Sikerember vagy a nagykoalíció embere? Levél Gráf József miniszterhez (2008. december 2.)

Az egyik nagy magyar paradoxon, amin tapasztalataink alapján naponta megdöbbenhetünk: egyfelől a mezőgazdasági termelés és fogyasztás szomorú állapota, a tárca vezetésének ezzel összhangban levő színvonala és elképzelései, a minden próbálkozás ellenére kipattanó botrányok, az elmaradt és/vagy elhalt vizsgálatok (pl. Mahr András helyettes államtitkár: Mahr-ügy), másfelől a hivatalos „kritikák” közötti kiáltó ellentmondás. E „kritikák” az elnézéstől az áradozásig terjednek.

A miniszterelnök az utóbbit jeleníti meg: az ágazatot nemrég ismét sikerágazatnak, a minisztert pedig a legjobb miniszternek nyilvánította. Az ellenzéki sajtó ezen az értékelésen nem akadt fenn, holott ezek a jelzők élesen szemben állnak mindennapi tapasztalatainkkal, a nem kivételezett termelők, fogyasztók, lakosság sommásan lesújtó véleményével.

Gráf József

Gráf József


A miniszterelnöki értékelés felfedezhető magyarázata hatalmi jellegű. Nem az elmaradt demonstrációk, hanem az elmaradt ellenzéki támadások ellentétele. Olyan áron is, hogy az egyik nagy pénzosztó minisztériumban „helyzetben vannak” az ellenzék vezetői számára fontos személyek és klientúra. Az „ellenzék” – tevékenységének gyengeségei, bizonyos ügyek ellenére – nem támadja sem a tárcát, sem a vezetését. Gráf Józsefre való tekintettel. Sőt benne egy esetleges nagykoalíció vezetőjét látják: akit ők el tudnának fogadni. Ennek a viszonynak ugyanakkor nem egyedüli oka, hanem csak egyik állomása az, hogy évekkel ezelőtt Gráf József megjelent a Fidesz (annak „kisgazda” fiókja) egyik gyűlésén, ahol Orbán Viktor exminiszterelnök, a párt elnöke is jelen volt.

Ez a békés és általában kritikamentes viszony természetesen nem zárja ki, hogy akár taktikai okból, akár azért, mert az ellenzék (konkrétan annak vezetése) – érdekei kielégítésének mértékében és törekvéseiben – sem egységes, ne lennének apróbb híradások, felvetések e tárca vagy tárcafőnök valós vagy vélt ügyeiről, esetleg az ágazat és a minisztériumi irányítás néhány súlyos problémájáról. Érintőlegesen. Azt viszont mindenképpen látni kell, hogy ezek a gyenge felvetések is hamar tovább gyengülnek és elhalnak. (Ld. földügyek, a Mahr-család ügye stb.)

Gráf Józsefről miniszteri pályafutása kezdetén sok minden másként látszott, mint ma. Elődje, Németh Imre konfliktusaihoz és arroganciájához képest igen üdítően hatott stílusváltása, kevésbé harsány megnyilvánulásai, a problémák elismerése és a konszenzus keresésének szüntelen hangoztatása. A tovább már nem halasztható kifizetési kérdéseket lezárta, ami valóban nem kis eredmény. (Ismerve a minisztériumi képességeket.) Kár, hogy a további szakmai sikerek nem látszanak. Pozitívum az is, hogy abbahagyta a Fidesszel, a Magosszal és a gazdákkal szembeni éles összecsapásokat, kerülte a konfliktusokat.

Nem ért véget viszont – a munka helyett – az elődökre, helyesebben az elődök elődeinek elődeire való mutogatás, sőt rágalmazás. (Ez már az első esetben is abszurd volt, hiszen már Németh Imrének is Vonza András miniszter volt az elődje. Vonza András viszont gyorsan elfelejtődött, annak ellenére, hogy 13 hónapig volt miniszter. Munkája nyomait otthagyta, a kedves tárgyakat elvitte. Ld. terepjáró, frissen beszerzett szolárium stb.) Gráfnál ugyan még zavaróbb volt ez a szokás, mint Németh Imrénél, hiszen Gráfnak értelemszerűen eggyel több elődje volt (Németh Imrével), tőle még messzebb volt Torgyán József és Szabadi Béla.

E szokás – egyébként visszafogottabb – gyakorlásában én is a munka és koncepció helyetti visszamutogatást véltem felfedezni. Ma már – más összefüggéseket is látva – az a véleményem, hogy ez emellett azt is kifejezte, hogy Gráf József egyetért azokkal a módszerekkel, amelyekkel a Fidesz a koalíciós partnerét kiszorította.. Számomra pedig azt, hogy nem zavarja, amit – minden alap nélkül (ezzel neki ott a minisztériumban tökéletesen tisztában kell lennie) – műveltek velem, az FVM egyik volt vezetőjével. Olyannyira nem zavarhatja, hogy azonosulni látszik vele. A másodfokú tárgyalásra elküldte képviselőjét, aki úgy demonstrált ellenem, hogy a tanácsvezető bíró jegyzőkönyvileg figyelmeztette. És Gráf József nem adja ki azokat az iratokat, amelyek nagyban segítenének abban, hogy e per végre és az igazságnak megfelelően lezáruljon.

A mellékelt levélben erről van szó. Válasz sem érkezett, nem hogy a kért iratok.

Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Jóska!

Két kérdésben ismételten írok, mivel több levelemre nem válaszoltál és a számomra is rendkívül fontos kérdések nem oldódtak meg. A korábbi megalázó sikertelenségek miatt és főleg az előrelépés érdekében levelemet elküldöm Kiss Péter kancelláriaminiszternek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak. Bízom abban, hogy nem kell a nyilvánossághoz fordulnom.

A tisztázandó kérdések:

1. Többször is Hozzád fordultam olyan információk, bizonyítékok ügyében, amelyek az FVM-ben lelhetőek fel, illetve ott összesíthetőek, de amelyeket hiába kért a védelem a bíróságon keresztül. A minisztérium egyszerűen nem válaszolt a Fővárosi Bíróságnak. Másodfokon, a Fővárosi ítélőtáblánál személyesen jelent meg a Megbízottad, Dr. Ónodi Szabó István, de így sem sikerült elérni, hogy a kért anyagokhoz a védelem és a bíróság hozzájusson.

Ezeknek az információknak, adatoknak, ügyiratoknak stb. a hiánya korlátozza védekezési lehetőségeimet, sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. Álláspontom szerint a minisztérium elvárható magatartása esetén számomra már rég és megnyugtató módon lezárult volna az eljárás, olyan látványos módon lehetett volna alátámasztani ártatlanságomat.

Ez annál is sajnálatosabb, mert az FVM-nek érzékelnie kellett a valóság és a vádak közötti ellentmondást és saját magától, legkésőbb a 2002. évi kormányváltás után, az átadás-átvételt követően kellett volna lépnie. Kérés nélkül. Ezzel szemben kérésre sem történt semmi, pedig Neked személyesen és levélben is felvetettem ezt az elfogadhatatlan magatartást.

Felhívom Miniszter Úr a figyelmedet arra, hogy az ilyen adatok visszatartása nemcsak emberileg és kollegiálisan elfogadhatatlan magatartás, hanem jogilag is: bűncselekmény gyanúját veti fel. A Btk. 243. § (1) bekezdése a mentő körülmény elhallgatásáról ezt írja:

„Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A Btk. 243. § (2) szakasza ugyan azt írja, hogy sokaknak, ahogy ezt a tárgyalások, a tanúk többségénél, tapasztaltam, nem kell komolyan venniük:

„Nem büntethető az (1) bekezdés alapján:

 a.) aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.”

Tudom, hogy Nálad e mentesítő körülményre való hivatkozásnak a lehetősége sem merülhet fel, hiszen ez egyben a posztra való alkalmasságot zárná ki. Egyébként is bizonyára hallottál arról, hogy a Szabadi-ügyben kihallgatott tanúk szinte mindegyike „érdekelt tanú” volt, így különösen néhány jelenlegi és elismert (közeli) kollégád az FVM-ből.

Egyiküknek sem kellett a büntethetőséget kizáró okra hivatkozni, amikor elhallgattak döntő tényeket, vagy hamisan interpretálták pl. az SzMSz-t. Bizonyára megállapodtak az „illetékesekkel”, az ügy „szervezőivel”, „mérnökeivel”, hogy szóba nem kerülhet felelősségre vonásuk. Még az sem, hogy csúnya dolog elhallgatni olyan tényeket, amitől más felmentése függhet. Persze, hogy nem volt figyelmeztetés, mert az akkori kormány – egyik elődödön, Boros Imre mb. miniszteren keresztül írásban megrendelte az elítélésemet. Persze, hogy” belenyugodott” a bíróság, hogy nem válaszolt a minisztérium adatkérési „igényeikre.”

Ez is magyarázat annak, hogy miért fordultam Hozzád és miért nem próbálkoztam pl. a jogi főosztályon vagy a nemzetközin.

Bízom abban, hogy Miniszter Úr most már megérted a kérdés fontosságát és a volt képviselőtársad ellen már nyolc éve folyó per jelentőségét, és személyesen ügyelsz arra, hogy az évek óta – de eddig sajnos eredménytelenül – szorgalmazott bizonyítási indítványoknak a minisztérium végre eleget tegyen.

2.) Kérem, hogy munkatársad (munkatársaid) kijelölésénél szíveskedjél figyelembe venni a válasz eddigi elmaradását, az ebben való esetleges közreműködésüket, továbbá azokat a fejleményeket, amire hiába próbáltam Nálad magyarázatot kapni, intézkedést elérni.

Engedelmeddel most ezt a kérdést is újból felvetem. Annál is inkább, mert ellentmondást látok az FVM-nek a bizonyítási indítványokkal szembeni passzivitása (nem reagálás) és egy újabban ismét tapasztalható, ugyancsak megmagyarázhatatlan aktivitás között. Ez ugyancsak kárt okozott és okozhat nekem. Egyébként ellentétes a szocialista párt állásfoglalásával, amit Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony és Géczi József mentelmi bizottsági elnök álláspontja fémjelez: a pert koncepciózusnak és durvának tartják, hasonlóra Rákosi Mátyás óta, de talán még akkor sem került sor. Még mindig borzongva gondolnak vissza a fellépésre.

Több levelet is írtam Miniszter Úrnak, amiben vázoltam, mennyire meglepődtünk ügyvédemmel, különösen a bizonyítási indítványokkal szembeni „közömbösség”, azok folyamatos elhallgatása után, amikor a Fővárosi Ítélőtáblán megjelent az FVM jogtanácsosa, Dr. Ónódi Szabó István. Mégpedig sértetti (!) képviselőként és igen agresszívan.

A büntetőeljárás 2001-ben indult, az elsőfokú bírósági eljárás 2003-ban, de az elmúlt 6 év alatt és a 64 tárgyalási napon az FVM részéről nem volt igény a tárgyaláson való részvételre. Meglepő volt újdonsült szerepköre is, hiszen védőmmel el nem tudtuk és tudjuk képzelni, miben tekinti magát sértettnek a minisztérium?  „Demonstrálásai” mindenképpen tűrhetetlenek lennének, de így különösen gusztustalan ez a fellépés. Gyomrot kavaró és méltatlan egy akármilyen minisztériumhoz is. Hozzád is.

De az emészthetetlen stílus után térjünk vissza ahhoz: miben tekinti magát sértettnek a minisztérium? Ezt már megkérdeztem Tőled, de nem méltattál válaszra. (Ld. melléklet)

Megkérdezem: talán az FTC-vel kötött reklámszerződések ügyében? Ez nem valószínű, hiszen Kabinetfőnököd is azt írta (még 2006-ban), hogy a Ferencvárosról való gondoskodás az FVM feladata volt. (De a reklámszerződésekben sértettnek nyilván azért sem gondolhatod magatokat, mert az AMC, amely Benedek Fülöp tulajdonosi joggyakorlása alá tartozott, Benedek Fülöp asztalitenisz szövetségi elnökké választásától a mezeken hirdeti a kiváló magyar élelmiszer termékjegyet.) Az FTC-reklámszerződések FVM-es sérelme azért is kizárható, mert nem volt anyagi hátrány, ahogy azt már 2001 márciusában az APEH is megállapította.

Talán a liszt- és cukoreladásoknál volt sértett a minisztérium? Ez sem lehetséges, hiszen a váddal szemben, amely 628 millió forint anyagi hátrányt vélelmezett, 550 millió forint nyereséget (!) ért el a TIG a készletleépítéseken és készletcserén.
Vagy talán két FVM dolgozó vitatott megbízási szerződésén a Concordiánál és a TIG-nél? Szuromi László szerződését ugyan megpróbálta a Concordia fiktívvé nyilváníttatni és visszakérni a munkabért, de a Gödöllői Bíróság jogerősen elutasította keresetüket. Megállapította ugyanis, hogy valós volt a szerződés és volt munkavégzés. Most újra jelentkezne a tulajdonos, az FVM: sértettként? A másik cégnél pedig ilyen igény soha nem is merült fel. Tóth Tibor volt TIG-vezérigazgató sem lehet sértett, hiszen számára igazán kedvezően alakult a per és a minisztérium folyamatosan jobbnál jobb állásokat biztosít a számára. (Sulyok Ferenc, Pintér Károlyné „sem panaszkodhat”.)

Talán a repülőjegyeknél lenne az FVM sértett? Holott nem Szabadi Béla szerezte be a jegyeket, nem ő szervezte az utakat. Stb. És ha lett volna bármilyen anomália, azért az utazást szervező munkatársaid (a tanúk) a felelősök és ők lehetnének a vádlottak. De tanúk lettek (Sulyok Ferenc és Pintér Károlyné), majd jutalmazottak és kitüntetettek.

Mindezek alapján csak arra lehet gondolni, hogy a „sértetti” megjelenés valamiféle hangulatkeltő és befolyásoló, tendenciózus célzattal történhetett. Sajnálatos módon ezt támasztotta alá Dr. Ónódi Szabó István viselkedése is. A tanácsvezető bírónak figyelmeztetnie kellett, olyan grimaszokat vágott, ingatta a fejét, rázta a kezeit, közben motyogott, amikor ismertettem fellebbezésemet.

A folyosón ölelgette az ügyészt, gratulált neki fellebbezéséhez és kegyelmes úrnak nevezve hízelgett neki. A sajtónak bizalmasan susogott és közben a vádlottakra mutogatott. Ónódi úr fellépését és a további tárgyalási napokon tapasztalható – most már inkább a tárgyalótermen kívüli – hasonló magatartását nehéz elképzelni „önjáró alapokon”.  Különösen, hogy írtam Neked e megmagyarázhatatlan fellépés miatt.

Vannak más FVM-es bírósági ügyek is, de ott – minő véletlen – nem jelent meg a Képviselőd!

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérjük, hogy szíveskedjél az alábbi anyagokat, adatokat rendelkezésünkre bocsátani:

1.) Boros Imre feljelentésének mellékletei

Boros 2001. március 7-i névre szóló feljelentését évek múlva ismerhettük meg, de annak mellékleteihez a mai napig nem jutottunk hozzá. Sem a titkosnak nevezett jelentéshez, sem a nyilvánosakhoz. Egy kivételével: ez a cégek címjegyzéke. Pedig a felsorolásból is kitűnik: ezek feltételezhetően nem kis horderejű írások lehetnek és a védekezéshez, akár a rágalmak elleni fellépéshez nélkülözhetetlenek. A mellékleteket maga Boros is igen fontosnak tartotta, azokat bizonyítékként terjesztette elő. Feljelentését ezzel fejezte be:

„Mellékelten csatolom a feljelentésben foglaltakat alátámasztó belső vizsgálat anyagát és egyéb dokumentumokat.”

Az ügyészség is így ítélte meg, ezért is kérte a vizsgálati jelentés titkosságának feloldását.

A mellékletek (Boros Imre megfogalmazásában):

1)    Titkos jelentés dr. Szabadi Béla politikai államtitkár által folytatott tevékenység szabályszerűségének, indokoltságának és hatékonyságának vizsgálatáról) (2001. március);

2)     2001. február 17-én készült jegyzőkönyv az iratmegsemmisítésről. 2001. február 21-én készült jegyzőkönyv az iratmegsemmisítésről.

3)    2001. március 1-én készült nyilatkozat az iktatás elmaradásáról

4)    Feljegyzés (Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálytól)

5)    Részanyag (Vagyongazdálkodási Főosztálytól)

6)    Megállapodás 2000. május 2-án kelt (Agrárinnovációs Kht. – Ferencvárosi Torna Club között jött létre)

7)    FVM politikai államtitkárának 2000. május 16-i keltű levele, Osváth László, az Agrárinnovációs Kht. ügyvezető igazgatója részére

8)    Címlista a 100%-ban FVM tulajdonú társaságok vezetőiről és elérhetőségi adataikról.

Mindezek az anyagok léteznek, különben Polt Péter akkor legfőbb ügyész reklamált volna, hogy ezt vagy azt nem kapta volna meg. A titkosnak nevezett melléklet is létezik és el is jutott a végrehajtókhoz. Rendelkezésre áll dr. Kandikó Gyula fővárosi főügyészhelyettes, fővárosi ügyészségi hivatalvezető Kovács Zoltán közigazgatási államtitkárhoz intézett 2001. április 28-i keltezésű levele (Nyom.414/2001.) és az abban megfogalmazott célzott kérdései. „Kérem továbbá, hogy a feljelentés mellékleteként csatolt 036/2001. számú vizsgálati anyag „Titkos” minősítését felülvizsgálni, annak minősítését törölni szíveskedjék, mert a vizsgálati jelentésben szerepeltetett adatokat, megállapításokat a büntetőeljárásban fel kívánjuk használni.”

C é g e k

2.) Az FVM-es cégekre vonatkozó okiratok és adatok

a.) Minden 100 százalékos vagy többségi állami tulajdonú FVM-cégre vonatkozóan (1997–2002):
–    Teljességi nyilatkozatok (egyedül a Concordiára van);
–    Alapítói okiratok (aktában kérjük: aktafedél és iratok);
–    Mérlegadatok (eredmény, nettó árbevétel, létszám stb.)
–    Vezetők bér- és prémiumadatai;
–    A cégek jogászainak listája.

b.) Tanácsadók három cégnél: a TIG, a Concordia és az Agrárinnováció vezetőjének és helyetteseiknek tanácsadói (név, megbízatás, juttatás);

3.) Az FVM-cégeknek juttatott költségvetési fejlesztési pénzek (1995–1998);

4.) Az FTC-nek juttatott költségvetési pénzek (1995–1998).

M i n i s z t é r i u m

5.) Megbízások
–    A minisztérium dolgozóinak külső megbízatásai (it, fb tagság, másodállás stb.)  beleértve a magáncégeket is (név és beosztás stb.)
–    tanácsadói tisztségek a minisztériumban (a miniszter és az államtitkárok tanácsadói 1997—2002, név szerint és jövedelem szerint, továbbá a végzett munkára való utalással);

6.) Aktafedelek és az aktákban levő valamennyi irat rendelkezésre bocsátása: aktákban

Minden, a perben szereplő irattal kapcsolatosan, amelyek legtöbbje ma „meztelen papírként” akárminek a bizonyítására felhasználható. Nem derül ki sem a kezdeményező, sem az esetleges vita, sem a vélemények stb., mert általában nem szerezték be az aktafedelet. Ennek pótlását az eljárás kezdetétől folyamatosan kérem, 2004. július 13-án több oldalas bizonyítási indítványt terjesztettem elő. A bíróság szerint erre az indítványra sem reagált a minisztérium.  Egyszerűen nem válaszolt!

Külön felhívom a Figyelmed a Tejgazdasági Kísérleti Intézet tőkeleszállításának aktájára (aktáira), valamint telekvásárlásának aktájára (aktáira), benne e teljes levelezéssel. Ez utóbbival kapcsolatban kérem az előtörténetet is: annak dokumentálását, amikor az ATEV Rt. vásárolta meg azt a telket, amit aztán a Tejgazdasági vett meg.

7.) A tulajdonosi jogosítványok gyakorlását alátámasztó iratok

Nagy András és Ziskó Ferenc írásban kezdeményezte dr. Torgyán József miniszternél, hogy dr. Szabadi Béla politikai államtitkár – a miniszter gyakori távolléte miatt – lássa el képviseletében az FVM-hez tartozó cégek tulajdonosi jogainak gyakorlását. Ezt az aktát is kérjük! Dr. Torgyán József az írásbeli javaslat mérlegelése alapján úgy döntött, hogy határozatlan idejű meghatalmazást ad dr. Szabadi Bélának, hogy az alapítói okiratokat aláírja.

8.) Utazások, repülőjegyek
–    ki utazott az FVM-ből repülőgépen I. osztályon (1997–2002). Név, beosztás, út stb.
–    kimutatás arról, hogy az FVM-ben az állami vezetők utazásain mikor, milyen úton vett részt titkárságvezető és név szerint ki;
–    eltértek-e Dr. Szabadi Béla politikai államtitkáron kívül még valakinél (bárkinél) a Kehi táblájától (amit az utazási jelentés kitöltéséhez küldött) az FVM-ben? Dr. Szabadinál ugyanis eltértek a Kehi által megadott táblától, amely szerint az utazásokat két rovatban kellett feltüntetni: egyrészt a Business Classra és az első osztályra együtt, illetve külön a turista osztályra;
–    A közölt adatok a valóságnak megfelelőek-e?
–    Hol vannak a repülőjegyek, amelyek az ügyészség feljegyzései szerint is hiányzott (hiányzik)?
–    Ha előkerültek, mikor kerültek elő?
–    Létezhet-e olyan eset, hogy a tömbpéldány „megvan”, a borító és a beszállókártya nincs? (Holott éppen ezeknek kell meglenniük felhasznált utazás esetén.)
–    Érvényes-e a repülőjegy tömbpéldánya, ha nincs lepecsételve?
–    Repülőgép bérlése (1997–2002).
Az OTP Travel szerepe:
–    a szokásosnak megfelelően adtak-e a minisztériumnak visszatérítést és ennek elszámolása hogyan történt?
–    Kérjük a még mindig ismeretlen OTP Travel/FVM szerződést.

8.) Kehi-jelentések, amelyek az ún. agrárügyeket indították el egyes cégeknél

Az érintettek egyedül az utazási jelentést ismerhették meg, azt is utólag (a titkos változatot átírták). A többit így sem. Ezekben feltehetően tényállást adtak, ami determinálta a nyomozást.

Annak ellenére, hogy az érintettek nem ismerhették meg, így nem is reflektálhattak, Szanyi Tibor államtitkár ezeket ismerte és interjút is adott belőlük. Ld. pl. Az AMC és a szingapúri ruhaszámla. Ma sem tudjuk: kié a ruhaszámla?

9.) Csúcs László jelentése a Fradi átvilágításáról

A munkát az FVM fizette, az anyagnak meg kell lennie

10.) Akták, amelyek Dr. Torgyán József miniszter szerepét mutatják be anyagi ügyekben

Vagyis azt, hogy miniszterként természetesen foglalkozott anyagi ügyekkel. Feltétlenül szükség van arra az aktára, ami a Prímagáz árvízkárosultaknak szóló támogatásáról szól (benne a Teréz Anya Alapítvány szerepével). Továbbá a Kárpátaljának menő segélyakció aktájára (vemhes üszők stb.), az IIER aktára. Természetesen aktafedéllel együtt, hiszen a rájegyzéseket ez dokumentálja. Arra az iratra, amin a napraforgó több milliárdos támogatását javasolták, de végül elvetettek. E kérdéskörben ismét javaslom, hogy a minisztérium konzultáljon velem.

Tisztelt Miniszter Úr!

Ismételten kérem a fenti anyagok átadását. És várom válaszod a felmerült kérdésekben.

Budapest, 2008. december 2.

Tisztelettel:

Dr. Szabadi Béla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.