szeptember 2007 hónap bejegyzései

Mecénások a kettős mérce fogságában (2. rész) „Felfedezik” Újpestet a nagyvállalatok

 Működik a kettős mérce

Folytatjuk a cikksorozatot, aminek eddig az 1. részét olvashatták. A történet, amiről most szó lesz, 2001-ben kezdődött, 2001 őszén. Pontosabban a közvélemény akkor hallhatott minderről, már kész tényekként. Október elején kiszabadultam a több hónapja tartó előzetes letartóztatásból, szigorított házi őrizetbe kerültem, onnan mentem el (szállítottak) a Keller-féle bizottság ülésére, ahol igyekeztem megvilágítani a Ferencváros finanszírozásának jogszerűségét. Meddő igyekezet volt, mert a tájékoztatás elfogadása szinte senkinek nem állt az érdekében. Hiába foglaltam össze a makacs tényeket. A bizottság ülése után nem sokkal újból kikérték a mentelmi jogomat hasonló, a Ferencvárossal kapcsolatos finanszírozási ügyekben.

Az ellentétes események párhuzamosan futottak November 6-án másodszor tartottam mentelmi ügyben beszédet a parlamentben. Az ellenzék tárgyalási szünetet kért, hogy frakcióülésen mérlegelje a teendőket, de a szabadon választott parlament történetében talán először az elnöklő Áder János nem adott helyt a kérésnek. Nagyjából egy hétre rá, november 15-én átadták az újjáépített újpesti stadiont, miközben a Ferencvároséhoz, ami az ISM jóváhagyott tervei alapján az első lett volna, hozzá sem láttak. Azóta sem. (Az UTE stadion építése az átadás után még folytatódott: 2003-ra készült el a fejépület.)

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (1. rész). Ferencváros kontra Újpest

Más szemében meglátja a szálkát, a maga szemében nem veszi észre a gerendát (Szólásmondás)

A magyar labdarúgást mecénások tartják fenn – állapította meg igen bölcsen és a mecénásokra nézve elismerően az egyik bulvárlap még 2003-ban. Ezúttal nem zárta ki a finanszírozásból az állami cégeket, ami nem csoda, mert a nagy adományozóról, a Szerencsejáték Rt.-ről ír. De egyébként is csak akkor szokta (ez a lap is) az állami cégek szerepét helyteleníteni, ha a Ferencvárosról van szó.

ftc8

Bővebben…

A Szabadi-ügy. Politikai indíttatás, célok, eszközök és következmények (2.)

Bár a bíróság szerint hűtlen kezelést nem követhettem el, mégis meghagyott egy hűtlen kezelést. Ez egy rendkívül kicsinyes, de évekig a lejáratásban szorgosan felhasznált ügy: a repülőjegyek kérdése. 9 olyan interkontinentális útról beszéltek, amire első osztályú jegyet vásároltak a számomra. A vélelmezett anyagi hátrányhoz hozzáadták titkárságvezetőm két repülőjegyét is. Így 5,8 millió forint anyagi hátrányról szólt a vád és hűtlen kezelésről, amit eszerint úgy követtem el, hogy ilyen jegyek beszerzésére utasítottam volna a nemzetközi főosztályt. Az utak sokmilliárdos (sok ezer milliós) kimutatható eredményét nem vették figyelembe, csak azt nézték, hogy állítólag „luxus- utazásokon” vettem részt.

Bővebben…

Boros Imre és az utasítások

A kettős mérce szenvedő alanyaként

Boros Imre rövid ideig volt agrárminiszter: addig maradt, amíg meg nem tette ellenem a legfőbb ügyésznél, Polt Péternél a névre szóló feljelentését. Közvetlenül ez előtt utasítással jelezte: már nem dicséretes dolog a Ferencvárosnál reklámozni. Levelét a Miniszterelnöki Hivatal nevében írta alá.

Boros Imre

Bővebben…

A Szabadi-ügy. Politikai indíttatás, célok, eszközök és következmények (1.)

A mindenoldalú válságról és annak kiindulópontjáról

A Nap-kelte 2006. október 18-i adásában ügyvédem, Bárándy György fontos megállapítást tett. Eszerint ügyemmel olyan negatív folyamatok kezdődtek, amelyek egyenes következményeként tapasztalhatjuk a politika szétzüllését – és hadd tegyem hozzá – a gazdaság, a gazdaságirányítás, az államháztartás stb. válságát. A Szabadi-ügy volt a kiindulópont. Bárándy György leszögezte: „ez volt az origója a romlásnak.” A műsorvezető csodálkozott és kételkedett, a megállapítást azzal intézte el, hogy eddig erre nem gondolt, de mindenesetre érdekes a felvetés. Szerintem ez a riporteri válasz és tájékozottság önmagában indokolja, hogy kibontsam a megállapítást, és hogy e lényegi kérdéssel a politika és a sajtó foglalkozzon.

Bárándy György: "ez volt az origója a romlásnak!"

Bárándy György: “ez volt az origója a romlásnak!”

Bővebben…

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba és Magyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenek beszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Gripenek gyakorló repülése

Gripenek gyakorló repülése

Bővebben…

Választási program (1998. január)

Aktualizált program,  rövid, vagy rövidített programnak is nevezik.

A hatékony kormányzás és a gazdasági fejlődés megalapozása érdekében két csúcsminisztérium létrehozását tervezzük. A gazdasági minisztériumot és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumot. A gazdasági tárca lenne a gazdasági stratégia központja,  a pénzügyminisztériumot kincstári funkcióval, a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével bíznánk meg. Ezzel a stratégiai érdekeknek rendeljük alá a rövidtávú szempontokat. A másik csúcsminisztérium a vidékfejlesztés szerve lenne, amely a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás és a területfejlesztés kérdéseit hangolná össze. A területfejlesztési minisztériumot megszüntetnénk, feladatkörét a csúcsminisztérium egyik főosztálya látná el.

Az ún.  rövid program

Az ún. rövid program

 

Az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a területfejlesztés stratégiája

A stratégiát a kormány 1999. február 13-i informális ülésén, Szentendrén megtárgyalta és jóváhagyta

A magyar mezőgazdaság szerkezetének évek óta halogatott átalakításával, az EU követelményeihez való igazodással nem várhatunk tovább. Ennek meghatározó  lépése a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését megalapozó, a feladatokat kijelölő és összehangoló stratégiánk megfogalmazása.  A gondok és a bajok felsorolása helyett a megoldásokat kívánjuk felvázolni. Mindenkinek tudnia kell, hogy nem a válságot, a “csődöt”, a túlélt struktúrák fenntartását, hanem a megújulást, a változást kívánjuk finanszírozni. Versenyképes mezőgazdaságot akarunk teremteni, ami elválaszthatatlan a vidékfejlesztéstől, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar korszerűsítésétől, a környezet hatékony védelmétől.

Bővebben…