akarnak átkelni az aknamezőn? Amihez nem bátorság kellene elsősorban (ez ugyanis lehet oktondiság is), hanem hozzáértés. Persze akkor és ezt hangsúlyozni kell, ha valóban át akarnak kelni és a manőverek nem valami más törekvés elfedésére irányulnak.

A helyzetet nem eléggé ismerve, fel-alá rohangálva, ötletelve, „haditerv” nélkül valóban nagy bátorság (oktondiság) lenne az aknamezőn mozogni, bár nyilván nem tőlük. Nem ők mennek rá ugyanis az aknamezőre, hanem az országot vezetik rá; a következmények a mi következményeink. Egy aknát – az összevissza manőverekkel – már biztosan sikerült felrobbantani, a forint árfolyama stabilan leértékelődött és további manőverek gondoskodnak arról, hogy e tendencia ne érjen véget.

Ne feledjük azt jelmondattá lefokozott, de helyes megfogalmazást: értünk vannak! (És nem fordítva!)  De ha ezt gondolnák is felső szinten, képesek-e arra, amire kellene?

Nemzetgazdasági Minisztérium: ismerős arcok, ismert teljesítmények

A Nemzetgazdasági Minisztérium óriási csúcsminisztérium, a pénzügyi tárcát is magában foglalja. A miniszter, Matolcsy György számára ez – feltehetőleg így gondolják – nem jelenthet nagy kihívást, hiszen korábbi gazdasági minisztersége idején egy olyan hatalmas minisztérium ügyeiben is pillanatok alatt állást foglalt, mint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Tette ezt persze nem túl munkaigényes módon.

Nagy Róza

Nagy Róza

A kormányfő döntése alapján minden FVM-miniszteri rendelethez hozzá kellett járulnia a gazdasági és a pénzügyi tárcának. Akkor is, ha történetesen a kormányülés döntött a rendelet kiadásáról. Az engedélyezésben részt vett akkori és mai közigazgatási államtitkára, Nagy Róza mérnök-közgazdász. (életrajza szerint egy moszkvai közlekedési és útügyi főiskolán egyszerre lett mérnök és közgazdász), igen egyszerű módszert alkalmazott: mindent elutasított. És ahogy ez ma is gyakori jelenség a közéletben, de elég szokatlan egy koalíciós partnerrel szemben: az előterjesztés tartalmától és céljától (és saját felkészültségétől, gyakorlata jellegzetességeitől) függetlenül söpörte le, oktatott ki.

(A fényképeket nézegetve figyeltem fel arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőinek fényképeit milyen erőteljesen retusálták. Van ahol a vonások ettől csak lágyak lettek, van, ahol mintha egy viaszfigura köszönne ránk.)

 További kört kellett futnunk, telt közben az értékes idő, felesleges munkát kellett végezni, hogy ki lehessen adni a rendeletet. Az agrárminiszternek közbe kellett lépnie minisztertársainál (a másik felhatalmazott miniszter Járai Zsigmond volt, nála Naszvadi György közigazgatási államtitkár – bár jóval ritkábban – utasította el első körben a rendelettervezetet), sőt nem ritkán a miniszterelnöknél kellett Torgyán Józsefnek közbenjárnia. A korrekció azonban nem csak ebből állt. Hogy engedjenek, annak feltételéül különböző anyagokat íratott Nagy Róza, amit aztán „elbírált”. E szisztéma ellenére egy exporttámogatási rendeletért, amit nem is én írtam alá és ami közismerten kereskedelemdiplomáciai céllal született, ráadásul 35 milliárd forint hasznot hozott az országnak, bíróság elé lehetett állítani 200 millió forintos hűtlen kezeléssel. (Ennyi volt a támogatási keret.) Évekig kínlódva az üggyel, hátha mégis lenne valami fogás.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban Nagy Róza is elmondhatja, hogy egy időben stratégiai munkaköre is volt. Az Orbán-kormány után is állami vezető maradt, Csillag István (SZDSZ) tovább alkalmazta, ha nem is közigazgatási államtitkári, hanem helyettes államtitkári beosztásban. Később egy Kft. ügyvezető igazgatója volt, majd Hévízen a gyógyfürdő és reumakórház stratégiai igazgatója lett. Korábban ilyen poszt ott nem működött. A 2002 utáni életút alakulásában (is?) minden bizonnyal szerepe lehetett az SZDSZ-szel fennálló családi és egyéb kapcsolatainak. Közigazgatási államtitkári kinevezése előtt és után kórházi stratégiai igazgatói tevékenységét a jobboldal sajtója is élesen bírálta, annak törvényességét kétségbe vonta. A kinevezési szándék viszont olyan erős volt, hogy ez sem lehetett akadály.

A nemzetgazdasági miniszter: Matolcsy György Huba. A privatizációban vitt szerep

Matolcsy György (teljes nevén Matolcsy György Huba) közgazdász végzettségű, amit olyan fontosnak tart, hogy külön feltünteti számtalan életrajzának többségén. Végzettség: közgazdász – vastag betűs kiemeléssel. (Máskor viszont, mint nemsokára látni fogjuk, nem közgazdászokat szívesen tekint közgazdásznak, sőt nyilvánít kiemelkedő közgazdásznak.)

A miniszteri életrajzok – sokféle van belőlük – több ponton ellentmondanak egymásnak. Így például Matolcsy egyetemi doktori fokozatot szerzett a közgázon, ami a Fidesznél publikált életrajzában hibásan a közgazdaságtudományok doktora cím elnyeréseként jelenik meg. (Ez utóbbi akadémiai cím kettővel a kisdoktori cím felett áll.)

Egyik életrajza szerint 1990-ben bekapcsolódott az MDF programjának megalkotásába, másutt erről nem számol be. Matolcsy az Antall-kormány alatt rövid ideig (néhány hónapig) a miniszterelnök főtanácsadója és a MEH politikai államtitkára volt. (Arról nincs információ, milyen tanácsa talált fülekre és ezt ma hogyan lehet értékelni.) A mostani külügyminiszterhez, Martonyi Jánoshoz hasonlóan a privatizáció kezdeteinél vitt – nála rövidebb ideig – vezető szerepet, a Privatizációs Politikai Bizottság vezetője volt. Később pedig a privatizációval foglalkozó, általa alapított Privatizációs Kutatóintézet igazgatója. Ezután kiküldetés következett egy londoni székhelyű nemzetközi bankba, az EBRD-be.

A privatizáció mások indulásában is fontos szerephez jutott.  Mellár Tamásnak, a KSH későbbi elnökének, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos igazgatójának pályája itt (is?) találkozik Matolcsyéval: Mellár ugyanis két évig volt a Privatizációs Intézet kutatási igazgatója. Mellár ezután az MDF-kormány Miniszterelnöki Hivatalában volt kormányfőtanácsadó.

Tartósan összefonódó sorsok

A jelenlegi gazdaságpolitikai szereplők közül mások is az MDF-kormány idején és az MDF mezében kezdték e pályafutásukat. Matolcsy György, Bogár László, Bod Péter Ákos arról nyilatkoztak, hogy részt vettek az MDF gazdasági programjának megalkotásában. De nem csak így voltak benne az antalli kormányban, ami – ezt meg kell jegyezni – a „rugalmas” privatizáció kivételével nemigen tudta, hogy mit tegyen.

Bogár László a külkereskedelemmel foglalkozó tárca vezetőjének, Kádár Bélának volt a helyettese. Kádár Béla az OT Tervgazdasági Intézet igazgatója volt, az intézet megszűnőben volt. Kádár Béla munkatársai közül többen a kormányba kerültek, minden bizonnyal Bod Péter Ákos révén.

Bogár László (a Hazafias Népfront után néhány hónapig dolgozott a kutatóintézetben) osztályvezető-helyettesből lett Kádár Béla politikai államtitkára, Bod Péter Ákos osztályvezetőből lett ugye az ipari miniszter, majd az MNB elnöke. Gulácsi Gábor kutatóból (talán csoportvezetőből) pedig az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára. (Ő az Orbán-kormány alatt Chikán Attila ipari miniszter közigazgatási államtitkára volt.)

A stratégiai államtitkár indulása

A földrajz- és történelemtanári végzettségű Cséfalvay Zoltán, Matolcsy mostani helyettese és gazdasági stratégája is az MDF-ből indult; 1990-ben Bod Péter Ákos ipari miniszter kabinetfőnöke volt. Amikor Bod Péter az MNB-be került, vele tartott főtanácsadóként. Matolcsyt Londonban 1995-ben Bod Péter váltotta. 1996-ban Bod Péter és Bogár László is átlépett a liberális vonalat képviselő MDNP-be. (Innen Bod 2001-ben lépett ki.)

Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár

Cséfalvay Zoltán a Magyar Trendkutató Központ Kht. élére került, mb. igazgatói megbízatással három évet töltött itt: a Horn-kormány ciklusának lejártáig. A Kht.-ban főleg városrendezési, településszerkezeti témák kutatásában vett részt, a cég ennél szélesebb tematikában is kiadott köteteket. Így például Mellár Tamás egyik válogatását, ami általános gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, de agrárgazdasági témában is publikáltak külső szerzőtől. (Mellár Tamás ekkor a közgazdaságtudományi egyetemen kapott docensi állást.)

Vízkelety Mariann, egy másik gazdasági tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (ld. később) közigazgatása államtitkára, Bogár régi ismerőse. Együtt dolgoztak a Hazafias Népfrontnál két évig (1986–1988), majd az ügyvédi pályán tett kitérő után (még a HNF előtt bíró volt), 1992 és 1994 között a Miniszterelnöki Hivatal kabinetirodájára került. 1998 és 2002 között Bogár László titkárságvezetője volt.

Hazajövetele után (1995) Matolcsy György visszavette intézetének vezetését. Közben a Privatizációs Intézet neve Növekedéskutató Intézetre változott.

Matolcsy első miniszterségének és második tanácsadásának évei

1998-tól Matolcsy Orbán Viktor tanácsadója. Egyik életrajza szerint ő írta a Fidesz programját (másutt az ebből való részvételről esik szó). Ezt a Kisgazdapárt programjával nem volt nehéz a koalíciós tárgyalásokon egyeztetni, mivel számos hasonlóságot mutatott a kisgazdaprogrammal.  (Mi mindenesetre mindenkit legalább másfél évvel megelőzően meghirdettük és publikáltuk koncepciónkat.)

Matolcsy György: eleinte kockázatosnak látták

Orbán Viktor másfél–két évig várt a kockázatosnak tűnő miniszteri kinevezésekkel, 2000 környékén kezdett „kiengedni”. Teljes váltás volt a Gazdasági Minisztérium élén. a politikai államtitkár Glattfelder Béla, a közigazgatási államtitkár Nagy Róza lett. A helyettes államtitkárok nagy részét is kicserélték. Matolcsy György 2000-től kezdődő miniszteri kinevezésével Cséfalvay Zoltán bekerült a GM-be, helyettes államtitkárként. 2002-ben Matolcsyval együtt távoztak (Nagy Róza viszont maradt.) Cséfalvaynak tulajdonítják a Széchenyi Terv kidolgozását, amivel – Matolcsy szerint – Orbán Viktor miniszterelnök régi vágya teljesült.

Matolcsy György több alapítványnak is az elnöke (volt?). 2003-tól a Polgári Magyarországért Alapítványnak is, ami jelentős forrásokat használ fel szellemi alkotások és műhelymunka támogatására. A 2002-ben megalakult országgyűlés döntött arról, hogy sok százmillió forint összeget juttat a költségvetésből a parlamenti pártoknak, hogy abból ilyen célokat finanszírozzanak. Ezzel újabb lehetőséget és forrást kaptak, hogy kihasználják az ellenzékben töltött időt és felkészüljenek a kormányzásra. Sajnos a Matolcsy vezette alapítvány olyan munkákat is megrendelt, amelyek mások lejáratását, valótlanságok terjesztését szolgálták és nem sok közük volt a tudományhoz, hát még a kiútkereséshez. Mivel két ilyen tanulmány velem is méltatlanul és valótlanul foglalkozott, lejáratott, írtam Matolcsynak. A levelet, amire 2007 októbere óta nem kaptam választ, mellékelem.

Ellenzékben. A Növekedéskutató és Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet

A Növekedéskutató Intézet a kormánytól 2002, tehát a kormányváltás után is kapott szép megbízatásokat. 2004-ben teljesítette azt a feladatot, amiben a Pénzügyminisztérium felkérésére, Matolcsy György koordinálásával nem kisebbre vállalkozott, mint az Eurostratégia megalkotására. Az alcímből már némileg más derül ki: „Az euró bevezetésének forgatókönyvei, egy társadalmi és gazdasági szempontból optimális ütemezés feltételrendszere” arra utal, hogy nem stratégia, hanem meditáció készült. Nem stratégia, hanem forgatókönyvek, változatok leírása.

A Polgári Szemlében is sűrűn hivatkoznak az intézetre, a szemle a Polgári Szemle Alapítványhoz tartozik, ennek elnöke és a szerkesztőbizottság elnöke Matolcsy György. A főszerkesztő, Botos Balázs most lett helyettes államtitkár Matolcsy alatt.

A cégleírás viszont azt szögezi le, hogy „a Növekedéskutató pártoktól és a kormányzattól független műhely”. Egy 2005-ös publikáció szerint a cég kutatási igazgatója Sasvári Szilárd volt fideszes országgyűlési képviselő (végzettségét tekintve történelem–magyar szakos tanár). Az információkból azt lehet kihámozni, hogy a Növekedéskutató Intézet 2007-ben Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet lett. Mindenesetre ennek neve alatt adták ki a Jövőkép 2009 kiadványt és több település-földrajzi anyagot. Matolcsy György munkáját főleg Cséfalvay Zoltán és Kopátsy Sándor segítette, de a Fidelitasszal való szerződés alapján fiatal szakembereket is alkalmaztak néhány hónapra. Az intézet honlapja ma is működik, önálló blogja van a minisztériumba távozott vezetőknek is. Prof. Dr. Cséfalvay Zoltánnak is, aki most már mindenekelőtt közgazdászként, másodsorban geográfusként mutatkozik be. A honlapra feltették azt a cikket, ami arról szól, nem kell félni a forint leértékelésétől!

Cséfalvay Zoltán

Cséfalvay Zoltán

Matolcsy György és Cséfalvay Zoltán az ellenzéki években publicistaként is működtek. Matolcsy 400 könyvről készített recenziót, főleg közgazdasági témában, de a lélektan és a biológia területére is „átmerészkedett” – nyilatkozta abban a hetilapban, ahol éveken át működött. Matolcsy búcsúinterjújában a közgazdász szakma értékelésére is vállalkozott, nem törődve más szakmák diplomásainak benyomulásával e területre. Szerinte a magyar közgazdász társadalom (ami nem közgazdász végzettségűekkel van tele) fényévnyire van a világ szellemi élvonalától, ott tart, ahol a ’80-as években tartott, beleragadt a neoliberális gondolkodásba. (Állapítja meg – szerintem nem a valóság, hanem talán saját életútja alapján – a liberális Fordulat és reform című mű egyik szerzője.) A szakmát a fővonallal azonosítja, nem számolva azzal, hogy a hatalom mekkora szerepet játszik abban, mi lehet a fővonal, de abban is, egyáltalán mi jelenhet meg a közvélemény előtt. Azzal sem, hogy az elit nemcsak nem igényli az érdemi alternatívát, hanem küzd is ellene, mert az alternatíva hatalmi kérdés.

A sommás vélemény ellenére Matolcsy talál üdítő kivételeket, megjelöli, kiket tekint jelentős, legalábbis a régióban kiemelkedő közgazdászoknak – könyveik alapján. A néhány név között nem egy van, aki végzettségét tekintve nem közgazdász. A legnagyobbak között a sorban a második helyen jelöli meg parlamenti, egyben stratégiai államtitkárát, Cséfalvay Zoltánt. Most még kíváncsibb vagyok arra, vajon ki szerkesztette az Új Széchenyi Tervet?

A következő tábla összefoglaló képet ad a posztokról a Nemzetgazdasági Minisztériumban, egyúttal arról is, mennyire lehetnek összhangban a munkakörök a kinevezettek végzettségével. A rengeteg beosztás miatt a tábla a következő oldalon is hosszan folytatódik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenlegi vezetése (munkakörök és végzettségek)

Név

Beosztás

Terület

Végzettség

Dr. Matolcsy György miniszter ld. az összes alábbi területek közgazdász, közgazdaságtudományi doktor (kisdoktor)
Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti államtitkár gazdasági stratégia történelem- és földrajztanár, a földrajztudomány kandidátusa
Dr. Becsey Zsolt államtitkár külgazdaság közgazdász, közgazdász PhD
Bencsik János államtitkár energiaügy és otthonteremtés teológus, szociális munkás, szociológus, településüzemeltető mérnök
Dr. Czomba Sándor államtitkár foglalkoztatáspolitika gépészmérnök, műegyetemi doktor
Kármán András államtitkár adó- és pénzügyi szabályozás közgazdász
Naszvadi György államtitkár államháztartás jogász, közgazdász másoddiploma
Dr. Nagy Róza államtitkár közigazgatás mérnök-közgazdász (?) (moszkvai közlekedési és útügyi főiskola közgazdasági kara), közgazdaságtudományi doktor (kisdoktor)

Név

Beosztás

Terület

Végzettség

Balog Ádám h. államtitkár adóügyek közgazdász, jogász
Bathó Ferenc h. államtitkár költségvetés gépészmérnök, közgazdász másoddiploma, egyetemi doktor
Dr. Botos Balázs h. államtitkár nemzetközi kapcsolatok közgazdász, egyetemi doktor (nem tudni, hol)
Hídvéghy Balázs h. államtitkár nemzetközi ügyek magyar-angol tanár
Dr. Horváth Endre h. államtitkár gazdaságfejlesztés közgazdász, közgazdász PhD
Dr. Kardkovács Kolos h. államtitkár jog jogász
Olajos Péter h. államtitkár klíma- és energiapolitika vegyészmérnök, majd környezetvédelmi szakmérnök
Dr. Rezsőfi István h. államtitkár foglalkoztatáspolitika közlekedésmérnök, közgazdász (?) szakmérnök, egyetemi doktor (nem tudni, hol)
Seres László h. államtitkár otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés építészmérnök
Thuma Róbert h. államtitkár kincstár jogász, szakjogász

Mi mindent  mutat az energia-árképlet példája?

Feltehetőleg Bencsik János munkaterületével a kormány sincs teljesen tisztában, mivel az energiaárak képleteinek meghatározása sajtóhírek szerint egy másik minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáráé, Völner Pálé. (Völner az utóbbi négy évben a Komárom–Esztergom megyei közgyűlés elnöke volt és a Fidesz megyei elnöke.) Hogy miért került éppen hozzá, nehéz megfejteni. Völner Pál ugyanis jogász és az infrastruktúra államtitkára (Így!) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Az árképlet roppant bonyolult ügy, aminek az előtörténetét is ismerni kell, továbbá más országok gyakorlatát. Számomra úgy tűnik, hogy azok, akik ezzel foglalkoznak (és megkockáztatom, hogy a főnökeikkel együtt) nem elégségesek és az sem, ahogyan foglalkoznak, ahhoz, hogy a roppant magas rezsiköltségek csökkenjenek. A megoldás kitolása a távoli jövőbe is ezt bizonyítja. Az pedig, ahogy a kérdést felfogják, a helyzet és a gyakorlat nem ismeretéről árulkodik.

És akkor még hol vagyunk egy másik, ugyancsak roppant bonyolult és rengeteg összefüggés ismeretét feltételező feladattól, az energiaigényesség mérséklésétől vagy az alternatív energiahordozók értelmes használatától? Ez utóbbit sem lehet frázisokkal megoldani, miszerint a jövő útja az alternatív energia, ezen belül főleg a biomassza és mutassunk példát az EU-nak, legyen nálunk a legmagasabb a felhasználás aránya. Aki ilyeneket mond, nincs tisztában a szakma óvatosságra intő véleményével. Nem ismeri azt, nem tájékozódik, nem figyel fel arra. Hogyan akarja az országot az aknamezőn átvezetni, ha azt sem veszi tudomásul, hol vannak az aknák és nem tudja, valójában mi az akna?

Bencsik János államtitkár éppen ilyen benyomást kelt televíziós szerepléseinél. Marad a frázisoknál, ujjait sajátosan összezárva, azokkal így mutogatva szokta „osztani az igazságot és a szakmai ismereteket” Olyanokat, hogy mutassunk példát az EU-nak, legyen nálunk a legmagasabb a biomassza felhasználásának aránya! (A Vidékfejlesztési Minisztériumban is hasonló okosságokat mondanak, tehát az energiaügyekkel legalább három minisztérium érzi kompetensnek magát.)

Bencsik János összezárt ujjakkal gesztikulál

Bencsik János összezárt ujjakkal gesztikulál

Hogy miért mondja ezeket, azért-e, mert ez várják el (e tévút mögött is állnak érdekcsoportok), vagy, mert nincs jobb ötlete, nem tudom. Úgy tűnik, Bencsik János rossz szerepbe került, teológusi végzettséggel és ide nem illeszkedő kiegészítő képzettségekkel nehéz elképzelni ezen a nagyon komplikált területen az eredményes működést. Az pedig kevés, hogy harcot indított Kapolyi László áramüzletének leleplezésére.

Az SZDSZ-es kapcsolat több állami vezető múltjában fellelhető. Nagy Róza mellett Kármán Andrást is ide sorolja az egyik lap. Bencsik Jánosnál is megvan ez a szál, ő 1997-ig az SZDSZ egyik országos vezetője volt. Életrajza szerint azért lépett ki a pártból, mert az SZDSZ-t nem sikerült elmozdítania az MSZP mellől és az a veszély fenyegetett, hogy a nemzeti közepet a Fidesz mellett a kisgazdák foglalják el. Ahogy fogalmazott: a szabadelvűek helyett.

Egy másik gazdasági csúcstárca: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Az előző részben, az árképlet kapcsán már szó esett e minisztériumról is, illetve arról, hogy vannak átfedések közöttük. Az alábbi táblából látszik, hogy a munkakörök meghatározása itt sem sikerült maradéktalanul.

Név Beosztás Terület Végzettség
Dr. Fellegi Tamás miniszter minden alábbi terület politológus
Dr. Fónagy János parlamenti államtitkár jogász, jogtanácsos
Dr. Halasi Tibor államtitkár vagyonpolitika jogász, jogtanácsos, ügyvéd
Hegmanné Nemes Sára államtitkár PPP-felügyelet (?) közgazdász, idegenforgalmi szakközgazdász
Dr. Molnár Ágnes államtitkár fejlesztés és koordináció orvos, gyermek szakorvos
Dr. Nyitrai Zsolt államtitkár infokommunikáció jogász
Dr. Vízkelety Mariann államtitkár közigazgatás jogász, bírói szakvizsga
Dr. Völner Pál államtitkár infrastruktúra jogász
Dányi Gábor h. államtitkár monitoring és információs ügyek közgazdász
Dr. Jánosi Andrea h. államtitkár közbeszerzés bölcsész, jogász, jogi szakvizsga
Jenőfi György h. államtitkár gazdasági ügyek közgazdász
Kovács Pál h. államtitkár energetika mérnök, közgazdász
Dr. Kovács Tamás István h. államtitkár EU és nemzetközi ügyek politológus
Dr. Nyikos Györgyi h. államtitkár fejlesztési ügyek jogász, közgazdász
Schváb Zoltán h. államtitkár közlekedés mérnök, szakmérnök
Székács Péter h. államtitkár vagyongazdálkodás közgazdász
Vasváriné Dr. Menyhárt Éva h. államtitkár hírközlés és audiovizuális média jogász
Vály-Nagy Miklós h. államtitkár kormányzati informatika közgazdász

Meglehetősen erőltetettnek tűnik, hogy külön államtitkár foglalkozik a PPP-felügyelettel. Hét (!) államtitkára van a fejlesztési tárcának és ezek közül az egyik fejlesztéssel foglalkozik. (Mint az egész minisztérium, leszámítva a fejlesztési minisztériumban helyet kapott vagyongazdálkodást.) A fejlesztési államtitkár – számomra meglepő módon – nem közgazdász, nem is jogász, hanem orvos, gyermek szakorvosi vizsgát is tett.

A miniszter, Fellegi Tamás végzettségét tekintve politológus, ő is a Bibó Kollégiumból indult, mint sokan mások a mai elitből.. Talán az sem meglepő, hogy a Társadalomtudományi Intézetben is dolgozott, amiből 1990 után lett az MTA Politikatudományi Intézete. Talán nem tévedünk, ha a teljes nevet használjuk: nyilván az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetére utalt az életrajz. Itt dolgozott néhány hónapig Kövér László és hosszabb ideig Stumpf István. Az intézet, aminek főigazgatója Aczél György volt, az átmenet előkészítésében fontos szerepet vitt a ’80-as évek végén. Gidai Erzsébet, a MIÉP egykori képviselője éveken át volt az intézet osztályvezetője. Egyik interjújában arról is beszámolt, hogy az intézet volt az akkori pártalakulások egyik fő helyszíne. Ez volt a rendszerváltás boszorkánykonyhája. Külön kiemelte az MDF-et, az SZDSZ-t és a szociáldemokratákat.

Orbán Viktor, Bencsik András és Völner Pál

Orbán Viktor, Bencsik András és Völner Pál

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésében két politológus van, hét jogász (köztük egy volt bíró), egy bölcsész és két mérnök. Tizenketten szemben az öt közgazdásszal, akik közül többnek nem egyetemi, hanem főiskolai végzettsége van.

Mindez persze csak adalék ahhoz, az ország szempontjából várhatunk-e eredményes gazdaságpolitikát.

9 responses to “Ki kicsoda a gazdaságirányításban? És kik a „stratégák”?

  1. Visszajelzés: Állami beruházások leállítása | Kirekesztett véleményem - Dr. Szabadi Béla blogjaKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

  2. This is a really good tip particularly to those new to the blogosphere. Simple but very accurate information… Thank you for sharing this one. A must read article!

  3. Way cool! Some extremely valid points! I appreciate you writing this write-up and also the rest of the site is very good.

  4. Honestly, that’s an amazing blog.

  5. You are so cool! I don’t think I’ve read through a single thing like that before. So wonderful to discover somebody with unique thoughts on this subject. Seriously.. thank you for starting this up. This site is something that is needed on the web, someone with a little originality!

  6. Saved as a favorite, I love your website!

  7. Visszajelzés: A forint gyengítésének (tév)útján. Kinek jó ez? | Kirekesztett véleményem - Dr. Szabadi Béla blogjaKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

  8. Visszajelzés: Ki védi meg a kormányt? | Kirekesztett véleményem - Dr. Szabadi Béla blogjaKirekesztett véleményem – Dr. Szabadi Béla blogja

  9. Visszajelzés: Politikai helyzetkép (8). Bajnai ma is a kormány "szellemi" háttere - Kirekesztett véleményem - Dr. Szabadi Béla blogja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.